hangszín szinonimái
főnév
- tónus, árnyalat, hangárnyalat, hanghordozás, hangzás, orgánum (választékos), hangorgánum (választékos), tonalitás (szaknyelvi), intonáció
- hangnem, beszédmód, modor
További hasznos szavak a szinonimaszótárból
süketség, siketség
főnév
- hallásvesztés, halláshiány
- nagyothallás
- botfülűség
- érzéketlenség, tompaság, közömbösség
- ostobaság, blődség, szamárság
harsog
ige
- zeng, zúg, hangzik, szól, dörög, bőg, bömböl
- visszaverődik, visszhangzik, rezonál
- kiabál, ordít, üvölt, rikácsol, rikolt
földi I.
melléknév
- földlakó, evilági, terresztrikus (szaknyelvi), földünkhöz tartozó(idegen)
- alacsony (növény), kúszó, földben termő
- tapasztalható, átélhető, elérhető, reális
- prózai, anyagias, fizikai, banális, köznapi, közönséges, földhözragadt
- mulandó (élet), világi
foglalkoztat
ige
- dolgoztat, munkával ellát
- alkalmaz, felvesz, felfogad, szerződtet, munkát ad
- izgat, igénybe vesz, leköt, leköti a figyelmét (valakinek)
- elfoglal, idegesít, gondot okoz, nyugtalanít
feldolgozás, földolg
főnév
- átalakítás, átdolgozás, átformálás, előkészítés
- megoldás, témakezelés
- gyártás, termelés, munka, előállítás
halhatatlan
melléknév
- örök, örök életű, örökbecsű (választékos), isteni (lény), el nem múló, hervadhatatlan, elmúlhatatlan
- klasszikus, utolérhetetlen, maradandó, időtálló
hideg I.
melléknév
- fagyos, jeges, kihűlt, lehűtött, jégbe hűtött, hűs, hűvös, fűtetlen, dermesztő, zimankós, csípős (időjárás), metsző (szél), éles (szél)
- fagyasztott, izzítatlan, melegítetlen, préselt
- szenvtelen, szenvedélytelen, szenvedélymentes, érzéketlen, közönyös, frigid, rideg, közömbös, tartózkodó, begombolkozott, barátságtalan, egykedvű, fásult, élettelen
- szívtelen, keményszívű, kegyetlen, cinikus
- elfogulatlan, pártatlan, józan
plató
főnév
- magasföld, fennsík, hátság, felföld, terasz (szaknyelvi), fenntérség (régies), hegylapály (régies), lapos (tájnyelvi)
- tálca, felszolgálótálca
- rakterület, rakfelület
erőszakol
ige
- erőltet, kényszerít, forszíroz (bizalmas)
- (valakire valamit): ráerőszakol, ráerőltet, tukmál, oktrojál (idegen)
hív, hí
ige
- szólít, rendel, hivat, idéz, invitál, meghív, szól, kér, odaint, odafüttyent, odacsődít, küld (valakiért), értesít, odacitál, kittyeget (tájnyelvi)
- (munka): vár, csábít, csalogat, szólít, vonz, késztet (valamire), sürget (valamire)
- felhív, telefonál, csörög (valakinek) (bizalmas), jelentkezik
- nevez, elnevez, megnevez, keresztel, címez, szólít
- említ
- (szaknyelvi): aduz, aduzik, játszik
- előhív (fényképet)
kiterít
ige
- széthajt, kihajt, kibont
- kitár, széttár, kiterjeszt, kifeszít
- szétszór, szétterít
- kiakaszt, kiaggat, kitereget
- felravataloz, ravatalra tesz, elnyújtóztat (tájnyelvi), kinyújtóztat (tájnyelvi)
kedvetlen
melléknév
- rosszkedvű, kedveszegett, levert, letargikus, apatikus, lehangolt, nyomott, borongó, komor, búskomor, mogorva, harapós
- elégedetlen, kelletlen, fád, mísz (bizalmas), fásult, fancsali, fanyar, szontyoli (tájnyelvi), savanyú, bélebűzhödt (tájnyelvi)
- (régies): kellemetlen
- kedélytelen
hangzat
főnév
- akkord (szaknyelvi), összhang, összhangzat, harmónia, konszonancia (szaknyelvi)
- (régies): dallam (választékos), zengzet
habitus
főnév
- alkat, lelkialkat, érzület, magatartás, viselkedésmód, modor, szokás
- megjelenés, termet, testalkat
- öltözék, viselet, ruházat
hazulról
határozószó
- otthonról, otthonából (valakinek), lakásából, hazúl (tájnyelvi), onnathazul (tájnyelvi)
kárörvendő
melléknév
- kaján, ördögi, sátáni
- rosszindulatú, rosszmájú, maliciózus, kamuti (tájnyelvi) Sz: más kárán örül
hárpia
főnév
- házisárkány, szörnyeteg, szipirtyó (pejoratív), boszorkány, csoroszlya, satrafa, banya, fúria
hengerít
ige
- gördít, forgat, hengerget, gurít, gurdít (tájnyelvi), hempelyget (tájnyelvi), gorgolyít (tájnyelvi), gömbörget (tájnyelvi), henderít (tájnyelvi)
kebel
főnév
- mell, emlő, csecs, csöcs, cici, didi (bizalmas), duda (szleng), begy (tájnyelvi), tőgy (durva)
- mellüreg, szívtájék
- szív, lélek