fejsze szinonimái

főnév
  • balta, bárd, szekerce, fokos, szakóca (tájnyelvi), topor (régies), tagló (régies), balaska (tájnyelvi), butika (tájnyelvi), hasogató (tájnyelvi)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

papírpénz

főnév
  • bankjegy, bankó (régies), banknóta (régies), pénzjegy (régies)(bizalmas)

domb

főnév
  • domborulat, kiemelkedés, emelkedés, magaslat, halom, garmada, hegyecske, hányó, emelkedő, kaptató, ponk (tájnyelvi), dombolag (tájnyelvi), döngöleg (tájnyelvi), dörömb (tájnyelvi)
  • földhányás, kupac, bucka, túrás, töltés, rakás, garmada (szaknyelvi), föld
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a fejsze szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

extra

melléknév
  • soron kívüli, rendkívüli, különleges, különös, furcsa, sajátos
  • saját, külön
  • többlet, ráadás, pót

előbújik

ige
  • kibújik, előjön, kimászik
  • (égitest): előtűnik, feltűnik, feltetszik (régies)
  • (tojásból): kikel
  • előbukkan, napfényre kerül, napvilágra kerül, kiderül

elkölt

ige
  • felhasznál, kiad, elvásárol, elpazarol, eltékozol, fölél, fölemészt, elver, nyakára hág, fenekére ver (szleng)
  • elfogyaszt, megeszik, ellakmároz (régies)

dúvad

főnév
  • (ember is): bestia, fenevad, vadállat

fásítás

főnév
  • erdősítés, erdőültetés, erdőtelepítés, beültetés, betelepítés

feltárul, föltárul

ige
  • kinyílik, felnyílik
  • megmutatkozik
  • kiderül, napvilágra kerül

mozgósítás

főnév
  • agitáció (idegen), mobilizálás (idegen), felhívás, buzdítás
  • behívás, besorozás, toborzás (régies), hadra hívás (választékos)

csendes, csöndes

melléknév
  • hangtalan, hallgatag, néma, zajtalan, nesztelen, lecsitult
  • háborítatlan, békés, nyugalmas, nyugodt, eseménytelen
  • (hang): fojtott, elhaló, tompított, halk, suttogó
  • szófukar, szótlan, szűkszavú, kevés beszédű, hallgatag, sima
  • szerény, szolid, szende, szelíd, visszahúzódó, tartózkodó, jámbor, együgyű, sziszimuszi (tájnyelvi), bószmók (tájnyelvi), kukumusz (tájnyelvi), gönye (tájnyelvi), hamvába holt

csahol

ige
  • ugat, szűköl, vonít, kaffog, kaffant, vakkant, acsarog (tájnyelvi), acsarkodik, bankol (tájnyelvi), csaffog (tájnyelvi), csahít (tájnyelvi), csahog (tájnyelvi), csihog (tájnyelvi), csahorász (tájnyelvi), herreg (tájnyelvi), kerreg (tájnyelvi), vonítoz (tájnyelvi)
  • kiabál, lármázik, acsarkodik, acsarog (tájnyelvi), pofázik (durva)

akaratlan

melléknév
  • szándéktalan, szándékolatlan, automatikus, önkéntelen, véletlen, spontán, ösztönös

csonka

melléknév
  • megcsonkított, csonkolt, csonkult, amputált (szaknyelvi), kacska (tájnyelvi)
  • rokkant, nyomorék, mozgássérült, csonkabonka (tájnyelvi)
  • hiányos, befejezetlen, félbemaradt, tökéletlen, csorba (tájnyelvi)

fény

főnév
  • fényesség, világosság, világ (tájnyelvi), fényár, fényözön, fénycsóva, fénynyaláb, fénysáv, fénysugár, fényenergia, csillogás, csillám, csillámlás, sziporkázás, tündöklés, tündöklet (választékos), ragyogás, ragyogvány (régies), tűz (drágakőé), glanc (bizalmas)
  • megvilágítás, megvilágosítás, kivilágítás
  • dísz, szépség, pompa, fényűzés, látványosság, parádé
  • derű, öröm
  • (régies): előrehaladás, felvirágzás, siker, dicsőség, tekintély

fővezér

főnév
  • elöljáró, főparancsnok, hadseregparancsnok, hadvezér, fejedelem, nagyvezér, generalisszimusz (régies)
  • elnök, nagyfőnök (szleng), főnök, góré (szleng), főmufti (szleng)
  • főkolompos (pejoratív), előcsahos (pejoratív), hangadó, irányadó

huzamos

melléknév
  • tartós, hosszan tartó, sokáig tartó, permanens

hallatlan II.

határozószó
  • roppantul, túlságosan

fekély

főnév
  • ulcus (szaknyelvi), tályog, sipoly, gennyedés, gyűlés (bizalmas), kelés, kelevény (régies), gyülevény (régies), fene (régies), tarjag (régies), torongy (régies), kolis (régies), bitonya (régies), süly (régies), csuma (tájnyelvi)

évente

határozószó
  • évenként, esztendőnként

felmászik, fölmászik

ige
  • felkúszik, felhág, magasra hág, felkapaszkodik, felmegy, feljut, felemelkedik, fellép, felkamparodik (tájnyelvi)

hajóépítés

főnév
  • hajógyártás

felébred, fölébred

ige
  • feleszmél, felocsúdik, felserken (régies), észre tér, magához tér, felriad, felijed, felretten, felrezzen, felérez (tájnyelvi), felneszel, felrázódik, életre kel
  • feléled
  • felkel, kinyitja a szemét, kinyitja a csipáját
  • észbe kap, kapcsol, rájön (valamire)
  • feltámad, fellobban, fellángol, felizzik, felgerjed

előrelátás

főnév
  • gondoskodás, körültekintés, figyelem, elővigyázatosság, meggondolás, előkészület (régies), felkészülés, jövőbe látás, óvatosság, előérzet, jóslat, jövendölés, éleslátás, számítás, előirányzat, megsejtés, megérzés, sejtelem

felreped, fölreped

ige
  • kireped, megreped, meghasad, felhasad, megtörik, széthasad, felszakad, kipattan (tájnyelvi), kettéválik, felnyílik

halászlé

főnév
  • halleves, halpaprikás, hallé (tájnyelvi)