eltökél szinonimái

ige
  • elhatároz, eldönt, feltesz, fejébe vesz, megfogad

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

egy I.

számnév
  • egyetlen, egyetlenegy

jelige

főnév
  • jelszó, jelmondat, szlogen, mottó
  • alapgondolat, maxima (régies)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a eltökél szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

előképzettség

főnév
  • előképzés, alapismeret, megalapozottság

égbolt

főnév
  • ég, égboltozat, éggömb, firmamentum (idegen), mennybolt, égív (régies), égség (tájnyelvi), levegőég (régies)

dögönyöz

ige
  • páhol, püföl, dömöcköl (tájnyelvi), gyömöszöl (tájnyelvi), csömöszköl (tájnyelvi)
  • ver, gyomroz, agyabugyál, fenekel, lazsnakol (régies)
  • masszíroz, gyúr, nyomkod, bedörzsöl

csattan

ige
  • cserdül, csattanít (tájnyelvi), csetten, pattan, durran, dörren, csörren, dördül, pukkan, rittyen (régies)
  • cuppan (csók)

elsős

főnév
  • elsőosztályos, elemista (régies), szecska (régies), kisiskolás
  • elsőéves, gólya

eszmei

melléknév
  • gondolati, fogalmi, képzeletbeli, képzelt, ideális
  • elvi, ideológiai, szellemi
  • jelképes, névleges, szimbolikus, elméleti

megpillant

ige
  • meglát, észrevesz, észlel
  • megismer, kiszúr (bizalmas), felismer, fölfedez

biztonság

főnév
  • nyugalom, bátorság (régies), biztonlét (régies), biztosság (régies)
  • (épületé): szilárdság, megbízhatóság
  • bizonyosság, határozottság

bevall

ige
  • megvall, kivall (választékos), beismer, elismer, elmarad, meggyón, vallomást tesz, feltárja a szívét, kinyilatkoztat, bejelent, felfed, köp (szleng), kipakol (szleng), köhög (szleng), dalol (szleng)

borzad

ige
  • megremeg, megborzong
  • irtózik, iszonyodik, undorodik, utál, émelyeg, borsódzik a háta, berzed (tájnyelvi), retteg, reszket, fél

ezelőtt

határozószó
  • azelőtt, régebben, korábban, előbb, egykor, hajdan, hajdanában, valamikor, eddig, régen
  • az imént, ezt megelőzően, nemrégen

felhasznál, fölhaszn

ige
  • elhasznál, elfogyaszt, elkölt, kimerít, felemészt
  • ráfordít, rákölt
  • hasznosít, alkalmaz, értékesít, feldolgoz, igénybe vesz, kiaknáz, utilizál (idegen), fruktifikál (idegen)
  • kihasznál, él (valamivel), hasznára fordít, hasznot húz (valamiből)

hanyatt-homlok

határozószó
  • nyakra-főre (tájnyelvi), fejvesztve, fejetlenül, ész nélkül, eszeveszetten, pánikszerűen, árkon-bokron át, lélekszakadva, teljes gőzzel, sebbel-lobbal, villámsebesen, vakon, hűbelebalázs módjára, lóhalálában

fűtő

főnév
  • kalefaktor (régies), peckás (régies)
  • (tájnyelvi): tüzelő, tűzrevaló, tüzelőanyag

eltulajdonít

ige
  • ellop, elvesz, elemel, eltüntet, elsinkófál (bizalmas), elrabol, eloroz, elzsebel, elcsen, meglógat (bizalmas), elcsakliz (bizalmas), elcsór (szleng), megcsap (szleng), elzabrál (bizalmas), megfúj (szleng), meglovasít (szleng), eltökít (régies), eltiedel (tájnyelvi), elcsirizel (tájnyelvi), elsuvaszt (tájnyelvi), tolvajol (tájnyelvi)

előbb

határozószó
  • hamarabb, korábban, régebben
  • (az előbb): az imént, nemrégen
  • előbbre

érettségizik

ige
  • maturál (régies), érik (bizalmas)

furulya

főnév
  • furuglya (régies), pásztorsíp, fűzfasíp, pikula (tájnyelvi), tilinkó (tájnyelvi), tilinka (tájnyelvi), csilinka (tájnyelvi), csimpolya (tájnyelvi)
  • síp, tutu (tájnyelvi)
  • (tájnyelvi): hímvessző, pénisz
  • (szleng): besúgó
  • (szleng): (orális) szex, franciázás (bizalmas)

ember

főnév
  • halandó, teremtmény, emberi lény, emberpéldány, teremtés, egyén, illető, valaki, személy, lélek, fő, pára, portéka
  • férfi, emberfia, alak, fráter, figura, pasas (bizalmas), pasi (bizalmas), pasinger (bizalmas), pali (szleng), krapek (bizalmas), pofa (szleng), pók (bizalmas), pacák (szleng), mókus, muki (szleng), ipse (bizalmas), tag (bizalmas), ürge (szleng), buksó (szleng), csóró (szleng), fej, gádzsó (szleng), hapsi (szleng), hapek (szleng), mandró (szleng), manusz (szleng), muksi (szleng), muksó (szleng), szivar (szleng)
  • (valakinek az embere): híve, segítőtársa, kiszolgálója

egyenletes

melléknév
  • elegyengetett, sima, sík, lapos, csiszolt, egyszintű, redőtlen, ránctalan, lapályos (tájnyelvi)
  • egységes, egyforma, egyöntetű, változatlan, szabályos, arányos, folytonos, folyamatos, állandó, lankadatlan, szakadatlan, kiegyensúlyozott, kiszámítható, ütemes, fokozatos, zökkenőmentes, megingathatatlan, gördülékeny (stílus), stacioner (idegen), stabil

érvénytelenít

ige
  • hatálytalanít, annullál (szaknyelvi), megsemmisít, eltöröl, nullifikál (idegen), invalidál (régies), sztornóz, sztorníroz, áthúz, töröl, visszavon, felbont, fölmond, megszüntet(idegen)

fürge

melléknév
  • élénk, gyors, lendületes, sebes, friss, szapora, mozgékony, eleven, serény, tűzrőlpattant, vidor (régies), fürgönc (régies), findri (tájnyelvi), virgonc, vickula (tájnyelvi, régies), pendri (tájnyelvi), incempinc (tájnyelvi), ugri (tájnyelvi), gyíkos (tájnyelvi)