hangszín szinonimái

főnév
  • tónus, árnyalat, hangárnyalat, hanghordozás, hangzás, orgánum (választékos), hangorgánum (választékos), tonalitás (szaknyelvi), intonáció
  • hangnem, beszédmód, modor

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

tacskó

főnév
  • borzeb, dakszli
  • kölyök, siheder, gyerek, poronty (bizalmas), vakarcs
  • (jelzőként): éretlen, zöldfülű, tejfelesszájú, taknyos

biológus

főnév
  • élettanász (tréfás)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a hangszín szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

hadirokkant

főnév
  • invalidus (régies)

földi I.

melléknév
  • földlakó, evilági, terresztrikus (szaknyelvi), földünkhöz tartozó(idegen)
  • alacsony (növény), kúszó, földben termő
  • tapasztalható, átélhető, elérhető, reális
  • prózai, anyagias, fizikai, banális, köznapi, közönséges, földhözragadt
  • mulandó (élet), világi

foglalkoztat

ige
  • dolgoztat, munkával ellát
  • alkalmaz, felvesz, felfogad, szerződtet, munkát ad
  • izgat, igénybe vesz, leköt, leköti a figyelmét (valakinek)
  • elfoglal, idegesít, gondot okoz, nyugtalanít

feldolgozás, földolg

főnév
  • átalakítás, átdolgozás, átformálás, előkészítés
  • megoldás, témakezelés
  • gyártás, termelés, munka, előállítás

halhatatlan

melléknév
  • örök, örök életű, örökbecsű (választékos), isteni (lény), el nem múló, hervadhatatlan, elmúlhatatlan
  • klasszikus, utolérhetetlen, maradandó, időtálló

hideg I.

melléknév
  • fagyos, jeges, kihűlt, lehűtött, jégbe hűtött, hűs, hűvös, fűtetlen, dermesztő, zimankós, csípős (időjárás), metsző (szél), éles (szél)
  • fagyasztott, izzítatlan, melegítetlen, préselt
  • szenvtelen, szenvedélytelen, szenvedélymentes, érzéketlen, közönyös, frigid, rideg, közömbös, tartózkodó, begombolkozott, barátságtalan, egykedvű, fásult, élettelen
  • szívtelen, keményszívű, kegyetlen, cinikus
  • elfogulatlan, pártatlan, józan

plató

főnév
  • magasföld, fennsík, hátság, felföld, terasz (szaknyelvi), fenntérség (régies), hegylapály (régies), lapos (tájnyelvi)
  • tálca, felszolgálótálca
  • rakterület, rakfelület

emigráns

melléknév, főnév
  • kivándorló, disszidens, menekült, száműzött, hontalan

eltökéltség

főnév
  • elszántság, határozottság, céltudatosság, rezolúció (régies)

bortermő

melléknév
  • szőlőtermő

erőszakol

ige
  • erőltet, kényszerít, forszíroz (bizalmas)
  • (valakire valamit): ráerőszakol, ráerőltet, tukmál, oktrojál (idegen)

hív, hí

ige
  • szólít, rendel, hivat, idéz, invitál, meghív, szól, kér, odaint, odafüttyent, odacsődít, küld (valakiért), értesít, odacitál, kittyeget (tájnyelvi)
  • (munka): vár, csábít, csalogat, szólít, vonz, késztet (valamire), sürget (valamire)
  • felhív, telefonál, csörög (valakinek) (bizalmas), jelentkezik
  • nevez, elnevez, megnevez, keresztel, címez, szólít
  • említ
  • (szaknyelvi): aduz, aduzik, játszik
  • előhív (fényképet)

igric

főnév
  • énekmondó, énekes, dalnok, dalos, regös (régies), hegedős (régies), lantos, bárd

kiterít

ige
  • széthajt, kihajt, kibont
  • kitár, széttár, kiterjeszt, kifeszít
  • szétszór, szétterít
  • kiakaszt, kiaggat, kitereget
  • felravataloz, ravatalra tesz, elnyújtóztat (tájnyelvi), kinyújtóztat (tájnyelvi)

kedvetlen

melléknév
  • rosszkedvű, kedveszegett, levert, letargikus, apatikus, lehangolt, nyomott, borongó, komor, búskomor, mogorva, harapós
  • elégedetlen, kelletlen, fád, mísz (bizalmas), fásult, fancsali, fanyar, szontyoli (tájnyelvi), savanyú, bélebűzhödt (tájnyelvi)
  • (régies): kellemetlen
  • kedélytelen

hangzat

főnév
  • akkord (szaknyelvi), összhang, összhangzat, harmónia, konszonancia (szaknyelvi)
  • (régies): dallam (választékos), zengzet

habitus

főnév
  • alkat, lelkialkat, érzület, magatartás, viselkedésmód, modor, szokás
  • megjelenés, termet, testalkat
  • öltözék, viselet, ruházat

hazulról

határozószó
  • otthonról, otthonából (valakinek), lakásából, hazúl (tájnyelvi), onnathazul (tájnyelvi)

kárörvendő

melléknév
  • kaján, ördögi, sátáni
  • rosszindulatú, rosszmájú, maliciózus, kamuti (tájnyelvi) Sz: más kárán örül

hárpia

főnév
  • házisárkány, szörnyeteg, szipirtyó (pejoratív), boszorkány, csoroszlya, satrafa, banya, fúria

fröcsköl

ige
  • spriccel, fröcsög, fröccsent, fecskendez, permetez, locskol (tájnyelvi)

hengerít

ige
  • gördít, forgat, hengerget, gurít, gurdít (tájnyelvi), hempelyget (tájnyelvi), gorgolyít (tájnyelvi), gömbörget (tájnyelvi), henderít (tájnyelvi)

kebel

főnév
  • mell, emlő, csecs, csöcs, cici, didi (bizalmas), duda (szleng), begy (tájnyelvi), tőgy (durva)
  • mellüreg, szívtájék
  • szív, lélek