hátrább, hátrébb szinonimái
határozószó
- hátrafelé
- messzebb, távolabb, visszább (bizalmas)
További hasznos szavak a szinonimaszótárból
rituális
melléknév
- szertartásos, szertartásszerű
- előírásos
- megszokott, állandó, szokványos, szokásos
fellendít, föllendít
ige
- fejleszt, felvirágoztat, felemel, talpra állít, feltámaszt, feléleszt, újjáéleszt, megújít
harmonika
főnév
- hangora (régies), akkordeon (szaknyelvi), lippogó (tájnyelvi)
- tangóharmonika, herfli (bizalmas)
- szájharmonika
erőszakol
ige
- erőltet, kényszerít, forszíroz (bizalmas)
- (valakire valamit): ráerőszakol, ráerőltet, tukmál, oktrojál (idegen)
enyhít
ige
- csökkent, csillapít, csitít, gyengít, szelídít, temperál (idegen), tompít, orvosol, gyógyít (idegen), olt, fékez, apaszt, eloszlat, elhalványít, (erejéből) elvesz, lecsendesít, meglágyít, lehűt, kisebbít, redukál, mérsékel
- könnyít
busa
melléknév
- (fej, homlok): nagy, erős, széles
- (haj, szemöldök): dús, sűrű, tömött, vastag
- komor, haragos, keserű
- (régies): önfejű, makacs, nyakas, konok
- (hang): mély, vastag, öblös, telt
keresztez
igekötő
- metsz, átszel, igekötő szel, keresztülmegy
- (keresztezik egymást): elkerülik egymást
- akadályoz, lassít, hátráltat, meghiúsít, meggátol, kontrakaríroz (régies), megfékez, blokkol, tönkretesz, kijátszik, megállít, megelőz, elzár
- nemesít, párosít, pároztat, hibridizál (idegen), basztardizál (szaknyelvi)
hallás
főnév
- hallgatás, hallgatódzás, fülelés, megneszelés, neszelés
- hallóképesség, hallóérzék
- zenei hallás
himlőhelyes
melléknév
- ragyás, ragyaverte, himlőheges, pörsenéses, ripacsos (tájnyelvi), ribancos (tájnyelvi), aprókeltes (tájnyelvi), bibircsókos (tájnyelvi), kecskebőrű (tájnyelvi), lyukadtas (tájnyelvi), jégverte (tréfás), szúette (tréfás), ragyabunkós (durva)
képes2
melléknév
- alkalmas, rátermett, megfelelő, kiképzett, potens (régies), kvalifikált (idegen), hivatott, alkalmatos, elszánt, hajlandó
- jogképes, jogosult
hazug
melléknév
- hazudozó, hazudós, szavahitetlen, hazugó (tájnyelvi), macskaszalajtott (tájnyelvi), csempe (tájnyelvi), szavajátszó (régies), messziről jött (tájnyelvi), két nyelvet ért (régies) Sz: beillene vajdának a cigányok között; botlékony szájú; dézsmálni kell a szavait; elhagyta az országútját; félreállt a lőccsel; fillent regimentjében tisztet viselhet; fodor a haja, sík a szája; foltos szájú; füst árán szelet ád; szája se áll arra, hogy igazat mondjon; horgasan esik-e, vagy egyenesen; kenyere a hazugság; Krisztust is letagadná a keresztfáról; letagadná a napot az égről; olyan egyenes a beszéde, mint a kasza; sima a szája; sokat ráncigálják a mentéje ujját; szája sem áll arra, hogy igazat mond; tizedeld a szavait
- álnok, csalárd, kétszínű, képmutató, csaló
- színlelt, tettetett, megjátszott, őszintétlen, hiteltelen, hamis, koholt
gatya
főnév
- százráncú (tájnyelvi)
- (bizalmas): nadrág, pantalló, gatyó (bizalmas), naci (szleng)
- alsónadrág, alsó, gatyó (bizalmas), lábravaló (régies), ingmássa (régies)
- (szaknyelvi): combtollazat
hivatás
főnév
- hajlam, elhivatottság, készség, hajlandóság, elrendeltetés, késztetés, vokáció (idegen), tehetség, rátermettség
- foglalkozás, mesterség, pálya, szakma, professzió (idegen), szerep, funkció, tiszt, állás
- életcél
- feladat, kötelesség, küldetés, rendeltetés, misszió, cél, szolgálat
keresett
melléknév
- kapós (bizalmas), kelendő, kurrens, közkedvelt, közkeletű
- felkapott (bizalmas), divatos, látogatott, frekventált
- mesterkélt, cikornyás, ékesített, cicomás, dagályos, finomkodó, affektált, túlfinomult, erőltetett, színlelt, kiszámított, mondvacsinált, modoros, pózoló, megjátszott, csinált
- megszolgált, megkeresett, összekeresett