hiú szinonimái

melléknév
  • elbizakodott, beképzelt, nagyképű, öntelt, önelégült, önhitt, kérkedő, dicsekvő, magahitt (régies), magakellő
  • tetszelgő, piperkőc, tetsző, cicomázó, páváskodó
  • hiábavaló, üres, tartalmatlan, fölösleges, improduktív, haszontalan, céltalan

hiu szinonimái

főnév
  • (tájnyelvi): padlás, szénapadlás
  • (tájnyelvi): füstfogó (tűzhelyé)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

alakulás

főnév
  • formálódás, változás, módosulás, fejlemény, lefolyás, lebonyolódás

kóró

főnév
  • száraz szár
  • (bizalmas): csontkollekció, keszeg, deszka (bizalmas), seprűnyél (bizalmas)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a hiú szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

hegedűművész, hegedű

főnév
  • hegedűvirtuóz, violinista
  • nyirettyűs (tájnyelvi), cinigés (tájnyelvi)

gyakorlati

melléknév
  • tapasztalati, empirikus, pragmatikus, praktikus
  • alkalmazott, felhasznált, használható, alkalmas
  • gyakorlatias, célszerű
  • gyakorló

glóbusz

főnév
  • Föld, földgolyó, földgömb, földkerekség, földteke, sárgolyó, sárteke
  • gomb, golyó

fiadzik

ige
  • fial, kölykezik, ellik
  • szaporodik, kamatozik, gyarapodik

hideghullám

főnév
  • lehűlés, hidegfront, fagyhullám

ihol

határozószó
  • (tájnyelvi): itt, ehen (tájnyelvi)
  • (tájnyelvi): íme, lám

rátermettség

főnév
  • alkalmasság, arravalóság, érzék, hivatás, hivatottság, adottság, képesség, tehetség, talentum (régies), ügyesség, talpraesettség, jártasság

fasiszta

melléknév
  • nemzetiszocialista, hitlerista, feketeinges (régies), náci, nyilas, barnainges
  • fajüldöző, fajgyűlölő, rasszista, zsidógyűlölő, antiszemita
  • antikommunista, antiszocialista

ezelőtt

határozószó
  • azelőtt, régebben, korábban, előbb, egykor, hajdan, hajdanában, valamikor, eddig, régen
  • az imént, ezt megelőzően, nemrégen

csatázik

ige
  • harcol, küzd, hadakozik, háborúskodik, viaskodik, tusakodik, vív (választékos), ví (régies), verekszik, hadázik (régies)
  • versenyez

feldolgoz, földolgoz

ige
  • felhasznál, átalakít
  • megemészt, asszimilál (szaknyelvi)
  • átír, átformál
  • elkészül, végez (valamivel), elvégez, elkészít

indok

főnév
  • indítóok, ok, észok, indíték, mozgatóerő, mozgatórugó, motiváció, motívum, alap
  • megokolás, magyarázat, érv, ürügy

jogosít

ige
  • képesít (valamire), alkalmassá tesz (valamire)
  • érvényesít, elismer, hitelesít, igazol, törvényesít, legitimál (szaknyelvi), engedelmez (régies), szabadékoz (régies)
  • (valamire): fölhatalmaz, megbíz, fölruház

köszörűs

főnév
  • fenő

kiharcol

ige
  • kivív, kiverekszik, kiküzd, kierőszakol, kikényszerít, kivisz, keresztülvisz, kibrusztol (szleng), elintéz

hivatalnok

főnév
  • köztisztviselő, tisztviselő, hivatalviselő, kormánytiszt, tiszt, bürokrata (pejoratív), beamter (idegen), audiat (idegen), officiális (idegen), funkcionárius, ügyintéző, tintanyaló (pejoratív), aktakukac (szleng), tintakukac (szleng), papírmoly (szleng), bélyegnyaló (pejoratív), irodista (pejoratív), fehérköpenyes, bennülő (tájnyelvi)

házicipő

főnév
  • mamusz, papucs, tutyi (tájnyelvi), botoska (régies), csoszogó (tájnyelvi)

hüledezik

ige
  • megdöbben, elképed, ámul, álmélkodik, ámuldozik, meglepődik, elhűl, meghökken, csodálkozik

kiemelkedik

ige
  • kidomborodik, kidudorodik, kiugrik, kiáll
  • kiválik, előtűnik, felbukkan
  • felemelkedik, felküzdi magát
  • kitűnik, kimagaslik, kimagasodik, felülmúl, predominál (idegen), dominál (idegen)

hónapos

melléknév
  • havi, egyhónapi, egyhavi
  • (zöldség): friss, primőr, fiatal, zsenge, gyenge, korai

gyenge, gyönge I.

melléknév
  • erőtlen, elesett, legyengült, leromlott, energiátlan, bágyadt, fáradt, pilledt
  • vézna, nyápic, csenevész, törékeny, beteges, fejletlen, nyamvadt, nyiszlett (bizalmas), venyige (szleng), hadibéna (szleng), halnivaló (tájnyelvi), nyüszüge (tájnyelvi)
  • munkaképtelen, hasznavehetetlen Sz: a szél is elfújja; alig áll a lábán; elfújja, mint aszott szénát a szél; erős, mint a kócmadzag; erős, mint aki csutkán telelt; erős, mint a sörecet; erős, mint az oláh ecet, két liter egy főzet; erőtlen, mint a bőréből kivetkezett kígyó; erőtlen, mint a tót kaszás; gyenge lábon áll; gyenge, mint a puliszka; gyenge, mint a bőrehagyott kígyó; gyenge, mint a pókháló; gyenge, mint a harmat; gyenge, mint az őszi légy; hálni jár belé a lélek; jó húsban van, fél kézzel eszi a nápolyit; majd elfújja a szél; olyan erőtlen, még a lehelet is árt neki; olyan, mint a váltott gyerek; olyan, mint az árnyékon nőtt bodza; rossz bőrben van; szédeleg, mint az őszi légy
  • korai, fiatal, zsenge, tejes
  • puha, lágy, finom
  • erélytelen, puhány, elpuhult, határozatlan, gyengekezű, tehetetlen, gyámoltalan, pipogya
  • befolyásolható, ingatag, bizonytalan, habozó
  • gyatra, silány, elégtelen, vacak, jelentéktelen, csekély, gyér, szerény
  • hatástalan, ügyetlen
  • (szél): enyhe, mérsékelt
  • (ebéd): könnyű, sovány, tartalmatlan, híg
  • (hang): halk, suttogó, fályolos, fakó, erőtlen

idomul

ige
  • alakul, igazodik, alkalmazkodik, illeszkedik, simul, átállítódik, formálódik, hasonul

kigyógyul

ige
  • felépül, kilábal, kihever, meggyógyul
  • kiábrándul, kiiperedik (tájnyelvi), kivágyul (tájnyelvi)
  • leszokik