felszalad, fölszalad szinonimái
ige
- fölmegy, fölfut, fölrohan, fölszáguld, fölvágtat
- fellátogat, felnéz, benéz, felugrik, beugrik
- (ár, láz): felszökik, megemelkedik
További hasznos szavak a szinonimaszótárból
bepólyál, bepólyáz
ige
- betakar, betakargat, becsomagol, begöngyöl, becsavar, bebugyolál, beburkol, beteker, beköt, körülteker, bekendőz (tájnyelvi), begombótáz (tájnyelvi), bebókáz (tájnyelvi), bepongyolál (tájnyelvi), bebónyál (tájnyelvi), bekötöz, befásliz
heveder
főnév
- szíj, szalag, kötél, öv, tartószíj, gurtni (bizalmas)
- (szaknyelvi): gerenda, párkány, pánt, híd, pallódeszka
- tartólemez
- (régies): szorító, kötő, póla (régies), hasszorító, haskötő
- hajtószíj, gépszíj, futószalag
felforgató, fölforga
melléknév, főnév
- lázító, rendbontó, felbujtó, bujtogató, zavarkeltő, uszító, izgató, agitáló, bajkeverő, bajcsináló, provokátor, szubverzív (elem), diverzáns (idegen), néplázító
émelyeg
ige
- háborog, kevereg (tájnyelvi), kavarog (tájnyelvi)
- émelyedik, felfordul a gyomra, felkavarodik a gyomra, hányingere van, undorodik
eltaszít
ige
- ellök, félrelök, ellódít, eltol, eltávolít, eltaszigál (tájnyelvi)
- kivet, kitaszít, megtagad, elkerget, elküld, repudiál (régies)
elégedett
melléknév
- megelégedett, nyugodt, boldog, békés, kiegyensúlyozott, örömteli, gondtalan, zavartalan, kielégült
felnyalábol, fölnyal
ige
- felemel, felfog, felkap, összeszed, összefog, összekapkod, összegyűjt, felölébel (tájnyelvi)
demonstráció
főnév
- bemutatás, demonstrálás (idegen), szemléltetés, bizonyítás, igazolás, magyarázat
- felvonulás, tüntetés, megmozdulás
csuka
főnév
- (szleng): cipő, lábbeli, surranó, csúzó (szleng), skárpi (szleng), ladik (bizalmas), csónak (bizalmas)
dolog
főnév
- munka, munkavégzés, teendő, feladat, tennivaló, dolgozás, foglalatosság, elfoglaltság, megbízás, szolgálat, kenyérkereset, munkaalkalom, robot (bizalmas), fáradság, időtöltés, gürcölés, erőkifejtés, erőfeszítés, fáradozás, lecke, házi feladat
- terv, szándék, elképzelés
- ügy, téma, elintézendő, keresnivaló
- kérdéskör, témakör
- cselekedet, tett, magatartás
- esemény, történet, eset
- helyzet, sors, hogylét, állapot
- tárgy, holmi, eszköz, portéka, egy-más, valami, izé, cókmók, vacak, dologság (tájnyelvi), cucc (szleng), ketyere (szleng), bigyó (szleng), bizgentyű (szleng), izémizé (szleng), mifene (bizalmas), akármi (szleng), etvasz (szleng), móka (szleng), szerkentyű (bizalmas)
- szubsztancia (idegen), objektum, létező, lény
- székelés, széklet, vizelés, vizelet
fölé
névutó, határozószó
- rá, föléje, tetejére, tetejébe, hegyibe (tájnyelvi), fölibe (tájnyelvi)
- elé, elébe, fölébe
gőgös
melléknév
- elbizakodott, önhitt, öntelt, önelégült, dölyfös, felfuvalkodott, fennhéjázó, pöffeszkedő, dagályos (régies), prepotens, hivalkodó, pökhendi, beképzelt, nagyképű, felvágós, önimádó, arrogáns, feszelgő (tájnyelvi), hányaveti (tájnyelvi), szuszos (tájnyelvi)
- büszke, kevély, rátarti Sz: a királyt is atyafiának mondja; a köszönést sem fogadja el; a szentháromság után az első személy; a tengert béklyóval fenyegeti; alázatos, mint a páva; azt hiszi magáról, hogy ő az atyaisten; azt hiszi, aranyat szarik; Bécsben volt a bátyja köszörűs; bíró lánya; büszke, mint a pénzes szatyor; csak félvállról felelget; csillagokba néz; csont van a hasában; de nagy fazékkal van!; elkapta a ló; elkapta a süveget; előtte mákszem a hegy is; elragadták a lovak; felfújja magát, mint a duda; felfújta a pofáját; felhordja a pipáját; felhúzta a piros csizmát; felkapott a kocsira; felkeltebb a kovásznál; félszemét sem veti másra; felszemöldök ember; félti az aranygyűrűt; félvállról beszél az emberrel; fenn hordja az orrát; fenn hordja a fejét; fennköltebb a kovásznál; fenn tartja az orrát, mint a harangozó disznaja; feszít, mint két krumpli egy zsákban; feszít, mint két cső tengeri egy zsákban; foghegyről beszél; fokhagymásan lépik; földön lába, égen feje; följebb nézett a meszesfazéknál; fúrót nyelt; ha olyan büdös volna, mint amilyen büszke, a fene se menne közel hozzá; ha repülni tudna, Babilon tornyára rakna fészket; hatot kérdel, egyet felel; hegyeset hugyozik; karót nyelt; keresztül áll a szeg a fejében; kidülleszti a mellét; lóhátról beszél az emberrel; megnő a szarva; mindenkinek bajuszát ő akarja pödöríteni; nagy a kajla szarva; nagy mellénye van; nekidülleszkedik, mint az egésztelkes paraszt; nem nézi, mi mászik, hanem mi repül; nem tudja, hová tegye a lábát; ő hajtja a Göncöl szekerét; orrával túrja az eget; pöffeszkedik, mint a fölfuvalkodott béka; semmi se fér a fogára; széles mellű; tarajosan beszél; tempózik, mint a hasadt teknő; tudja, mit végeztek az égben; úgy jár, mint a páva; úgy sétál, mint a görög az üres boltban; ugyan porzik utána; vizsgálja a csillagokat
héj
főnév
- burok, tok, takaró, külszín, felszín, külső, hártya, bőr, háncs, kéreg, hüvely, köpeny, haj (tájnyelvi)
- huzat, ágyhuzat, ciha
felszel, fölszel
ige
- felszeletel, felvág, felszeldel (régies), felszegdel (tájnyelvi), szétvág, trancsíroz, felszabdal
felér, fölér
ige
- feljut, felérkezik, felmegy, felmászik, megérkezik, fölvergődik, fölverekszi magát
- felnyúlik, fölvezet, felkúszik
- elér
- (valamivel): versenyez, vetekszik, vetekedik, konkurál
foglalkoztat
ige
- dolgoztat, munkával ellát
- alkalmaz, felvesz, felfogad, szerződtet, munkát ad
- izgat, igénybe vesz, leköt, leköti a figyelmét (valakinek)
- elfoglal, idegesít, gondot okoz, nyugtalanít
hegy2
főnév
- él, csúcs (tájnyelvi), spicc, csúp (tájnyelvi), cepp (tájnyelvi), csücskő (tájnyelvi)
- vég, végződés, apex (szaknyelvi)
- ceruzabél, grafitbetét, ceruzabetét