kézfogás szinonimái

főnév
  • parola (régies), kezelés, kézszorítás
  • üdvözlés, üdvözlet, köszöntés
  • (régies): eljegyzés, kézfogó (régies), gyűrűváltás, jegyváltás, kendőváltás (régies)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

változatlan

melléknév
  • állandó, stabil, fix (bizalmas), konstans (szaknyelvi), egyhangú
  • azonos, megegyező, módosulatlan
  • kitartó, örökös
  • megrögzött, bevett, megcsontosodott, meggyökerezett

jótett

főnév
  • szívesség, segítség, támogatás
  • jótét (régies), jótétemény (régies), beneficium (régies)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a kézfogás szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

kényeztet

ige
  • ajnároz, dédelget, babusgat, becéz, tutujgat (tájnyelvi), pátyolgat, babuskál, gedél (tájnyelvi), alintál (tájnyelvi), bángyál (tájnyelvi), mecegtet (tájnyelvi), pityegtet (tájnyelvi)
  • félrenevel Sz: tejben-vajban füröszt; tenyerén hord; még a széket is megfújja alatta; azt se tudja, a hamuba takarja-e vagy a parazsába; lába nyomát se lépi át; úgy bánik vele, mint a hímes tojással; lehozza neki a csillagokat is az égről

iram

főnév
  • gyorsaság, lendület, tempó, ütem, iramat (régies), sebesség, vágta, rohanás, hajtás, futás, nyargalás, iramodás, száguldás
  • (régies): futam

illetékköteles

melléknév
  • adóköteles

helyettesít

ige
  • képvisel, felvált, beszáll, beugrik, helyébe lép, szubsztituál (idegen), szupleál (idegen), pótol

keserű II.

főnév
  • gyomorkeserű

kis

melléknév
  • kicsi, kicsiny, kicsike, apró, aprócska, parányi, pici, picike, picuri, incifinci, icipici, csepp, csipet, pirinkó (tájnyelvi), miniatűr, mini (bizalmas), mikro (idegen)
  • alacsony, kis termetű, satnya, csenevész, törpe, pöttömnyi, tökmag, görcs, seggdugasz (szleng), pisis (pejoratív), aprószemjankó (tájnyelvi), cseplesz (tájnyelvi), csiribiri (tájnyelvi)
  • kevés, csekély, kevéske, csekélyke, szerény, kisszámú, potom, gyűszűnyi, falatnyi, darabka, maroknyi, valamicske, mákszem, makula (idegen), hangyányi, némi
  • rövid, kurta, tömör, szűk
  • fiatal
  • gyenge, enyhe, szelíd, mérsékelt
  • jelentéktelen

szétzavar

ige
  • széjjelzavar, szétkerget, széjjelkerget, szétugraszt, széjjelugraszt

gyógykezelés, gyógym

főnév
  • kúra, terápia, orvoslás, kezelés, betegápolás

gúnyol

ige
  • csúfol, kigúnyol, gúnyt űz (valamiből), gúny tárgyává tesz, fitymál, kinevet, kikacag, kiröhög (durva), csipkelődik, persziflál (idegen), szatirizál (régies), kifiguráz, csúffá tesz, csúfot űz (valakiből), pellengérre állít, megtréfál, tréfát űz, bolonddá tesz, csúfságol (tájnyelvi), cukkol, heccel, cikiz (szleng)

előrebocsát

ige
  • előreenged, előreereszt, előreküld

hajbókol

ige
  • hajlong, hízeleg, csúszik-mászik, megalázkodik, hason csúszik (valaki előtt), nyalizik (szleng), gazsulál (szleng)

kitakarítatlan

melléknév
  • rendetlen, mocskos, piszkos

köbtartalom

főnév
  • térfogat, űrtartalom, befogadóképesség, kapacitás, kubatúra (régies)

meghökken

ige
  • meglepődik, elcsodálkozik, megdöbben, megütközik, megrökönyödik, elhűl, hüledezik, megriad (régies), elképed, visszahőköl, paffá lesz (bizalmas), ledöbben (szleng), megbökken (tájnyelvi), megtokik (tájnyelvi), meghőkől (tájnyelvi)
  • megdermed, megretten, megszeppen, megfélemledik (régies), eláll a szava, eláll a lélegzete(szleng)

lény

főnév
  • élőlény, teremtmény, istenteremtménye (tájnyelvi), létező
  • ember, egyén, egyed
  • (mesebeli) alak, szerzet
  • halandó
  • (valakinek): mivolta, egyénisége, valója, énje, szellemi arculata

kézmozdulat

főnév
  • gesztus, kézlegyintés, taglejtés

kemény

melléknév
  • szilárd, acélos, törhetetlen
  • rágós, nyers, főtlen (étel)
  • éles, szikár
  • katonás, férfias, erős, erélyes, határozott, szívós, edzett, stramm (bizalmas), keménykötésű, keménytökű (tájnyelvi), markos (tájnyelvi)
  • könyörtelen, kíméletlen, kegyetlen, durva, kőszívű, keményszívű, szívtelen, érzéketlen, rideg, hideg
  • szigorú
  • zord, zordon, nehéz, szigorú, fáradságos
  • konvertibilis (szaknyelvi)
  • dúr (szaknyelvi)(szaknyelvi)

kilábal

ige
  • kijut, kivergődik, kimenekül, kiszabadul, kievickél, kiárkódzik (tájnyelvi), kibocsolódik (tájnyelvi)
  • felgyógyul, kigyógyul, felépül, megerősödik, kiiperedik (tájnyelvi), kipendül (tájnyelvi)

lekezel

ige
  • lekicsinyel, lefitymál, felülről kezel, lenéz, semmibe vesz
  • kikezel, kigyógyít, meggyógyít, ellát
  • kezet fog, kezet szorít, kezet ráz, parolázik, lejattol (szleng)
  • (labdát): levesz, megállít

kidug

ige
  • kitol, kiölt, kinyom, kinyújt

ismerős

melléknév
  • megszokott, szokásos, otthonos, ismert
  • baráti
  • (valamiben): hozzáértő, jártas, verzátus

kinyal

ige
  • kiürít, kitisztít
  • elfogyaszt
  • (kinyalja magát): kicsinosítja magát, kicsípi magát, kiöltözik

lemond

ige
  • (valamiről): megtagad magától, tartózkodik (valamitől), megvon magától, eláll, letesz (valamiről), átenged, átruház, beletörődik, visszalép, elenged, felad, renunciál (régies)(valamihez)
  • leköszön, lelép (bizalmas), távozik, visszavonul, abdikál (idegen), rezignál (idegen)
  • abbahagy, leszokik, felhagy
  • visszamond, lerendel (bizalmas), letelefonál (bizalmas)