felment, fölment szinonimái

ige
  • mentesít, diszpenzál (idegen), exonerál (idegen), feloldoz, abszolvál (szaknyelvi), szalvál (idegen)
  • megszabadít, felszabadít
  • felmond, elbocsát, felfüggeszt, elmozdít, eltávolít, meneszt, útnak ereszt, levált, hivatalától megfoszt, kirúg (bizalmas), lapátra tesz (szleng)
  • tisztáz, igazol, rehabilitál, ártatlannak nyilvánít, elejti a vádat, felmentő ítéletet hoz

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

cseléd

főnév
  • szolga, szolgáló, mindenes, alkalmazott, háztartási alkalmazott, bejárónő, maris (szleng), házirézi (szleng)
  • (régies): gyerek, gyermek

betálal

ige
  • feltálal, felad, felszolgál, szervíroz
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a felment, fölment szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

felbátorít, fölbátor

ige
  • buzdít, serkent, lelkesít, biztat, ösztönöz

eltűr

ige
  • tűr, megtűr, elvisel, kiáll, kibír, elszenved, elszível (választékos), tolerál, elnéz (hibát), szemet huny (valami felett), lenyel (bizalmas) Sz: lenyeli a békát (bizalmas); lenyeli a keserű pirulát; jó képet vág (valamihez)

elpuhult

melléknév
  • elkényelmesedett, puhány, tohonya, elsatnyult, erélytelen, nyámnyila, nyamvadt, kényes, kényeskedő, elkényeztetett, anyámasszony (bizalmas), finnyás, nyafka, elnőiesedett, férfiatlan, effeminált (idegen), feminin (választékos), vénasszonyos, szibarita, kuluska (tájnyelvi)

éktelen

melléknév
  • (régies, választékos): dísztelen, díszítetlen
  • rút, csúnya, ronda, pocsék, ocsmány, rusnya, undok, formátlan, idomtalan, eltorzult, förtelmes
  • rendkívüli, rettenetes, borzasztó, szörnyű, rémes, hallatlan, határtalan, monstruózus (idegen), skandalózus (régies)
  • (régies): puszta, kietlen, vadon

felhasít, fölhasít

ige
  • felvág, fölmetsz, feltép, fölrepeszt, felszakít, felsért, megvág, felaprít, felszabdal, felhasogat, felrepít (tájnyelvi), szívol (tájnyelvi), szivatol (tájnyelvi)

fog1

ige
  • markol, szorít, megragad, ragad, kezelődik (tájnyelvi), markász (tájnyelvi)
  • tart, megtart
  • ér, kap (valamin)
  • szerez, (zsákmányul) ejt, elfog
  • irányít (valakire, valamire)
  • ráfog, ráhárít
  • hozzálát, hozzákezd, nekilát
  • kezd, belekezd
  • fegyelmez, korlátoz, kordában tart, mérsékel
  • (valakit valamire): rászorít, rászoktat
  • késztet, rábír
  • (valakin, valamin): meglátszik, (hatást) érvényesít, hat
  • (igába): hajt, befog
  • vesz, érzékel, felfog (adást)
  • (íróeszköz): ír
  • (tájnyelvi): fogan, megfogamzik

negligál

ige
  • semmibe vesz, elhanyagol, mellőz Sz: kutyába se vesz; elnéz vkinek a feje fölött; levegőnek néz(valakivel, valamivel)

csutka

főnév
  • csuma (tájnyelvi), csutak, kocsány, magtok, magház, torzsa, tus (tájnyelvi), tuskó (tájnyelvi), csuga (tájnyelvi), csupka (tájnyelvi)
  • csökevény, maradék, csonk
  • szivarvég, cigarettavég, csikk

csizmadia

főnév
  • csizmadiamester, varga, csiszka (tájnyelvi), cseszkó (tájnyelvi), csiszli (tájnyelvi), csiszlik (tájnyelvi), foltozóvarga, nyehó (tájnyelvi, tréfás), suszter, cipész

állvány

főnév
  • állványzat, állás (tájnyelvi), szerkezet, bak (bizalmas)
  • pulpitus (régies)
  • talp, láb, alapzat, talapzat, posztamentum
  • tartó, polc, pult, téka, stelázsi (bizalmas)

dicsőít

ige
  • magasztal
  • áld, bálványoz, istenít, glorifikál (választékos), dicshimnuszokat zeng, dicsér, tömjénez

folytat

ige
  • továbbcsinál, továbbvisz, újrakezd
  • végez (valamit), gyakorol, űz, művel, foglalkozik (valamivel), szenteli magát (valaminek)
  • bonyolít, kultivál

géppuska

főnév
  • gépfegyver, golyószóró, géppityu (szleng), pukkancs, stukker (szleng), cselló (szleng), varrógép (szleng), maxim (régies)

infrastruktúra

főnév
  • felszereltség, kiépítettség, háttérágazat (szaknyelvi)

hátsó I.

melléknév
  • hátulsó, hátul levő, hátul álló, posterior (idegen), hátulsó (tájnyelvi)
  • alattomos, fondorlatos, sötét, gonosz

félmúlt

főnév
  • aligmúlt (régies)
  • elbeszélő múlt (szaknyelvi)

feketepiac

főnév
  • zugpiac, KGST-piac (tréfás)
  • feketegazdaság, feketézés (szleng), feketekereskedelem, zugkereskedelem, láncolás (szleng), csencselés (bizalmas), seftelés (bizalmas), kupeckedés (bizalmas)

fércmunka, fércmű

főnév
  • (pejoratív): kontármunka, tákolmány, fércelmény, iromány, firkálmány, ponyva, ócskaság

hasonlatosság

főnév
  • hasonlóság, analógia, megfelelőség

felsorol, fölsorol

ige
  • felemlít, előszámlál, felsorakoztat, elősorol, sorra vesz, egyenként megnevez, részletez, kifejt, tételekre bont, elmond, lajstromoz, katalogizál, regisztrál, specifikál (idegen), felszukszemál (tájnyelvi)

elvtelen

melléknév
  • megalkuvó, köpönyegforgató, gerinctelen, jellemtelen, opportunista, tisztességtelen, becstelen, kétkulacsos

filctoll

főnév
  • rosttoll, rostirón

hátrább, hátrébb

határozószó
  • hátrafelé
  • messzebb, távolabb, visszább (bizalmas)