kiközösít szinonimái

ige
  • kizár, kitaszít, kiűz, kiátkoz, kirekeszt, törvényen kívül helyez, egyházi átokkal sújt, exkommunikál (idegen), proskribál (idegen), diszkvalifikál (idegen)
  • kivet (közösségből), kitagad, kikerget, kiutasít, kidob, kitesz, kirak, kitúr, kiutál, kiszorít, kitilt, kitoloncol, kigolyóz (szleng)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

határsáv

főnév
  • határövezet, határzóna, határvidék, gyepű

veszendő II.

főnév
  • romlás, pusztulás, kár
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a kiközösít szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

kiáltozás

főnév
  • kurjantás, kurítás (tájnyelvi), rikoltás, sivítás, visítás, sikítás, sikoly, rivallás, dörgés, ordítás, üvöltés, harsogás, bömbölés, bőgés

jelez

ige
  • tudat, jelt ad, hírül ad, bejelent, értesít, beharangoz, mutat, regisztrál, indexel, indikál (szaknyelvi)
  • jósol, jövendöl, prófétál (régies), prognosztizál
  • figyelmeztet, int, sejtet, éreztet, céloz, utal (valamire), vall (valamire), demonstrál
  • elárul, tükröz, érzékeltet, kifejez
  • szemléltet, feltüntet, ábrázol, mutat, jelöl

ítélethirdetés

főnév
  • ítélethozatal

holott II.

határozószó
  • (régies): ahol, amelyen, amelyben

kifutó

főnév
  • gurulópálya, leszállópálya
  • küldönc, boy (idegen), kihordó, kézbesítő, hivatalsegéd

kódorog

ige
  • járkál, jár-kel, jön-megy, csatangol, csavarog, kószál, kóborol, tévelyeg, bolyong, tekereg, ténfereg, kujtorog (tájnyelvi), mászkál, cselleng, lődörög, kóricál, lóg (valahol) (bizalmas), őgyeleg, ődöng, lézeng, barangol, vándorol, csalinkázik, flangíroz (régies), bumlizik (bizalmas), flangál (bizalmas), császkál, csámborog, csamangol (tájnyelvi), csatrangol (tájnyelvi), lórász (tájnyelvi), bitangol (tájnyelvi)

szőrösszívű

melléknév
  • rideg, érzéketlen, részvétlen, kőszívű, keményszívű, lelketlen, kegyetlen, könyörtelen
  • zsugori, fösvény, fukar, kapzsi, garasos, szűkmarkú, filléreskedő, krajcároskodó, smucig (bizalmas), sóher (bizalmas)

haláltusa

főnév
  • haldoklás, agónia (választékos), halálküzdelem (választékos), végvonaglás, agonizálás, önkívület
  • élethalálharc (választékos)

hadi

melléknév
  • háborús, katonai, harci, militáris, marciális (régies)

élvezet

főnév
  • gyönyör, gyönyörűség, gyönyörködés, passzió (bizalmas), elragadtatás, öröm, kedv, éldelet (régies), élv (régies), disztrakció (idegen), kéj

harisnyakötő

főnév
  • harisnyatartó, harisnyaszalag (régies), térdszalag (régies), térdkötő (régies), csinkota (tájnyelvi), trumpándli (tájnyelvi)

konstrukció

főnév
  • szerkezet, felépítés, berendezés, összeállítás, struktúra, gépezet, mechanizmus
  • szerkesztés, megszerkesztés, tervezés, megtervezés, elrendezés, organizáció (idegen)
  • terv, tervezet, elgondolás, elképzelés

közölnivaló

főnév
  • közlendő, mondanivaló

megsül

ige
  • átsül, elkészül, kisül, megpirul
  • melege van, meggyullad

lőrés

főnév
  • ágyúlék, lövőrés (régies)

kilát

ige
  • ellát (valameddig)
  • (régies): meglát, kikövetkeztet, észrevesz
  • (tájnyelvi): előteremt, kigazdálkodik
  • (tájnyelvi): kilátszik, kiér, kinyúlik, kilóg, kicsüng, kivillan

kézfogó

főnév
  • eljegyzés, gyűrűváltás, jegyváltás, kendőváltás (régies)

kitérés

főnév
  • kikerülés, kerülgetés, letérés, eltérés, irányváltás
  • kibillenés, megtörés, ingadozás
  • félreugrás, elhajlás, diverzió (idegen), elhárítás, testcsel, fortély
  • kibúvó, ürügy, mellébeszélés, kertelés, köntörfalazás, kijátszás
  • elkalandozás, kerülő, digresszió (idegen)
  • (szaknyelvi): kitérő, kitérővágány, kitérőhely, mellékvágány
  • közbevetés, közbeiktatás, közjáték, betét, körülírás, mellékesemény, mellékcselekmény, kaland, exkurzus (idegen), epizód

liktárium

főnév
  • (régies): lekvár, gyümölcsíz, íz, dzsem, marmelád (régies)
  • pép, pépes orvosság

kinyújtózik

ige
  • kiegyenesedik
  • (régies): terped, terpeszkedik
  • (tájnyelvi): megdöglik (durva), elpusztul, felfordul (durva), elhull

jókor

határozószó
  • időben, idejében, legjobbkor, kellőleg (régies), apropó (régies)
  • korán, idején, kelletekorán (tájnyelvi)
  • (pejoratív): későn, késve, rosszkor

kivezényel

ige
  • kirendel, kiparancsol, kiküld, felvonultat, kommandíroz (idegen)

lovagias

melléknév
  • udvarias, előzékeny, figyelmes, tapintatos, szolgálatkész, gáláns, kedves, szívélyes, szíves, segítőkész, készséges, nobilis (idegen)
  • becsületbeli (ügy)