eltervez szinonimái

ige
  • eltervel, elgondol, elképzel, kigondol, kieszel, kiagyal, kimódol, kifőz (bizalmas), tervbe vesz, kifundál, kifineszel (tájnyelvi)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

fájlal

ige
  • fájdít, fájdalmat érez, fájít (tájnyelvi), sajnít (tájnyelvi), sérlel (tájnyelvi)
  • panaszkodik
  • sajnál, szomorkodik, búsul, bán, bánkódik, kesereg, sirat, gyászol, sajnálkozik (valamin)
  • rosszulesik (valakinek valami), megbántódik, neheztel, sérelmez

áthárul

ige
  • átháramlik, átszáll, áttolódik
  • átkerül
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a eltervez szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

előír

ige
  • elrendel, rendelkezik, utasít, utasítást ad, megkövetel, megkíván, elvár, meghatároz, megállapít, megszab, kimond, kiköt, kijelöl, megjelöl, parancsol, előirányoz, kiró, törvénybe iktat, szabályoz, felszólít, kötelez
  • felír, javasol, meghagy

édeskevés

melléknév
  • kevés, kevéske, csekély

dorombol

ige
  • (macska): doromboz (tájnyelvi), dörömböl (tájnyelvi), brágol (tájnyelvi), dorombékol (tájnyelvi), dorombít (tájnyelvi), dúdikál (tájnyelvi)
  • duruzsol, búg

csatahajó

főnév
  • hadihajó, cirkáló, romboló

elsimít

ige
  • lesimít, elegyenget, planíroz (régies), legyalul, lecsiszol, elegyenlít (tájnyelvi)
  • eltussol, szőnyeg alá söpör, eltakar, eltüntet, kozmetikáz, sminkel (pejoratív), elmismásol (bizalmas), elleplez, takargat, elken (pejoratív), elcsinál (bizalmas), elpalástol, agyonhallgat, elvakol (bizalmas), elsárifikál (tájnyelvi)
  • elrendez, rendbe hoz, megold, eligazít, nyugvópontra juttat, elintéz, helyreigazít, egyeztet, áthidal, kibékít, elboronál, elgereblyéz, összhangba hoz, helyrehoz, helyretesz

ész

főnév
  • elme, értelem, intellektus (idegen), intelligencia, okosság, szellem, ítélőképesség, judícium (szaknyelvi), felfogás, felfogóképesség, bölcsesség, ráció, sütnivaló (bizalmas), spiritusz (bizalmas), észjárás, gógyi (szleng), agy, agyvelő, fej, eszmélet (tájnyelvi)
  • tudat, figyelem, emlékezet
  • józanság, mértékletesség, belátás

megöl

ige
  • elpusztít, megsemmisít, kivégez, leterít, meggyilkol, legyilkol, leöl, lemészárol, agyonver, agyonüt, megfojt, megmérgez, likvidál, leszámol (valakivel), végez (valakivel), elintéz, kinyuvaszt (durva), kinyiffant (szleng), kifektet (szleng), kikészít (szleng), kipurcant (szleng), kifingat (szleng), kinyír (szleng), kinyújtóztat (szleng), hazavág (szleng), dögleszt (tájnyelvi), elemészt, elveszejt (tájnyelvi) Sz: angolra tesz; átsegít a másvilágra; elküld az örök vadászmezőkre; eloltja a gyertyáját; elteszi láb alól; gajdeszba küld (szleng); hidegre tesz (bizalmas); kioltja életét; kivon a forgalomból (szleng); megadja a kegyelemdöfést; megszakasztja élete fonalát; pokolra küld
  • tönkretesz, befejez, megszakít, véget vet, megszüntet
  • eltapos, kicsinál (szleng), csődbe visz (konkurenciát), tönkretesz(bizalmas)

bizonyíték

főnév
  • bizonyság, tanúbizonyság, tanújel, dokumentum, érv, argumentum, hivatkozás, adat, bizonyítvány (régies)
  • bűntárgy, bűnjel, corpus delicti (idegen)

betűz2

ige
  • beszúr, bedöf
  • bevarr, összetűz
  • besüt, beragyog, bevilágít

borozó

főnév
  • poharazó, csapszék, borharapó, bormérés, borkimérés, borpince, borkóstoló, italmérés, italbolt, kocsma

expedíció

főnév
  • felfedezőút, kutatóút
  • (régies): küldőszolgálat
  • továbbítás, szétküldés, elküldés
  • (katonai) alakulat

felgyűr, fölgyűr

ige
  • felteker, feltűr, felhajt, felhajtogat, feltűz, felgyürköd (tájnyelvi), felgyürköl (tájnyelvi)

hantáz

ige
  • összevissza beszél, fecseg, süketel, karattyol, hadovál, locsog, hetet-havat összehord, halandzsázik (bizalmas)
  • mellébeszél, hazudik, füllent, lódít, hasal

fürj

főnév
  • pitypalatty

eltitkol

ige
  • titkol, titokban tart, elhallgat, elrejt (választékos), elleplez, elpalástol, eltagad, elkendőz, agyonhallgat, eltussol (bizalmas), magába fojt, magában tart, takargat, leplez, rejteget, elmismásol (bizalmas), elsumákol (szleng) Sz: gazt vet rá; hét pecsét alatt őriz; véka alá rejt; pénzért sem meri megmondani

elolvad

ige
  • felolvad, felenged, kienged, olvadozik, cseppfolyósodik, elillan (szaknyelvi), elpárolog
  • feloldódik, szétolvad, (hó) eltakarodik, megsemmisül, elenyészik, elmúlik, szertefoszlik, elfogy (bizalmas), elévül (tájnyelvi), kevesbedik, megcsappan, elapad, kifúj (szleng)
  • (bizalmas): elérzékenyül, elérzékenyedik

eredő

főnév
  • rezultáns (szaknyelvi)
  • okozat

fura

melléknév
  • furcsa, különös, meglepő, szokatlan, rendellenes, különc, különcködő, sajátos, sajátságos
  • nevetséges, komikus, bohókás, hóbortos, mókás, bolondos
  • groteszk, bizarr
  • (régies): fürge

elvontat

ige
  • elhúz, elszállít

egyenértékű

melléknév
  • megfelelő, azonos értékű, egyforma, egyenlő, hasonértékű, hozzáillő, identikus (idegen), egybevágó, egyenrangú, ekvivalens, egál (idegen), adekvát

értelmiségi

főnév
  • intellektuel (idegen), diplomás, lateiner (régies), kiművelt emberfő (választékos)

fűlik

ige
  • fűl (választékos, régies)
  • bemelegszik, izzad, fülled
  • (tájnyelvi): megpenészedik, megromlik