holdvilág szinonimái
főnév
- holdfény, holdsugár, visszfény
- hold
- (tréfás): kopaszság
További hasznos szavak a szinonimaszótárból
henceg
ige
- dicsekszik, nagyzol, kérkedik, hivalkodik, hetvenkedik, nagyszájúskodik, túloz, háryjánoskodik, pöffeszkedik, veri a mellét, ugrál (szleng), hősködik, szájhősködik, fitogtat (valamit), felvág, hányakodik (tájnyelvi) Sz: befogta mind a hatot; féltéglával veri a mellét; fölcsap, mint a pesti poloska; fönn úszik, mint a tök; hányja-veti magát, mint Magyar Balázs lova; rázza a rongyot; tartja magát, mint az üres zsák; tele van bezzeggel; viszi a ló
gyászos
melléknév
- síri, fájdalmas, bánatos, siralmas, gyászba borult, funestus (idegen), szomorú, komor, halálos, tragikus, végzetes
- sikertelen, szerencsétlen
- keserves, nyomorúságos
gőgös
melléknév
- elbizakodott, önhitt, öntelt, önelégült, dölyfös, felfuvalkodott, fennhéjázó, pöffeszkedő, dagályos (régies), prepotens, hivalkodó, pökhendi, beképzelt, nagyképű, felvágós, önimádó, arrogáns, feszelgő (tájnyelvi), hányaveti (tájnyelvi), szuszos (tájnyelvi)
- büszke, kevély, rátarti Sz: a királyt is atyafiának mondja; a köszönést sem fogadja el; a szentháromság után az első személy; a tengert béklyóval fenyegeti; alázatos, mint a páva; azt hiszi magáról, hogy ő az atyaisten; azt hiszi, aranyat szarik; Bécsben volt a bátyja köszörűs; bíró lánya; büszke, mint a pénzes szatyor; csak félvállról felelget; csillagokba néz; csont van a hasában; de nagy fazékkal van!; elkapta a ló; elkapta a süveget; előtte mákszem a hegy is; elragadták a lovak; felfújja magát, mint a duda; felfújta a pofáját; felhordja a pipáját; felhúzta a piros csizmát; felkapott a kocsira; felkeltebb a kovásznál; félszemét sem veti másra; felszemöldök ember; félti az aranygyűrűt; félvállról beszél az emberrel; fenn hordja az orrát; fenn hordja a fejét; fennköltebb a kovásznál; fenn tartja az orrát, mint a harangozó disznaja; feszít, mint két krumpli egy zsákban; feszít, mint két cső tengeri egy zsákban; foghegyről beszél; fokhagymásan lépik; földön lába, égen feje; följebb nézett a meszesfazéknál; fúrót nyelt; ha olyan büdös volna, mint amilyen büszke, a fene se menne közel hozzá; ha repülni tudna, Babilon tornyára rakna fészket; hatot kérdel, egyet felel; hegyeset hugyozik; karót nyelt; keresztül áll a szeg a fejében; kidülleszti a mellét; lóhátról beszél az emberrel; megnő a szarva; mindenkinek bajuszát ő akarja pödöríteni; nagy a kajla szarva; nagy mellénye van; nekidülleszkedik, mint az egésztelkes paraszt; nem nézi, mi mászik, hanem mi repül; nem tudja, hová tegye a lábát; ő hajtja a Göncöl szekerét; orrával túrja az eget; pöffeszkedik, mint a fölfuvalkodott béka; semmi se fér a fogára; széles mellű; tarajosan beszél; tempózik, mint a hasadt teknő; tudja, mit végeztek az égben; úgy jár, mint a páva; úgy sétál, mint a görög az üres boltban; ugyan porzik utána; vizsgálja a csillagokat
fiú
főnév
- fiúgyerek, fiúgyermek, gyerek (tájnyelvi), gyerekcse (tájnyelvi), csimota (tájnyelvi)
