gyakorlás szinonimái

főnév
  • űzés, művelés, ápolás, egzercicium (idegen), praxis, kultiválás (idegen)
  • edzés, fölkészülés, tréning, trenírozás, drill
  • elsajátítás, ismétlés

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

felhorkan, fölhorkan

ige
  • felhördül, felmordul, felcsattan, felfortyan, felhorkol (tájnyelvi), felhörtyenik (tájnyelvi), ráröffen (tájnyelvi)

vékonya, véknya

főnév
  • (valakinek, valaminek): lágyék, oldal, szügy
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a gyakorlás szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

generális I.

melléknév
  • általános, egyetemes, univerzális, átfogó
  • fő, sarkalatos

felszíni

melléknév
  • föld feletti, talajszint feletti, felületi
  • sekély, kinti, külső

felkészültség, fölké

főnév
  • készenlét, előrelátás, óvatosság
  • képzettség, tudás, szakértelem, kompetencia, hozzáértés, műveltség, tanultság, erudíció (idegen)

értesül

ige
  • megtud, tudomást szerez, tudomására jut (valami), hall, neszét veszi, értésére jut, értésére esik (választékos), hírét veszi (valaminek), megszimatol, drótot kap (szleng), fülest kap (szleng)

gőg

főnév
  • gőgösség, elbizakodottság, önhittség, önteltség, dölyf, felfuvalkodottság, fennhéjázás, pöffeszkedés, dagály (régies), szuperbia (idegen), prepotencia (idegen), kajtosság (tájnyelvi), hivalkodás, pökhendiség, beképzeltség, önimádás, arrogancia (idegen)
  • önérzet, büszkeség, kevélység, rátartiság

halmoz

ige
  • összehord, felhalmoz, halomra gyűjt, tezaurál (szaknyelvi), kumulál (idegen)
  • eláraszt (valamivel)
  • tetéz, ont, ömleszt

pajzánkodik

ige
  • dévajkodik, pajkoskodik, csintalankodik, játszadozik, bolondozik, huncutkodik, kacérkodik, ingerkedik, cicázik, incselkedik, kötődik, böllenkedik (tájnyelvi)

ellep

ige
  • belep, beborít, elborít, eltakar, befed, elfed, bevon
  • (növény): benő, felver, befut
  • (ember, állat): megszáll, eláraszt, elözönöl, megtölt, elönt

elidegenedik

ige
  • elhidegül, eltávolodik

beolt

ige
  • beojt, szemez, berak (tájnyelvi), nemesít
  • oltást ad, immunizál (szaknyelvi), vakcinál (idegen)
  • belenevel, belecsepegtet, beleplántál (választékos), beleültet, meggyökereztet (valakiben valamit)

előszed

ige
  • elővesz, előhúz, előkerít, előkapar, előkotor, előhoz, kiszed, kiemel, megkeres
  • felidéz, felhánytorgat
  • kérdőre von, felelősségre von, elővesz

hanyatló

melléknév
  • halódó, dekadens (választékos)
  • erőtlen, bizonytalan, ingatag, roskatag, roskadozó, romló, megviselt, letűnő
  • visszafejlődő, regresszív (idegen), retrográd (szaknyelvi), süllyedő

higgad

ige
  • megnyugszik, csillapodik, csihad (tájnyelvi), lanyhul, mérsékelődik, juházik (tájnyelvi)
  • (tájnyelvi): ülepszik, tisztul (víz)

kibicsaklik

ige
  • megrándul, kificamodik, kicsuklik (tájnyelvi), kimegy, kifordul, kimarjul (tájnyelvi)
  • elakad, megbotlik

járvány

főnév
  • ragály, epidémia (szaknyelvi), endémia (szaknyelvi), dögvész (tájnyelvi), döghalál (régies)
  • (pejoratív): szokás, divat

gyakornok

főnév
  • praktikáns (régies), volontőr (régies), demonstrátor, praxi (bizalmas)

gázbojler

főnév
  • gáz-vízmelegítő (szaknyelvi), vízmelegítő, átfolyó, melegvíztároló, autogejzír (régies), bojler

hadsegéd

főnév
  • segédtiszt, szárnysegéd, adjutáns

itthagy

ige
  • otthagy, elhagy
  • elmegy, lelép (bizalmas), eltűnik, felszívódik (szleng)

gyermekded

melléknév
  • naiv, gyermekes, őszinte, ártatlan, nyíltszívű, egyszerű, elfogulatlan, természetes, hiszékeny

felvég

főnév
  • faluvég, faluszél, felszeg (tájnyelvi), gyepsor (tájnyelvi), kertek alja

hajszol

ige
  • sürget, ösztökél, késztet, zaklat, nyaggat, hajt, lestrapál (bizalmas), elcsigáz, gyihiz (tájnyelvi), túlterhel, robotoltat, melóztat (bizalmas)
  • kerget, hajkurász, űz, üldöz, űz-hajt, zargat (bizalmas), hajhász, nyomon követ, sarkában van, kajtat (valaki után) (tájnyelvi), vadászik (valakire), abajgat (tájnyelvi), kadász (tájnyelvi), kurgál (tájnyelvi), hajdogál (tájnyelvi), üzgöl (tájnyelvi)
  • keres, fut (valami után), felhajt

járatos

melléknév
  • bejáratos, ismerős, otthonos, bennfentes
  • jártas, tájékozott, tapasztalt, gyakorlott, szakavatott, hozzáértő, verzátus (régies)
  • használatos, divatos, közkeletű, közismert, elterjedt