fiatalos szinonimái

melléknév
  • ifjúi, ifjonti (választékos), friss

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

ömleszt

ige
  • (fémet): cseppfolyósít, olvaszt
  • formába önt
  • zúdít, áraszt, dönt, ont

létkérdés

főnév
  • életkérdés, élet-halál kérdése, sorsdöntő kérdés, kulcskérdés, kardinális kérdés, sorskérdés, létfontosságú kérdés, életbe vágó kérdés, lét vagy nemlét kérdése
  • létszükséglet, életszükséglet, létfeltétel, életfeltétel
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a fiatalos szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

felsőház, fölsőház

főnév
  • főrendiház, szenátus (idegen), szenátorok testülete

érvényesít

ige
  • jogosít (szaknyelvi), hatályba léptet, foganatosít, ratifikál (szaknyelvi), jóváhagy, megpecsétel
  • érvényre juttat, érvényt szerez (valaminek), keresztülvisz, megvalósít, végrehajt

épeszű

melléknév
  • épelméjű, normális, beszámítható, komplett (bizalmas)

elkalandozik

ige
  • eltéved, elkóborol, elbitangol, elkószál, elbarangol, elcsatangol, elcsavarog, bolyong
  • (tárgytól): eltér, elkanyarodik, mellébeszél, hetet-havat összehord, tücsköt-bogarat összebeszél (bizalmas), nyomja a sódert (szleng), rizsázik (szleng), csapong

fenség

főnév
  • fenségesség, méltóság, ünnepélyesség, nagyszerűség, magasztosság, fennköltség
  • (megszólításként is): felség, uralkodó
  • őfelsége, őfensége

függönytartó

főnév
  • karnis, függönyrúd, függönypálca

nyomasztó

melléknév
  • terhes, nehéz, fojtó, fojtogató, szorongató, kínzó, kellemetlen, emésztő
  • leverő, lehangoló, deprimáló (idegen)
  • nyugtalanító, lidérces, hátborzongató, aggasztó, lékelölő
  • nyomott, fülledt, tikkasztó, fullasztó

döngöl

ige
  • egyenget
  • bunkóz, megtapos, tapos, tömörít, présel, sulykol, megsulykol, dömöcköl (tájnyelvi), csömöszöl (tájnyelvi), dupóz (tájnyelvi)
  • (tréfás): ver, páhol

dilettáns

melléknév, főnév
  • műkedvelő, amatőr, laikus, szakszerűtlen, hozzá nem értő, avatatlan, kontár, pancser (szleng), fuser (szleng), képzetlen

aspiráció

főnév
  • törekvés, szándék, vágy, folyamodás
  • beszippantás
  • hehezet

egybeesik

ige
  • megegyezik, azonos, egybevág, összevág, megfelel, összeillik, összetalálkozik, hasonlít, kongruens (idegen), koincidál (idegen)

gargarizál

ige
  • gargalizál, öblöget (torkot), gargajáz (tájnyelvi), gurgulázik (tájnyelvi)

gyomos

melléknév
  • gazos, gizgazos, füves, burjános (tájnyelvi), parés (régies), gyomlálatlan, ápolatlan, gondozatlan

jelent

ige
  • közöl, hírül ad, megmond, értesít, tudat, tudomásra hoz, tudósít, informál, referál, beszámol, számot ad
  • jelez, utal (valamire), rámutat
  • képvisel, jelöl, ábrázol, jelképez, kifejez, szimbolizál, vall (valamiről), értelme van, szól
  • számít (valakinek), tesz, ér

hivatalnok

főnév
  • köztisztviselő, tisztviselő, hivatalviselő, kormánytiszt, tiszt, bürokrata (pejoratív), beamter (idegen), audiat (idegen), officiális (idegen), funkcionárius, ügyintéző, tintanyaló (pejoratív), aktakukac (szleng), tintakukac (szleng), papírmoly (szleng), bélyegnyaló (pejoratív), irodista (pejoratív), fehérköpenyes, bennülő (tájnyelvi)

figyelem

főnév
  • figyelés, éberség, elővigyázat, érdeklődés, szemügyre vétel
  • figyelmesség, kedvesség, előzékenység, udvariasság, tapintat
  • (régies): csend, csendesség, hallgatás

félrehúzódik

ige
  • visszavonul, félrevonul, elvonul, félreáll, arrébb megy, odébb megy, odább áll, odébb vonul, távol tartja magát, háttérben marad

föl2

főnév
  • (ételen): hártya, bőr
  • java, legjava, színe

hímez

ige
  • kézimunkázik, kivarr (tájnyelvi), hímet varr, tűz, zsinóroz
  • fest, ékesít, tarkáz (tájnyelvi)
  • díszít
  • (tájnyelvi): kertel, óvatoskodva beszél, hímez-hámoz, mellébeszél
  • (beszédet) szépít, cifráz, köntörfalaz

fogadkozás

főnév
  • ígérgetés, esküdözés, eskü, fogadás, megerősítés, ajánlkozás

eszik

ige
  • étkezik, táplálkozik, fogyaszt, táplálékot vesz magához, fal, harap, rágcsál, falatozik, eszeget, csipeget, eddegél, majszol, hamizik (bizalmas), hamikál (bizalmas), kóstol, ízlel, kajál (szleng), kajol (szleng), moslékol (tájnyelvi), pakol (bizalmas), burkol (szleng), abrakol (szleng), legel, csócsál (bizalmas), flammol (szleng), silózik (szleng), halózik (szleng), lakmározik, zabál (szleng), torkoskodik, falánkol (tájnyelvi), tömi a fejét, tömi magát, tömi a majmot, tömi az iszákot, tömi a véknyát, bevág (bizalmas), beporszívóz (szleng), pofáz (durva), habzsol, kosztol (bizalmas), kosztolódik (tájnyelvi), papizik, nyámmog Sz: a gallérja mögé hányja az ételt; orra alá hányja az ételt

fröcsköl

ige
  • spriccel, fröcsög, fröccsent, fecskendez, permetez, locskol (tájnyelvi)

hitszegő

melléknév
  • hazug, áruló, megbízhatatlan, állhatatlan, hűtlen, hittörő, szószegő
  • esküszegő
  • perfid (régies), hitehagyó, renegát
  • kétkulacsos, kétszínű, ludas, csalfa, csalárd, illojális
  • (házastárs, szerelmes): hűtlenkedő, erkölcstelen