hóvihar szinonimái

főnév
  • hófúvás, hóförgeteg, havazó (tájnyelvi)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

ítéletidő

főnév
  • vihar, zivatar, ítélet (tájnyelvi)
  • (tájnyelvi): ítéletnap, utolsó ítélet, végítélet, büntetés, bírságnap (régies), dies irae (idegen)

visszatalál

ige
  • visszajut, visszakerül, visszatér
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a hóvihar szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

hidrogén

főnév
  • köneny (régies), könlég (régies)
  • hidrogén-peroxid (szaknyelvi), szőkítő

gyorsvonat

főnév
  • expresszvonat, gyors, expressz (bizalmas), bolondgőzös (tájnyelvi)

gusztustalan

melléknév
  • utálatos, undorító, undort keltő, visszataszító, taszító, ellenszenves, gyűlöletes, ocsmány, förtelmes, ízléstelen, visszatetsző, étvágyrontó

fogpiszkáló

főnév
  • fogvájó, fogfa (tájnyelvi)

hokedli

főnév
  • konyhaszék

int

ige
  • jelt ad, mutat, jelez
  • bólint, biccent
  • szólít, hív, integet
  • serkent, buzdít
  • figyelmeztet
  • megfedd, fenyít, megró, megdorgál, lelkére beszél, lepisszent (tájnyelvi)
  • emlékeztet

rendőr

főnév
  • rendőrőrszem, járőr, milicista (idegen), rendész, policáj (régies), hekus (szleng), hé (szleng), zsaru (szleng), zsé (szleng), zsernyák (szleng), jard (szleng), kopó (szleng), közeg (tréfás), szerv (szleng), fakabát (szleng), andris (szleng), rendőrbiztos (régies), konstábler (régies)
  • poroszló (régies), zsandár (régies), darabont (régies), fogdmeg (bizalmas), pandúr, csendőr (régies)

félbeszakít

ige
  • félbeszakaszt, megszakít, megtör, megállít, közbeszól, beleszól, belevág (bizalmas), megakaszt, közbevet, interrumpál (idegen)
  • szüneteltet, abbahagy, felfüggeszt, szünetet tart, pihenőt tart

fault

főnév
  • szabálytalankodás, szabálytalanság, hiba, dancs (szaknyelvi), gáncs

csillapít

ige
  • csökkent, enyhít, mérsékel, tompít, zsongít (választékos), oszlat, könnyít, kisebbít, temperál, mitigál (régies), gyalít (tájnyelvi), (szomjúságot) olt, (éhséget) elver, fékez, mulaszt, szüntet
  • csitít, csendesít, nyugtat, békít, engesztel, csígat (tájnyelvi), csíkat (tájnyelvi), csitol (tájnyelvi)

felkapaszkodik, fölk

ige
  • feljut, felmegy (lépcsőn), felkúszik, felmászik, felhág, felvergődik, felcsütörködik (régies), felcsibenkedik (tájnyelvi), felkamparodik (tájnyelvi), felgilingózik (tájnyelvi), felkápsálódik (tájnyelvi), felkepesztet (tájnyelvi), felpeszterkedik (régies)
  • felemelkedik, feldolgozza magát (bizalmas), karriert csinál

iskolaév

főnév
  • tanév, oktatási év

kaliba, kalyiba

főnév
  • kunyhó, viskó, vityilló, bódé, bodega, sufni (bizalmas), góré (régies), burdéj (tájnyelvi), koleda (tájnyelvi), kusornyó (tájnyelvi), gugyesz (tájnyelvi)

közösködik

ige
  • osztozkodik, közösen használ, közösen végez
  • (régies): szeretkezik, paráználkodik, ölelkezik, egyesül, közösül, közölködik (tájnyelvi), nemileg érintkezik (valakivel)

kinő

ige
  • kibújik, kisarjad, kisarjadzik, kikel, kihajt, kicsírázik, fakad, megered, szárba szökken, meggyökeresedik
  • megnő, megindul, kifejlődik, előbukkan, kiütközik, kiserked (tájnyelvi)
  • túlhalad, túljut, kijut (valamiből)
  • (kinövi magát vmivé): fejlődik (valamivé)
  • (valamiből): létrejön, kifejlődik, kialakul

hozzáértés

főnév
  • szakismeret, szakértelem, avatottság, kompetencia (szaknyelvi), tudás, felkészültség, jártasság, gyakorlottság, ügyesség, készség, rátermettség

heveskedik

ige
  • indulatoskodik, szenvedélyeskedik, felháborodik, hirtelenkedik, fellobban, haragra lobban, felfortyan (választékos), elragadtatja magát, dühbe gurul, dühöng, tüzeskedik

ihatatlan

melléknév
  • poshadt, romlott

kiközösít

ige
  • kizár, kitaszít, kiűz, kiátkoz, kirekeszt, törvényen kívül helyez, egyházi átokkal sújt, exkommunikál (idegen), proskribál (idegen), diszkvalifikál (idegen)
  • kivet (közösségből), kitagad, kikerget, kiutasít, kidob, kitesz, kirak, kitúr, kiutál, kiszorít, kitilt, kitoloncol, kigolyóz (szleng)

húr

főnév
  • (régies): ideg, ín
  • (régies): bél
  • zsinór
  • chorda (idegen)

gyűrött

melléknév
  • ráncos, megviselt, barázdált, kialvatlan, megtört
  • vasalatlan, kutyarágott (tájnyelvi) Sz: olyan, mintha a kutya szájából húzták volna ki

impregnál

ige
  • átitat, áthat, telít
  • vízhatlanít, tartóssá tesz, tűzállóvá tesz

kínálás

főnév
  • ajánlás, ajánlat, kínálat, kínálgatás, tessékelés, kedveskedés