hallatára szinonimái

határozószó
  • jelenlétében, előtt, hatására
  • meghallván, értesülvén

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

éghajlat

főnév
  • klíma, égöv, égalj (régies), zóna, földöv (régies)
  • időjárás

dívány

főnév
  • pamlag, kanapé, rekamié, heverő, kerevet, sezlon, ágy, hencser (tájnyelvi), szófa (régies)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a hallatára szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

gyújtó II.

főnév
  • gyufa, tűzszerszám (régies), villantó (régies), reibli (szleng), blejb (szleng), masina (tájnyelvi), méregpózna (tájnyelvi), gyújtószálka (tájnyelvi)
  • öngyújtó
  • kanóc

fonoda

főnév
  • fonó, fonalgyár, fonóműhely

fintorog

ige
  • fintorgat, fintort vág, grimaszol, grimaszokat vág, majomkodik, arcokat vág, pofákat vág, grimaszt csinál, finnyogtat (tájnyelvi)
  • kényeskedik, válogat, fanyalog

fejsze

főnév
  • balta, bárd, szekerce, fokos, szakóca (tájnyelvi), topor (régies), tagló (régies), balaska (tájnyelvi), butika (tájnyelvi), hasogató (tájnyelvi)

hajlandóság

főnév
  • hajlam, készség, vonzódás, vonzalom, előszeretet, ingerencia (tréfás), velleitás (idegen)
  • szándék, akarat, kedv, indulat
  • beleegyezés, hozzájárulás

helyszín

főnév
  • hely, színhely
  • tetthely

pilla

főnév
  • szempilla, pisla (tájnyelvi)
  • szemhéj

elvégre

határozószó
  • utóvégre, utóvégre is, végre is, végül is, végtére, végtére is, végeredményben, legvégre (régies), lényegében, hiszen, hát, éppen, tulajdonképpen, voltaképpen
  • (régies): végül, végezetül

elsüt

ige
  • (fegyvert): kilő, kiröpít, fellő, ellő, kisüt, elcsattant, tüzel, robbant, katapultál (szaknyelvi)
  • túlad (valamin), elsóz
  • (poént): bedob
  • (tájnyelvi): elszárít, elfonnyaszt
  • (nap) leéget

bólogat

ige
  • biceget (tájnyelvi), bickel (tájnyelvi), bólingat, bóktat (tájnyelvi), bólongat (tájnyelvi)
  • (valamire): igenel, helyesel, jóváhagy, egyetért, beleegyezik, belemegy (bizalmas), bólint (valamire)
  • (tájnyelvi, régies): szundikál, bóbiskol

érdekelt

melléknév, főnév
  • érintett, részjogosult, részes, résztvevő

hídverő II.

főnév
  • hidász, utász, hídvető

idejekorán

határozószó
  • idejében, jókor, időben, idején, a megfelelő időben, a kellő órában, a kellő percben, időnek idejében (tájnyelvi)
  • idő előtt, korán, kelletekorán (régies)

kisír

ige
  • kikönyörög, kikunyerál, elkunyerál (bizalmas), elkér, kijár
  • kiérződik (valami valamiből)

karol

ige
  • ölel, átölel, átfog, átkarol, átkulcsol, átfon, összefog, karjába szorít, karjába zár, magához szorít
  • belekarol, karon fog

hallgatódzik, hallga

ige
  • fülel, füleit hegyezi, leselkedik
  • neszez (régies), kagylózik (szleng)
  • vizsgál, auszkultál (szaknyelvi)

gyorsfagyasztott

melléknév
  • mélyhűtött, mirelit

hátramenet

főnév
  • farolás, visszamenet, rükverc, rákmenet, curukk (tájnyelvi), curikk (tájnyelvi)

kapacitál

ige
  • győzköd, agitál, ösztökél, unszol, noszogat, rábeszél, rávesz, rábír

hangzás

főnév
  • csengés, zengzet (választékos)

főcím

főnév
  • címfej (szaknyelvi), címsor (szaknyelvi)

háztartás

főnév
  • házvezetés, házimunka
  • gazdálkodás, gazdaság, udvar (régies)
  • együttlakás, együttélés, otthon, életközösség, lakás, gazdaság, udvar (régies)

karfa

főnév
  • támla, kartámasz, kartámlány (régies), könyöklő
  • kapaszkodó, korlát
  • kerítés
  • (régies): rúd, dorong, gerenda