hangvétel szinonimái

főnév
  • stílus
  • hangnem

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

tabella

főnév
  • (szaknyelvi): táblázat
  • kimutatás

abrosz

főnév
  • asztalterítő, asztalkendő, terítő, asztalruha (tájnyelvi)
  • (tájnyelvi): lepel, lepedő, ponyva
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a hangvétel szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

hadköteles

melléknév
  • katonaköteles, sorköteles, védköteles (régies)

földönfutó

főnév
  • hontalan, hazátlan, otthontalan, üldözött, bujdosó, száműzött, számkivetett, jogfosztott, kiközösített, jöttment, sehonnai
  • szegény, földhözragadt, nincstelen

fogoly1

főnév
  • rab, letartóztatott, őrizetes (szaknyelvi), fegyenc, elítélt, árestáns (régies), sittes (szleng), magánzó (szleng), cinkelt (szleng)
  • túsz
  • hadifogoly

felebarát

főnév
  • embertárs, atyafi (tájnyelvi), feletárs (régies), rokonfél (régies)

hallat

ige
  • hangot ad
  • hangoztat, megszólaltat, kinyilvánít, előad, szóvá tesz
  • hírt ad, életjelt ad

hidegvérű

melléknév
  • hűvös, rendíthetetlen, nyugodt, flegmatikus, érzéketlen, megfontolt, józan, komoly, szenvtelen, fegyelmezett
  • közönyös, közömbös, halvérű
  • gátlástalan, kegyetlen, könyörtelen, brutális, embertelen, durva, barbár
  • (régies): fázékony, fázós, fagyos, hidegvette (régies)

pletykál

ige
  • pletyózik (bizalmas), pletykázik, karattyol (bizalmas), trécsel, traccsol (bizalmas), temondál (tájnyelvi), tereferél, cseveg, fecseg, híresztel, rebesget, terjeszt, csacsog-fecseg, locsog, suttog, súg-búg, kotyog, dumál, jabdos (tájnyelvi), toplakodik (régies), megszól, nyelvére vesz Sz: szájára vesz; megcsuszamodik az ajka

emlékezik, emlékszik

ige
  • visszaemlékezik, visszaidéz, felidéz, emlékezetébe idéz, felelevenít, eszébe jut, eszébe ötlik, visszatekint, visszagondol, életre hív, előhív, megőriz (emlékezetében), észben tart, fejben tart, visszaeszmél (régies), fülébe cseng (valami)

eltulajdonít

ige
  • ellop, elvesz, elemel, eltüntet, elsinkófál (bizalmas), elrabol, eloroz, elzsebel, elcsen, meglógat (bizalmas), elcsakliz (bizalmas), elcsór (szleng), megcsap (szleng), elzabrál (bizalmas), megfúj (szleng), meglovasít (szleng), eltökít (régies), eltiedel (tájnyelvi), elcsirizel (tájnyelvi), elsuvaszt (tájnyelvi), tolvajol (tájnyelvi)

borzalmas

melléknév
  • borzasztó, szörnyű, szörnyűséges, iszonyú, iszonyatos, rémületes, rémséges, rémes, irtózatos, hátborzongató, rettenetes, embertelen, félelmetes, megrendítő, megdöbbentő, ijesztő, hajmeresztő
  • kegyetlen, gyötrelmes, gyötrő
  • (hsz-szerűen): nagyon, szerfelett, igen

ért

ige
  • felfog, megért, hall, felér ésszel, átlát, lát, tisztán lát, leesik a tantusz (szleng), veszi a lapot (bizalmas)
  • kapiskál (bizalmas), sejt, pedz (bizalmas)
  • (valamit valamire): vonatkoztat, tulajdonít, ráért, hozzáért
  • (valamihez): jártas (valamiben), bennfentes (valamiben), konyít (valamihez), a kisujjában van, hajaz (valamihez), mestere (valaminek), kiismeri magát (valamiben), fekszik (valakinek), ismer, ken-vág, üt-vág Sz: tudja a tempót

hivatalnok

főnév
  • köztisztviselő, tisztviselő, hivatalviselő, kormánytiszt, tiszt, bürokrata (pejoratív), beamter (idegen), audiat (idegen), officiális (idegen), funkcionárius, ügyintéző, tintanyaló (pejoratív), aktakukac (szleng), tintakukac (szleng), papírmoly (szleng), bélyegnyaló (pejoratív), irodista (pejoratív), fehérköpenyes, bennülő (tájnyelvi)

ihatnék

főnév
  • szomj, szomjúság

kitérő II.

főnév
  • mellékút, kerülő út
  • kitérővágány, mellékvágány, kitérőhely, váltó
  • vargabetű
  • kitérés, közbevetés, betét, közbeékelés, mellékcselekmény, közjáték, epizód, kaland, elkalandozás

kegy

főnév
  • jóindulat, jóakarat, pártfogás, leereszkedés, grácia (régies)
  • (régies): kegyelem, irgalom, malaszt, bocsánat
  • részvét, hajlandóság

hanta

főnév
  • mellébeszélés, fecsegés, üres beszéd, halandzsa (bizalmas), blabla (bizalmas), zagyvaság, szószátyárkodás, locsogás, mesebeszéd, szájjártatás, süketelés (szleng), karattyolás (bizalmas), süket duma (szleng), sóder (szleng), kamu (szleng), hanta (szleng), hadova (szleng)
  • hazudozás, füllentés, lódítás, kitaláció, hasalás (bizalmas)

háborúellenes

melléknév
  • pacifista, békebarát (választékos), békepárti

heccel

ige
  • bosszant, ingerel, ugrat, cukkol, frocliz, hergel, húz, szurkapiszkál, cikiz
  • felloval, bujtogat, uszít

karrierizmus

főnév
  • törtetés, becsvágy, nagyravágyás, népszerűség-hajhászás

háryjánoskodik

ige
  • henceg, dicsekszik, handabandázik
  • füllent, nagyít, felnagyít, lódít, hantázik (szleng)

fukarkodik

ige
  • takarékoskodik, fösvénykedik, zsugorgat, zsugoriskodik, fillérez, garasoskodik, krajcároskodik, szűkmarkúskodik, spórol (bizalmas), smucigoskodik (bizalmas), kucorkodik (tájnyelvi), gugerkodik (tájnyelvi)

hepp

főnév
  • hóbort, rögeszme, vesszőparipa, dili, mánia, szeszély

kedélyes

melléknév
  • derűs, oldott, bohém, joviális (régies), jókedvű, nyájas, vidám, szívélyes, derűlátó
  • könnyed, elnéző
  • kellemes, lakályos, hangulatos, meghitt, gemütlich (idegen), nedélyes (régies)