elmarad szinonimái

ige
  • lemarad, leszakad, visszamarad, visszaesik, hátramarad, elmaradozik(valakit)
  • késik, késlekedik
  • (valakitől, valamitől): eltörpül, alatta marad
  • nyugton marad, veszteg marad
  • meghiúsul, ugrik (szleng)
  • megszűnik, abbamarad

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

szenilis

melléknév
  • elaggott, agg, gügye, agyalágyult, tasziló (szleng)
  • feledékeny, szórakozott

illuzórikus

melléknév
  • képtelen, megvalósíthatatlan, lehetetlen, valószerűtlen, valószínűtlen, irreális, fiktív, kitalált, abszurd
  • hiábavaló, értelmetlen
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a elmarad szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

elferdít

ige
  • elgörbít, elcsavar, elkajszít (tájnyelvi)
  • eltorzít, deformál, elváltoztat, megmásít (tájnyelvi), meghamisít, félremagyaráz, kiforgat, csűr-csavar
  • megront, elzülleszt, pervertál (régies)

derogál

ige
  • (valakinek): tiltakozik, büdös (valakinek valami) (bizalmas), méltóságán alulinak tart (valamit)

csuka

főnév
  • (szleng): cipő, lábbeli, surranó, csúzó (szleng), skárpi (szleng), ladik (bizalmas), csónak (bizalmas)

burzsoá

főnév, melléknév
  • tőkés, burzsuj (régies)
  • polgár, nyárspolgár

elkér

ige
  • kölcsönkér, kölcsönöz, kikönyörög, kisír, elkunyerál (bizalmas)
  • kér, felszámít, számít, fizettet

elvitathatatlan

melléknév
  • kétségbevonhatatlan, kétségtelen, indokolt, tagadhatatlan, cáfolhatatlan, megcáfolhatatlan, vitán felül álló, vitathatatlan, nyilvánvaló, apodiktikus (szaknyelvi), bizonyos, biztos

megelőzés

főnév
  • prevenció (idegen), óvintézkedés, elővigyázatosság, védekezés, megakadályozás, meggátlás, elhárítás

bemocskol

ige
  • bepiszkol, összepiszkol, bekoszol, összekoszol, beszennyez, besároz
  • meggyaláz, megbecstelenít, megszeplősít (választékos), megszentségtelenít, befeketít, lábbal tipor, sárba ránt, profanizál (választékos)

belbecs

főnév
  • (régies): belérték (régies)(választékos)

betéved

ige
  • bevetődik, besétál, betér, becseppen, bekeveredik (tájnyelvi)

engesztel

ige
  • békít, enyhít, békéltet, megkövet, bocsánatot kér, engedelmet kér, kiengesztel
  • megnyugtat, csillapít, lecsitít, csendesít

fajlagos

melléknév
  • jellemző, specifikus, sajátlagos (régies), fajszerű (régies)

gyújtó II.

főnév
  • gyufa, tűzszerszám (régies), villantó (régies), reibli (szleng), blejb (szleng), masina (tájnyelvi), méregpózna (tájnyelvi), gyújtószálka (tájnyelvi)
  • öngyújtó
  • kanóc

fogatlan

melléknév
  • foghíjas, fog nélküli, fogakitörött (régies) Sz: árendába adta a fogait

elmegy

ige
  • (valamerre): eltávozik, távozik, odébbáll, elvonul, továbbáll, elvitorlázik, elutazik, elsétál, elmarsol (régies), elkotródik, elsomfordál, elsompolyog, elillan, elpályázik (szleng), eldzsal (szleng), kiteszi a lábát, elsiet, eltakarodik, kereket old, ellép, meglép (bizalmas), megpattan (szleng), lelécel (szleng), lekopik (szleng), elhúz (szleng), eltűz (szleng), dobbant (szleng), lelép (szleng), elszelel, elpárolog (szleng)
  • útra kel, útnak indul, útnak ered Sz: veszi a kalapját; hűlt helye támad; szedi a sátorfáját; a távozás hímes mezejére lép; elhúzza a csíkot; elhúzza a szennyest; angolosan távozik
  • odadugja a képét; odatolja a képét
  • (valaminek): beáll, elszegődik, elszerződik, bevonul, felcsap
  • (választékos): meghal, elhuny, elhalálozik, elköltözik, eltávozik az élők sorából
  • elmúlik, eltelik, elfogy, elszalad, tovatűnik, elhalad
  • (szleng): elélvez, kielégül
  • elfogadható, tűrhető, megjárja, jó, kielégítő, elcsúszik

életlen

melléknév
  • tompa, kicsorbult, köszörületlen, buta (régies) Sz: Bécsben bot a bátyja; életlen, mint a bot
  • elmosódott, homályos, kivehetetlen, határozatlan, ködös, bizonytalan

elszállásol

ige
  • elhelyez, szállást ad, hajlékot ad, befogad, bekvártélyoz (régies)

finálé

főnév
  • zárótétel
  • zárójelenet
  • befejezés, vég

előfizető

főnév
  • megrendelő, abonens (régies), bérletes

dilettáns

melléknév, főnév
  • műkedvelő, amatőr, laikus, szakszerűtlen, hozzá nem értő, avatatlan, kontár, pancser (szleng), fuser (szleng), képzetlen

eltökéltség

főnév
  • elszántság, határozottság, céltudatosság, rezolúció (régies)

fogadott

melléknév
  • elvállalt, szerződött, szerződtetett, alkalmazott
  • megígért
  • (gyermek): adoptált (idegen), örökbe fogadott, nevelt