hány1 szinonimái

ige
  • dobál, szór, lapátol, dob, vet, hajít, hajigál
  • kiad (ételt, italt gyomrából), kipakol (szleng), okád (durva), bukik (csecsemő), (kisgyerek) bökékel (tájnyelvi), kiszámolja magát (tréfás), hánydokol (tájnyelvi), ipertelődik (tájnyelvi), spukkol (szleng), kidobja a taccsot (szleng), csandázik (szleng), rókázik Sz: eldobja a rókabőrt (szleng); eldobja a nyulat (szleng); hosszút köp; nyúzza a rókát (szleng); ötezer-ötszázötvenötöt mond (szleng); otthagyja a malacát; rókabőrt tereget; rókát nyúz; rókát fog; telefonál a nagy fehér kagylóba; viszontlátja a vacsoráját
  • hánytorgat, vádol, beolvas (valakinek), odamondogat, ráolvas
  • szemrehányást tesz, szemére hány
  • lövell, kivet, kibocsát
  • (tájnyelvi): kölykezik, kölykedzik, fiadzik, ellik
  • (bukfencet) vet

hány2 szinonimái

névmás
  • mennyi?, hányféle?
  • mily sok
  • ahány

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

embertárs

főnév
  • felebarát

mikor

határozószó
  • midőn (régies), amikor, egyszer-másszor, mikoron (régies)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a hány szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

hadviselés

főnév
  • háborúskodás, hadakozás, táborozás (régies), hadraszállás, háború
  • viszály, konfliktus

fölényeskedik

ige
  • nagyzol, nagyképűsködik, lehengerel Sz: a kert felől áll; a part felől áll; adja a bankot; adja a nagyot; fenn hordja az orrát; magas lóra ül; magas lóról beszél

fogyasztó II.

főnév
  • vásárló, vevő, felhasználó, kliens

felélénkül, fölélénk

ige
  • felvidul, megélénkül, megelevenedik, felbuzdul, nekihevül, tűzbe jön, fellelkesedik, erőre kap

hallókészülék

főnév
  • hallásjavító, halláserősítő, hallócső (régies)

higiénikus

melléknév
  • fertőtlenített, csíramentes, steril, aszeptikus (szaknyelvi), fertőzésmentes, egészséges, tiszta

poén1

főnév
  • csattanó, pláne (bizalmas)

enciklopédia

főnév
  • ismerettár, lexikon

elutasít

ige
  • visszautasít, nemet mond, megtagad, (kérőt) kikosaraz, kosarat ad, elküld, kitolókását tálal (valakinek) (tájnyelvi), elvet, elejt, visszavet, visszadob, visszalök, leszavaz, elhárít, ellenez, (ötletet) lelő (szleng), beint (valakinek) (szleng)

bosszant

ige
  • (valakit valami): bánt, piszkál, idegesít, nyugtalanít
  • (valakit valaki): zaklat, ingerel, idegesít, molesztál, nyaggat, háborgat, haragít, nyúz, szurkál, piszkál, bökdös, hergel, dühít, mérgesít, gyötör, ugrat, bánt, kellemetlenkedik, macerál (bizalmas), szekál (bizalmas), szekíroz (bizalmas), bizgat (tájnyelvi), böllenkedik (tájnyelvi), szurkapiszkál, frocliz (bizalmas), pikíroz (régies), cukkol, húz (szleng), zrikál (szleng), buzerál (szleng) Sz: borsot tör az orra alá; tormát reszel az orra alá; zongorázik az idegein; trambulinnak nézi az idegeit

