elvégre szinonimái
határozószó
- utóvégre, utóvégre is, végre is, végül is, végtére, végtére is, végeredményben, legvégre (régies), lényegében, hiszen, hát, éppen, tulajdonképpen, voltaképpen
- (régies): végül, végezetül
További hasznos szavak a szinonimaszótárból
horizont
főnév
- látóhatár, láthatár, szemhatár, égalj, szemkör (régies), szemsík (régies), sík
- látókör, felfogás, gondolatvilág, színvonal, szint
- lehetőség, perspektíva, kilátás
különlegesség
főnév
- ritkaság, különösség, sajátosság, sajátság, érdekesség, furcsaság, jellegzetesség, attrakció, kuriózum, specialitás (idegen), unikum, egzotikum (idegen)
- ínyencség
csendes, csöndes
melléknév
- hangtalan, hallgatag, néma, zajtalan, nesztelen, lecsitult
- háborítatlan, békés, nyugalmas, nyugodt, eseménytelen
- (hang): fojtott, elhaló, tompított, halk, suttogó
- szófukar, szótlan, szűkszavú, kevés beszédű, hallgatag, sima
- szerény, szolid, szende, szelíd, visszahúzódó, tartózkodó, jámbor, együgyű, sziszimuszi (tájnyelvi), bószmók (tájnyelvi), kukumusz (tájnyelvi), gönye (tájnyelvi), hamvába holt
elszökik
ige
- megszökik, elinal, meglóg (bizalmas), elfut, megugrik (bizalmas), megfutamodik, odábbáll, kereket old, elmenekül, elszalad, eloson, elillan, elsurran, ellopódzik, eltűnik, eliramodik, elrohan, nyakába vesz (valamit), eltávozik, eliszkol, elslisszol (bizalmas), meglép (bizalmas), lelép (bizalmas), elpárolog (bizalmas), felveszi a nyúlcipőt (bizalmas), elkalapol (tájnyelvi), elriszel (tájnyelvi), elsittyen (tájnyelvi), elorozkodik (tájnyelvi), elsuttyan (tájnyelvi), dobbant (szleng), megpattan (szleng), lelécel (szleng), eldönget, elporol (szleng), elhúzza a csíkot (szleng), elpucol (szleng), lefalcol (szleng)
étvágytalan
melléknév
- étevesztett (tájnyelvi), finnyás, bélebűzhödt (tájnyelvi), egyszálbélű, kákabélű (tájnyelvi), konyhagyalázó, kis étkű Sz: mintha a háta mögé hányná
biciklizik
ige
- kerékpározik, karikázik, kerekezik (bizalmas), pedálozik, tapossa a pedált, teker (bizalmas), bicajozik (bizalmas), bringázik (bizalmas)
- (szleng): közösül
felkavar, fölkavar
ige
- felkever, felráz, összeráz (folyadékot), felkutyul (bizalmas)
- zavarossá tesz
- összezavar, összekuszál, összegabalyít
- megzavar, felzaklat, feldúl, felizgat, felforgat, felbolygat, fölindít (régies), felbuzgat (régies), felkavarint (tájnyelvi), nyugtalanít, nyugtalanságot kelt aggaszt, kizökkent
harmadszor
határozószó
- harmadszorra, harmadízben (választékos), harmadjára
- harmadsorban, pro tertio (idegen), harmadikként
értékel
ige
- felbecsül, taksál, esztimál (idegen), kvalifikál, saccol (bizalmas), felmér
- megítél, minősít, kritizál, elbírál, zsűriz (bizalmas), méltat, véleményez, osztályoz, pontoz
- megbecsül, becsül, becsben tart, nagyra becsül, nagyra tart, sokra tart, elismer, méltányol, respektál, honorál
fülke
főnév
- falmélyedés, falbemélyedés, beszögellés, beugrás, benyíló, alkóv, kamra, niche (régies)
- utasfülke, szakasz, rekesz, boksz, szeparé (régies), kabin, kabinet (régies), kajüt, kupé, zárka
egyke
melléknév
- egyetlen, egyetlenke, anyaegye (tájnyelvi), aranyszar (tájnyelvi), egyecske (tájnyelvi), egyfi (tájnyelvi)
galiba1
főnév
- baj, bonyodalom, gond, zavar, kellemetlenség, fennakadás, malőr, kalamitás (régies), nehézség, vesződség, vesződés, hézag, bibi (bizalmas), slamasztika, gubanc (szleng), balhé (szleng), gáz (szleng)