- fi (régies), srác, skac (szleng), gyerkőc, gyerkőce (tájnyelvi), lurkó, kölyök, legényke, kisfiú, gézengúz (bizalmas), nebuló, ördögfióka, pubi (bizalmas), krapek (szleng), fickó, kamasz, tacskó (bizalmas), siheder, suttyó (tájnyelvi), fattyú (tájnyelvi), surbankó (tájnyelvi), süvölvény
- (birtokszóként): udvarló, jövendőbeli
hirtelenszőke
melléknév
- lenszőke, világosszőke, platinaszőke, kenderhajú, szöszi, szöszke, kese (tájnyelvi), baláj (tájnyelvi)
ímmel-ámmal
határozószó
- kelletlenül, kedvetlenül, nyűglődve, vonakodva, lustán, nagy nehezen, kénytelen-kelletlen, húzódozva, fanyalogva, tessék-lássék, úgy-ahogy, nyámmogva (régies)
csenevész
melléknév
- fejletlen, visszamaradt, ványadt, gyenge, satnya, vézna, silány, hitvány, nyamvadt, nyiszlett (bizalmas), nyeszlett, vékonydongájú, nyápic, cingár, vakarcs, elkorcsosult, korcs, elfajzott, csökevényes, vanyiga (tájnyelvi), gezemice (tájnyelvi), sindevész (tájnyelvi), bélma (tájnyelvi), csepőte (tájnyelvi), peszmeg (tájnyelvi), rudimentális (idegen) Sz: rumos kenyéren tartották
felfigyel, fölfigyel
ige
- felneszel, megakad, felfülel
- reflektál
- észrevesz, megakad a szeme (valakin, valamin)
kiköt
ige
- rögzít, odaerősít, odaköt, béklyóz, kipányváz, kikötöz, láncra köt, kicövekel (tájnyelvi)
- partot ér, partra száll, behajózik, lehorgonyoz, kihorgonyoz (régies)
- megállapodik (valahol), megszáll, megalszik, lecövekel (tájnyelvi)
- büntet, megszégyenít, kipellengérez
- (csomót): kibont, kiold, szétbont, felfejt, elválaszt
- fenntart, megszab, feltételt szab, meghatároz, előír, megad, kialkuszik, alkuba foglal, kiszegődik (tájnyelvi), lefixál (idegen), stipulál (idegen)
holt
melléknév, főnév
- halott, elhalt, meghalt, elpusztult
- szervetlen, élettelen
- hasznosítatlan, kihasználatlan, meddő, hiábavaló, terméketlen
helyes
melléknév
- hibátlan, jó, igaz, szabatos, tökéletes, korrekt, pontos, kifogástalan
- helyénvaló, helytálló, jogos, indokolt, megokolt, szabályszerű, szabályos
- illő, megfelelő, szükséges, célszerű, célravezető, kívánatos, ajánlatos, időszerű, kellő
- szép, bájos, csinos, kedves, rokonszenves, szemrevaló, hercig (bizalmas), helyre (tájnyelvi), takaros
- úgy van, igen, rendben, stimmel, stimmt (bizalmas), oké (bizalmas), okszi (bizalmas), rendicsek (bizalmas)
ide-oda
határozószó
- erre-arra, fel-alá
- idestova, hovatovább, körülbelül (tájnyelvi)
- mindegy, nem számít, akár ide, akár oda
kigyógyul
ige
- felépül, kilábal, kihever, meggyógyul
- kiábrándul, kiiperedik (tájnyelvi), kivágyul (tájnyelvi)
- leszokik
hozzáértő
melléknév
- szakszerű, szakavatott, szakképzett, képzett, szakértő, specialista, kompetens (szaknyelvi), professzionális, profi (bizalmas), mesteri, verzátus (régies), gyakorlott, tapasztalt, otthon van (valamiben), jártas, biztos kezű, ügyes
gyomos
melléknév
- gazos, gizgazos, füves, burjános (tájnyelvi), parés (régies), gyomlálatlan, ápolatlan, gondozatlan
kikerget
ige
- eltávolít, kidob, kiutasít, kitesz, kihajít, kirúg, kiűz, elűz, kizavar, kicsap, kipenderít, kirak, kitúr, kitaszít, kiebrudal, kipofoz (bizalmas), kiseprűz, kikorbácsol, kikancsukáz (régies), kirudal (régies), kidorongol (régies), kicokigat (tájnyelvi), kicúcál (tájnyelvi)
- (ellenséget): kiver, kiűz