galuska szinonimái

főnév
  • nokedli, csusza, nyögvenyelő (tájnyelvi), dödölle (tájnyelvi), haluska (tájnyelvi), csiszke (tájnyelvi), lélekkötő (tájnyelvi), nyukli (régies), vízenballagó (régies), gombocka (régies)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

diszciplína

főnév
  • fegyelem, fegyelmezettség, rend
  • tudományág, tudományszak

lelkifurdalás

főnév
  • bűntudat, lelkiismeret-furdalás, önvád, kétség
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a galuska szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

főhadnagy

főnév
  • főhangya (szleng), nagyhangya (szleng)

feléled, föléled

ige
  • magához tér, újjáéled, életre kel, újjászületik, felocsúdik, felserken (régies), felél (régies), feltenyészedik (tájnyelvi) Sz: új életre támad; visszatér belé az élet
  • felélénkül, felelevenedik, megélénkül, megelevenedik
  • felfrissül, erőre kap, felüdül, kivirul, kedvre kap
  • fellobban, fellángol, (tűz) feltámad

fedezék

főnév
  • óvóhely, rejtekhely, búvóhely, menedék, menedékhely, lövészárok, sánc, bunker, dekkung (szaknyelvi)

elvált2

ige
  • (tájnyelvi): felvált (tájnyelvi), kicserél (régies), elcserél

fúzió

főnév
  • társulás, egyesülés, összeolvadás, egybeolvadás

gyógyvíz

főnév
  • termálvíz, gyógyforrás, forrásvíz, ásványvíz

öntudat

főnév
  • önérzet, öntudatosság, identitás
  • lelkiismeret, önismeret, tudat
  • eszmélet, éberség, józanság

elementáris

melléknév
  • elemi erejű, átütő erejű, viharos, megfékezhetetlen, elsöprő erejű, megsemmisítő, robbanásszerű

elábrándozik

ige
  • eltűnődik, elrévedezik, elrévül, elálmodozik, elméláz, eltűnődik, elgondolkodik, elmereng, mereng, elkalandozik

beér

ige
  • beérkezik, megérkezik, befut, bejön, odaér, odaérkezik, célba ér, beleér (tájnyelvi)
  • utolér, elér, felzárkózik, behoz, megközelít, befog (bizalmas)
  • befed, letakar, eltakar, beborít, elborít, átér
  • beleér, benyúlik, belenyúlik, belóg, belelóg, becsüng, belecsüng, belehajlik
  • megelégszik (valamennyivel), megelégedik (valamennyivel), megéri (tájnyelvi)

elismer

ige
  • elfogad, belát, vállal, tudomásul vesz, akceptál (választékos), tiszteletben tart, respektál, koncedál (szaknyelvi), igazol, tanúsít, hitelesít, aláír, jóváhagy, engedélyez, nyugtáz
  • beismer, bevall
  • honosít, szentesít, ratifikál (szaknyelvi), legitimál (szaknyelvi)
  • méltányol, értékel, becsül, megbecsül, nagyra tart, fejet hajt (valaki előtt), dicsér, jutalmaz, díjaz

hab

főnév
  • tajték, duzma (tájnyelvi), nyál
  • hullám
  • buborék
  • tejszínhab
  • (szleng): mesebeszéd, rizsa (szleng), duma (szleng), sóder (szleng)

hatalmas II.

főnév
  • hatalmasság, zsarnok, nagyúr, potentát (régies)

kén

főnév
  • kénkő (régies), sulfur (szaknyelvi), büdöskő (tájnyelvi)

indifferens

melléknév
  • közömbös, közönyös
  • részvétlen, fásult
  • (régies): elfogulatlan, pártatlan, semleges

gang

főnév
  • folyosó, függőfolyosó, körfolyosó, tornác

formula

főnév
  • minta, modell, szabály, frázis, képlet, előírás, megkötés, szövegminta
  • recept, utasítás
  • összegzés, meghatározás, tétel
  • kifejezés, szólásmód, szólás
  • (régies): ige, varázsszó, varázsige

gulyás1

főnév
  • tehénpásztor, marhapásztor, ökörpásztor, barompásztor, baromőr (régies), tehenészlegény, csordás, cowboy (idegen)

iker I.

melléknév
  • kettős, kétszeres, páros, kettőzött, dupla, duplikált (idegen), duplázott, duális (szaknyelvi), bináris (szaknyelvi), kétszeri, egyhasi (tájnyelvi), egyhasú (tájnyelvi)

gépkocsi

főnév
  • gépjármű, személyautó, személygépkocsi, autó, automobil (régies), kocsi, járgány (bizalmas), tragacs (szleng), csotrogány (szleng), katicabogár (szleng), pléhláda (szleng), pléhkaszni (szleng), szappandoboz (szleng)

felgyűr, fölgyűr

ige
  • felteker, feltűr, felhajt, felhajtogat, feltűz, felgyürköd (tájnyelvi), felgyürköl (tájnyelvi)

gyarmatosítás

főnév
  • kolonizáció (idegen), kolonizálás (idegen), (gyarmati) megszállás, meghódítás

importál

ige
  • behoz, beszállít
  • meghonosít, elterjeszt