fault szinonimái

főnév
  • szabálytalankodás, szabálytalanság, hiba, dancs (szaknyelvi), gáncs

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

betintáz

ige
  • összetintáz, bepacáz, bekékít

hozzáér

ige
  • érint, megérint, tapint, illet, megfog, hozzányúl, hozzáér, értőzik (tájnyelvi)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a fault szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

észrevehető

melléknév
  • látható, érezhető, érzékelhető, tapasztalható, észlelhető, megfigyelhető, percipiálható (idegen), perceptibilis (idegen), felfogható, megállapítható, szembetűnő, szemmel látható, szembeszökő, evidens

elmebaj

főnév
  • elmezavar, agybaj, elmebetegség, pszichózis (szaknyelvi), téboly, tudatzavar, őrület, eszeveszettség, beszámíthatatlanság, mánia (szaknyelvi), dili, bolondság, zavartság, hülyeség

elhull

ige
  • elszóródik, kiesik, kipotyog, elpereg
  • (levél, virág): lehull, lepereg
  • (állat): meghal, elesik, elpusztul, kimúlik, megdöglik (durva), felfordul (durva), meggebed (durva)

dőreség

főnév
  • oktalanság, bolondság, esztelenség, meggondolatlanság, marhaság, ostobaság, balgaság, butaság

faj

főnév
  • nem, species (szaknyelvi)
  • emberfajta, rassz (szaknyelvi), fajzat (régies)
  • nép, nemzet, náció (régies)
  • nemzetség, család
  • fajta, féle, féleség, minőség, kategória, változat, válfaj
  • műfaj

félrefordít

ige
  • elfordít, oldalra fordít, eltérít, elterel
  • elfordul, elnéz

monopolizál

ige
  • ural, kisajátít, magához ragad, lefoglal, bekebelez (vállalatot)

csapódik

ige
  • ütődik, verődik, vágódik, ütközik, felütközik (szaknyelvi), hánykolódik, csappan (tájnyelvi), csapkolódik (tájnyelvi)
  • (folyadék): fröccsen, loccsan, löttyen
  • (ajtó): bevágódik, csukódik, záródik, zárul
  • (valakihez, valamihez): csatlakozik, szegődik, társul, pártol

címzetes

melléknév
  • tiszteletbeli, dísz-, tituláris (régies)

agonizál

ige
  • haldoklik, halódik, haláltusáját vívja, halálán van, a végét járja, az utolsókat rúgja
  • pusztulóban van, tönkremegy
  • (szleng): aggályoskodik, aggódik

csináltat

ige
  • készíttet, gyártat
  • dolgoztat, végeztet

feltöröl, föltöröl

ige
  • feltisztít, felmos, eljár (tájnyelvi)

forradás

főnév
  • heg, sebhely, var, varrat, hegedés, hegesedés, forrács (tájnyelvi), derce (tájnyelvi), gyürke (tájnyelvi), kukuc (tájnyelvi)

hozzávaló II.

főnév
  • kellék, alapanyag, tartozék, alkatrész, járulék, szerelék (régies), toldalék, cugehőr (bizalmas), kelme, ingrediencia (régies)

hajóablak

főnév
  • ökörszemablak, kajütablak

fázis

főnév
  • szakasz, időszak, ciklus, korszak, intervallum, periódus
  • állapot, stádium, etap, mozzanat, fok
  • (szaknyelvi): vezetékág, (elektromos) ág

est

főnév
  • este, estve (régies), esthajnal (régies), napnyugta, napest (régies), napszállat (régies), napszentület (tájnyelvi), alkony, alkonyat, szürkület
  • estély

félhold

főnév
  • holdsarló, fogyó hold
  • török birodalom, oszmán birodalom, muzulmán birodalom, török hatalom

hadi

melléknév
  • háborús, katonai, harci, militáris, marciális (régies)

feketeség

főnév
  • sötétség, homály, szürkeség
  • gyász

eloszlik

ige
  • szétoszlik, elszéled, szétszéled, szétárad, szétszóródik, elszállingózik, szétszalad, elbomlik (tájnyelvi)
  • (érzés): eltűnik, megszűnik, elmúlik, elenyészik, megfakul, elhal, meggyengül, elmosódik, elpárolog, elillan

fellök, föllök

ige
  • feltaszít, feldönt, eldönt, eldűt (tájnyelvi), felborít, felfordít, ledönt, felbillent, fellök, kiborít, kidönt, oldalt dönt, felbök (tájnyelvi), feltaszint (tájnyelvi)

hajlandó

melléknév
  • kész, képes, kapható (valamire), kitelik tőle, készséges, hajlamos, szíves, együttműködő, beleegyező