értelmes

melléknév
  • épelméjű
  • jó felfogású, jó eszű, jófejű, eszes, intelligens, nagyeszű, világos fejű, éles eszű, éles elméjű, okos, eszélyes (régies), lucidus (idegen), idejérelett (tájnyelvi), tudékony (tájnyelvi)
  • célravezető, célszerű, helyes, helyénvaló, épkézláb, józan, ésszerű, racionális, átgondolt, megfontolt
  • érthető, világos, áttekinthető, követhető

hízeleg

ige
  • hajbókol, bókol, gazsulál (szleng), nyalizik (bizalmas), nyal (szleng), kellemkedik, udvarol, dörgölődzik, dörgölőzik, cincoskodik (tájnyelvi), júdáskodik (tájnyelvi), simánkodik (tájnyelvi), színeskedik (régies) Sz: a seggét nyalja; a talpát nyalja; csapja a levet; csapja a csíkot a lencsével; csúszik-mászik; igen evez róka farkával; róka farkát billegeti; kelleti magát, mint a rossz szekér a hájnak; méz csurog a szájából; nagyon tömjénez (valakinek); pohár mellett szól; punyizik (valakinek); násznagy akar lenni
  • kedveskedik, cirógat, becézget, törleszkedik Sz: törleszkedik, mint a macska

iker I.

melléknév
  • kettős, kétszeres, páros, kettőzött, dupla, duplikált (idegen), duplázott, duális (szaknyelvi), bináris (szaknyelvi), kétszeri, egyhasi (tájnyelvi), egyhasú (tájnyelvi)

kitör

ige
  • kiüt, kivág, kitaszít, kitol, kimozdít
  • kijut, kinyomul, kiront, kirohan, kitódul, kiszabadítja magát
  • felbukkan, előbukkan, kiemelkedik (nyomorból)
  • kirobban, előtör, kicsap, feltör, felszökik, kiömlik, kilövell, kibugyog, kitódul, kiözönlik, kiáramlik, kizúdul
  • megkezdődik, megindul, feltámad, keletkezik, létrejön, jelentkezik (betegség), kirobban (háború), fellángol (harc), kiüt (tűz), beüt (tájnyelvi)
  • kifakad, felcsattan, felfortyan, felzúdul, felordít, kirobban, felhördül, dühbe gurul, haragra gerjed, indulatba jön, elveszti a türelmét

kéj

főnév
  • gyönyör, öröm, élvezet, éldelet (régies), élv (régies)
  • vágy, kény (régies), voluptas (idegen)
  • bujálkodás
  • ejakuláció, orgazmus, kielégülés, beteljesülés

hanyatlik

ige
  • dől, roskad, alél (választékos), bicsaklik, (nap) leáldozik (választékos), apad, esik, süllyed, fogy, csökken, alászáll, zuhan, bukik, megcsappan, fogyatkozik, lekókad, hervadozik, lekonyul, billen
  • romlik, tönkremegy, visszaesik, visszafejlődik, gyengül, devalválódik (szaknyelvi), degenerálódik (szaknyelvi), regrediál (szaknyelvi)

hadar

ige
  • darál, fúj, hablatyol (tájnyelvi), hebrencskedik (tájnyelvi) Sz: pereg a nyelve, mint a pergő rokka; úgy beszél, mint a szélkelep
  • (tájnyelvi): csépel

hegyes2

melléknév
  • éles, hegyes végű, kihegyezett
  • tüskés, szúrós, tövises
  • fullánkos, csípős
  • csúcsos, csúcsíves, elvékonyodó, csúpos (tájnyelvi), csücskös (tájnyelvi), csülkös (tájnyelvi)
  • (tájnyelvi): hetyke (járás)

karzat

főnév
  • galéria, erkély, tribün
  • kórus
  • kakasülő (tréfás)
  • karfa, korlát

hasmenés

főnév
  • hasmars (bizalmas), bélhurut, durchmars (bizalmas), némethas (régies), síkbél (régies), lágyhas (régies), fosás (durva), szapora (tájnyelvi), cifra (tájnyelvi), cifrafosás (durva), diaré (szaknyelvi)

fura

melléknév
  • furcsa, különös, meglepő, szokatlan, rendellenes, különc, különcködő, sajátos, sajátságos
  • nevetséges, komikus, bohókás, hóbortos, mókás, bolondos
  • groteszk, bizarr
  • (régies): fürge

hernyóselyem

főnév
  • nyersselyem, valódi selyem, kínai selyem

kedvező

melléknév
  • kellemes, alkalmas, hasznos, előnyös, szerencsés, rózsás, jutányos
  • hízelgő, elismerő, helyeslő
  • (választékos): áldásos, üdvös, jótékony