ráfekszik szinonimái

ige
  • ráhasal, ráhever, ráheveredik, végignyúlik, rálapul (régies), rádől, ráborul, ráterül, rátámaszkodik, rátehénkedik (bizalmas)
  • ráborul, ránehezedik, rátelepedik, megül
  • ellep, elborít, betakar
  • nekikezd, elkezd, nekifekszik, nekibuzdul, nekilendül, nekigyürkőzik, nekilát, bedobja magát (szleng)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

sűrít

ige
  • összefoglal, tömörít, koncentrál, összesít, egyesít, rövidre fog, kivonatol, megkurtít, körvonalaz, dióhéjban mond el
  • töményít, vastagít (tájnyelvi), kondenzál (szaknyelvi), lepárol
  • összenyom, sajtol, komprimál (szaknyelvi), zsúfol
  • beránt, behabar, öregít (tájnyelvi)

kiegészítő

melléknév
  • kibővítő, pótló, pótlólagos, utólagos, kisegítő, pót, szuplementer (idegen), akcesszórius (idegen), komplementer (idegen)
  • mellékes, járulékos, másodlagos, mellék-
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a ráfekszik szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

pottyan

ige
  • leesik, esik, huppan, zuhan, tottyan, lepottyan, bukik, hullik
  • kerül, keveredik, vetődik, cseppen

összeír

ige
  • egybeír
  • jegyzékbe foglal, számba vesz, felsorol, listáz, leltároz, lajstromoz, regisztrál, konskribál (régies), összegyűjt

öntudatos

melléknév
  • önérzetes, büszke, magabiztos, magabíró (régies)
  • gondolkodó, öntudatra ébredt, tudatos

normatív

melléknév
  • irányadó, előírásos, standard, szabályzó, mérvadó, mértékadó, vezérfonalul szolgáló, előíró, meghatározó

puliszka

főnév
  • kukoricakása, málé, mamaliga (tájnyelvi), polenta (tájnyelvi), tokány (tájnyelvi)

ribillió

főnév
  • zaj, lárma, hangzavar, hangoskodás, kiabálás, zsivaj, ricsaj, zenebona, rumli (bizalmas), muri, ramazúri, csatara (tájnyelvi)
  • zűrzavar, zrí, felfordulás, csetepaté, fejetlenség, rendetlenség, káosz, összevisszaság, hajütő, hepaj, kavarodás, bolondokháza (bizalmas), kupleráj (pejoratív), anarchia
  • felkelés, felzúdulás, zendülés, lázadás, pártütés

mikádó

főnév
  • (japán) császár
  • kabát, felöltő, pufajka

mennykő

főnév
  • villámcsapás, villám, istennyila (bizalmas), ménkő (tájnyelvi)

kotor

ige
  • kikapar, túr, mélyít, váj
  • söpör, félretol
  • kutat, kotorászik, turkál, matat, kapirgál

mormota

főnév, melléknév
  • marmota (régies), murmutér (régies), bobák (tájnyelvi)
  • aluszékony, hétalvó (bizalmas), álomszuszék (bizalmas) Sz: alszik, mint a tej

rongyos

melléknév
  • szakadozott, lyukas, foszladozó, lafanc (tájnyelvi), snassz (bizalmas), elrongyolt, elrongyolódott, toprongyos, tépett, cefet, elnyűtt, viseltes, cafatos (tájnyelvi), cafrangos (tájnyelvi) Sz: olyan, mint a kányától megkopasztott tyúk; olyan, mint a küldött ördög; úgy kiöltözött, mint az árva malac a sárban
  • szegény, nyomorult, ágrólszakadt, toprongyos, topis (szleng), toplák (szleng), mazuri (tájnyelvi)
  • vedlő, szőrt hányó, szőrét hullató, bőrt váltó, tollát hullató, melledő (tájnyelvi), küklő (tájnyelvi)
  • megrongálódott, ütött-kopott, ócska, kopott
  • jelentéktelen, értéktelen, haszontalan, vacak

slusszkulcs

főnév
  • indítókulcs, autókulcs, gyújtókulcs

felszalad, fölszalad

ige
  • fölmegy, fölfut, fölrohan, fölszáguld, fölvágtat
  • fellátogat, felnéz, benéz, felugrik, beugrik
  • (ár, láz): felszökik, megemelkedik

teremtő II.

főnév
  • Isten, Örökkévaló, Mindenható, Alkotó, Seregek ura (választékos), Úr
  • Úristen, Gondviselő, Atya, Mennyei Atya, Atyaisten, Atyaúristen

színfal

főnév
  • kulissza, díszlet

ragacsos

melléknév
  • ragadós, tapadós, mézgás, enyves, piszkos, trutymós (szleng), mázgás (tájnyelvi), maszatos
  • sületlen, összeragadt, csirizes, nyúlós, keletlen, szalonnás, nyers, gejmos (tájnyelvi), copákos (tájnyelvi), záklyás (tájnyelvi)

pórus

főnév
  • lyukacs, nyílás, lyuk, rés

rendelvény

főnév
  • rendelkezés, utasítás, parancs, előírás
  • recept, vény, recipe (régies), gyógyirat (régies), gyógyrendelet (régies), recefice (tájnyelvi)

szétnyom

ige
  • összenyom, ellapít, szétlapít, összelapít
  • eldörzsöl, szétdörzsöl
  • szétfeszít

rándulás

főnév
  • ficamodás, ficam, bicsaklás, disztorzió (szaknyelvi), ficemedés (tájnyelvi), marjulás (tájnyelvi)

összetört

melléknév
  • megtört, kimerült, megviselt, elgyötört, elkínzott, elcsigázott, lesújtott

részére

névutó
  • számára, neki, őneki

szimpatikus

melléknév
  • rokonszenves, megnyerő, szeretetre méltó, vonzó, bájos, elbájoló, megejtő