idejekorán szinonimái
határozószó
- idejében, jókor, időben, idején, a megfelelő időben, a kellő órában, a kellő percben, időnek idejében (tájnyelvi)
- idő előtt, korán, kelletekorán (régies)
További hasznos szavak a szinonimaszótárból
ráadásul
határozószó
- ráadásként, ráadásképpen, ráadásképp, azonkívül, azonfelül, amellett, ezenkívül, ezenfelül, méghozzá, még, mindehhez, sőt, továbbá, másfelől, mi több, valamint, tetejében, hegyibe (tájnyelvi), hegyébe (tájnyelvi), plusz (bizalmas)
gyújtó II.
főnév
- gyufa, tűzszerszám (régies), villantó (régies), reibli (szleng), blejb (szleng), masina (tájnyelvi), méregpózna (tájnyelvi), gyújtószálka (tájnyelvi)
- öngyújtó
- kanóc
fővezér
főnév
- elöljáró, főparancsnok, hadseregparancsnok, hadvezér, fejedelem, nagyvezér, generalisszimusz (régies)
- elnök, nagyfőnök (szleng), főnök, góré (szleng), főmufti (szleng)
- főkolompos (pejoratív), előcsahos (pejoratív), hangadó, irányadó
izgalmas
melléknév
- érdekes, érdekfeszítő, szórakoztató, lebilincselő, lélegzetelállító, szenzációs (bizalmas), izgató, vonzó, kívánatos
- izgi (bizalmas), idegfeszítő, idegtépő, idegborzoló, meleg, vérfagyasztó, kemény, ciki (bizalmas), húzós (szleng)
felkavar, fölkavar
ige
- felkever, felráz, összeráz (folyadékot), felkutyul (bizalmas)
- zavarossá tesz
- összezavar, összekuszál, összegabalyít
- megzavar, felzaklat, feldúl, felizgat, felforgat, felbolygat, fölindít (régies), felbuzgat (régies), felkavarint (tájnyelvi), nyugtalanít, nyugtalanságot kelt aggaszt, kizökkent
felél, fölél
ige
- elhasznál, elfogyaszt, felhasznál, hasznosít, elkölt, elapaszt, elél (tájnyelvi)
- (régies): feléled, életre kel, magához tér
csúszó-mászó
melléknév
- szolgalelkű, alázatoskodó, meghunyászkodó, tányérnyaló, talpnyaló, hajbókoló, hízelgő, tömjénező, bókoló, nyalós, nyalizós, gerinctelen, jellemtelen
jegy
főnév
- bélyeg, billog, tulajdonjegy, jel, mutató (régies), signum (régies), névjegy, pecsét
- embléma, jelvény (régies), címke, cégér (régies)
- dögcédula
- jellegzetesség, jelleg, sajátosság, specialitás, vonás, karakter, attribútum (szaknyelvi), ismérv, kritérium, ismertetőjel, ismertetőjegy, stigma
- jelkép, szimbólum
- osztályzat, érdemjegy, numerus (régies)
- csillagkép, zodiákus (szaknyelvi)
- belépőjegy, belépti jegy, szelvény, tikett (idegen), kupon (idegen), utalvány, cédula, biléta (régies), bárca (régies), zsuga (szleng)
- (tájnyelvi): eljegyzési ajándék
kategorizál
ige
- osztályoz, besorol, értékel, minősít, kvalifikál, skatulyáz (pejoratív), klasszifikál (régies)
- válogat, szortíroz (bizalmas), csoportosít, rendszerez, szisztematizál
külszín
főnév
- külsőség, kinézés, külalak, külső, küllem, forma, alak, arculat
- látszat, mez
- felszín, felület
kitanult
melléknév
- okos, tapasztalt, művelt, szakképzett, iskolázott, pallérozott, felkészült
- (pejoratív): ravasz, agyafúrt, huncut, minden hájjal megkent, rafinált
ideológia
főnév
- világnézet, világszemlélet, filozófia, elmélet, teória, eszmevilág, eszmeiség
- (régies): üres képzelgés, okoskodás
haldokló I.
melléknév
- kihaló, kivesző, kimúló, végét járó, agonizáló (idegen), halált vonó (tájnyelvi), döglődő (durva)
- halódó
kiszorít
ige
- kinyom, kitol, kicsavar, kifacsar, kisajtol, kiprésel
- kicsikar, kikényszerít, kivasal (szleng), kierőszakol
- eltávolít, félreállít, félretol, elmozdít, kitúr, kimar, elüldöz, elűz, kikerget, kihajt, kiközösít, kitaszít
- pótol, helyettesít, feleslegessé tesz
- (költséget): előteremt, kigazdálkodik, kiizzad