felül, fölül1 szinonimái

ige
  • ráül, feltelepedik, feltelepszik, felkuporodik
  • felszáll (járműre)
  • elhisz, beugrik, bedől, lépre megy, bekapja a horgot (bizalmas), bekapja a legyet (bizalmas)

felül, fölül2 szinonimái

határozószó
  • fenn, fent, magasban, tetején

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

éljen

indulatszó
  • vivát!, bravó! (bizalmas)

szomjazik

ige
  • szomjas, szomjúhozik (választékos), ihatnékja van, eleped a szomjúságtól, kiszáradt a gigája (bizalmas)
  • (választékos): vágyódik, vágyakozik, sóvárog, eped, epekedik, epedezik, áhít, ácsingózik, áhítozik(valamit)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a felül, fölül szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

feljár, följár

ige
  • fel-fellátogat, el-ellátogat, eljár, felnézeget

épelméjű

melléknév, főnév
  • épeszű, normális, beszámítható, józan, komplett (bizalmas), értelmes

elválás

főnév
  • különválás, szétválás, hasadás, elkülönülés, elkülönzés (régies), szeparáció (idegen), szeparálódás
  • válás
  • elszakadás, búcsú, búcsúzás, búcsúzkodás, búcsúvétel

életkedv

főnév
  • életöröm, lelkesültség, életigenlés, élénkség, élni akarás, életerő, kakaó (szleng), spiritusz (bizalmas)

felröppen, fölröppen

ige
  • felrepül, felszáll, elszáll, kiröppen, felemelkedik
  • (hír): szárnyra kel, terjedni kezd, kiszivárog

főbérlő

főnév
  • háziúr (régies), bérbeadó, szállásadó, háztulajdonos, gazda (tájnyelvi)
  • házibácsi (bizalmas)
  • házinéni (bizalmas)

noha

kötőszó
  • bár, ámbár, ámbátor, holott, jóllehet, mindamellett, habár, pedig
  • ellenére

dicsér

ige
  • méltányol, elismer, méltat, bókol, hízeleg, dicsőít, dicshimnuszokat zeng, a dicséretét zengi (valakinek), magasztal, istenít, rajong (valakiért), áradozik, lelkesedik (valakiről), glorifikál (választékos), tömjénez Sz: ódákat zeng (valakiről); babért fon a homlokára (választékos)(szleng)

dara

főnév
  • gríz, búzadara, árpadara, kukoricadara
  • havas eső, hószemcse, hódara

aprópénz

főnév
  • apró, váltópénz, pénzérme, érme, fémpénz

dőzsöl

ige
  • tivornyázik, tobzódik, dorbézol, dombéroz (régies), korhelykedik, részegeskedik, mulat, mulatozik, dáridóz, dáridózik, éjszakázik, züllik, lumpol (bizalmas), lakmározik, kirúg a hámból
  • dúskál (valamiben), dúslakodik (valamiben) (választékos), bővelkedik (valamiben), tejben-vajban fürdik

fullajtár

főnév
  • előlovas (régies), jelentőfutó (régies), előhírnök
  • hírvivő, futár (régies), küldönc, főlajtár (tájnyelvi), kengyelfutó (régies)
  • (régies): kocsis

gulya

főnév
  • csorda, tehéncsorda, marhacsorda, ökörcsorda, bivalycsorda

iszkol

ige
  • siet, fut, rohan, szalad, menekül, kotródik, szedi a lábát, kereket old, nyaka közé szedi a lábát, pucol (szleng), tép (szleng), tűz (szleng), söpör (szleng), rongyol (szleng), húz (szleng), sprintel (szleng), skerál (szleng), kotrecel (tájnyelvi), kotringol (tájnyelvi), licel (tájnyelvi), iszkódik (tájnyelvi), meglép

hernyó

főnév
  • lárva, féreg, pondró, kukac, papmacska (bizalmas), csima (tájnyelvi), giliszta
  • (szleng): heroin, hercsi (szleng), nyalóka (szleng), nyalesz (szleng), cukor (szleng)
  • (jelzőként): gerinctelen, csúszó-mászó, tetű, tetűláda (szleng), mocsok, szemét, gané, patkány, rohadék (durva)

felülvizsgál, fölülv

ige
  • revideál, felülbírál, ellenőriz, megvizsgál, átvizsgál, lektorál, inspiciál (régies), konspiciál (választékos), felvizsgál (tájnyelvi), rovancsol (szaknyelvi)

felhatalmazás, fölha

főnév
  • meghatalmazás, megbízás, jogosultság, illetékesség, jogkör, hatáskör, jogosítvány, engedély

fogdmeg

főnév
  • (régies): rendőr, csendőr, nyomozó, detektív, pribék, pandúr, poroszló (régies), hajdú, kopó (szleng), zsaru (szleng), zsernyák (szleng)

hegyes1

melléknév
  • dombos, lankás

fénytörés

főnév
  • sugártörés, refrakció (szaknyelvi)

eredménytelen

melléknév
  • meddő, terméketlen, sikertelen, elégtelen, hiábavaló, sziszifuszi, hatálytalan, hatástalan, haszontalan, hasztalan, ineffektív, improduktív, kárba veszett

fonák II.

főnév
  • (birtokszóként): visszája, hátoldala
  • (teniszben): fonákütés, backhand (szaknyelvi)(szaknyelvi)

hentesáru

főnév
  • húsáru, húsféle, hús