húr szinonimái

főnév
  • (régies): ideg, ín
  • (régies): bél
  • zsinór
  • chorda (idegen)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

őrszoba

főnév
  • kapitányság, rendőrség, botos kégli (tréfás), jagellóság (szleng), jard (szleng)

elágazik

főnév
  • kettéágazik, szétágazik, bifurkálódik (idegen), divergál (szaknyelvi), elágasul (tájnyelvi), széjjelfut, széttart, szétválik, kettéválik, különválik
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a húr szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

hívat

ige
  • kéret, beidéz, bekövetel, odacitál, (magához) parancsol berendel, küld (valakiért)
  • szólíttat, neveztet, hítat (tájnyelvi)

habzóbor

főnév
  • pezsgő

gyerekeskedik

ige
  • bolondozik, idétlenkedik, haszontalankodik, szeleburdiskodik, komolytalankodik, éretlenkedik

formális

melléknév
  • alaki, formai, forma szerinti, külsődleges, névleges, lényegtelen
  • megszabott, szabályos, előírásos, konvencionális
  • rideg, hideg, fagyos, hűvös, udvariaskodó, kimért
  • szertartásos
  • (régies): nyilvánvaló, valóságos, szemmel látható
  • félreérthetetlen

hóvihar

főnév
  • hófúvás, hóförgeteg, havazó (tájnyelvi)

irtózatos

melléknév
  • iszonyú, undorító, ijesztő, megdöbbentő, megrázó, megrendítő, borzalmas, félelmetes, iszonyatos, irtóztató, borzasztó, szörnyű, szörnyűséges, rettenetes, förtelmes, szívszaggató, hátborzongató, hajmeresztő, vérfagyasztó
  • óriási, roppant nagy, horribilis, istentelen, rendkívüli, elképesztő

retúrjegy

főnév
  • retúr (bizalmas), menettérti jegy

felfelé, fölfelé

határozószó
  • fel, magasba, égnek, ég felé

feketeség

főnév
  • sötétség, homály, szürkeség
  • gyász

csontozat

főnév
  • csontrendszer, csontváz, ossatura (szaknyelvi)

felperzsel, fölperzs

ige
  • feléget, feltüzel (valamit), felgyújt, lángba borít, földig éget, porig éget, elhamvaszt, elpusztít
  • kiszárít, elfonnyaszt, kiéget, kiszikkaszt

ízléses

melléknév
  • gusztusos, guszta (bizalmas), vonzó
  • mutatós, csinos, esztétikus, sikkes (bizalmas), elegáns, tipp-topp (bizalmas)
  • finom, választékos, kifinomult, disztingvált, stílusos, előkelő, úri

kaptató

főnév
  • emelkedő, kapaszkodó, domboldal, meredek
  • (régies): hágó, part

kulissza

főnév
  • díszlet, színfal, szárnyfal (régies)

kísér

ige
  • visz, vezet, irányít, kalauzol
  • támogat, pártfogol, vigyáz, véd, gardíroz (idegen), eszkortál (idegen), oltalmaz, gyámolít, hazakezel (tájnyelvi)
  • követ, csatlakozik, nyomon követ, nyomon kísér, nyomában van (valakinek), utána indul (valakinek), társul szegődik (valakihez)
  • velejár, együtt jár, követ
  • megfigyel, ellenőriz, felügyel, szemmel tart, számon tart, kontrollál
  • aláfest, kontráz (idegen), szekundál (régies)

húsbolt

főnév
  • hentesüzlet, hentesbolt, húscsarnok, mészárszék, hússzék (régies)

hiszekegy

főnév
  • (szaknyelvi): krédó, hitvallás, apostoli hitvallás, hitvallomás (választékos)

indít

ige
  • küld, meneszt, futtat, expediál (szaknyelvi), kilő, katapultál (szaknyelvi), gyüvesztet (lovat) (tájnyelvi)
  • üzembe helyez, begyújt (motort), működésbe hoz, aktivál (idegen)
  • forgalomba állít
  • kezd, kezdeményez, szervez
  • megjelentet, kiad, publikál, útjára bocsát
  • indul
  • ösztönöz, vezet, késztet, rábír, rávesz, buzdít, bátorít, lelkesít, biztat, unszol, űz

kinyújtózik

ige
  • kiegyenesedik
  • (régies): terped, terpeszkedik
  • (tájnyelvi): megdöglik (durva), elpusztul, felfordul (durva), elhull

identikus

melléknév
  • azonos, megegyező

hajkenőcs

főnév
  • hajzselé, brillantin (régies), pomádé (régies)

intim

melléknév
  • bizalmas, magán, személyes, belső, saját, privát, egyéni, individuális
  • meghitt, bensőséges, családias, meleg, közvetlen, szívélyes, baráti, otthonos, fesztelen, derűs, hangulatos, idilli

kirukkol

ige
  • előhozakodik, előáll (valamivel), előlép (valamivel)
  • (katonaság): kivonul, kisereglik, kirajzik