csont szinonimái

főnév

konc, cubák (tájnyelvi), os (szaknyelvi)
csontváz, maradvány, tetem (régies)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

rohamcsapat

főnév

rohamosztag, kommandó, deszant (idegen), különítmény, alakulat

féleszű

melléknév

zavart, gyengeelméjű, elmebajos, bolond, hülye, félkegyelmű, félbolond, együgyű, félnótás, félhangú (régies), ütődött (bizalmas), lökött (szleng), tökkelütött, tökfejű, tökéletlen, dilis, dilinós, idióta, kretén, imbecillis (szaknyelvi), mamlasz, mafla, bárgyú, szamár (bizalmas), ostoba, sügönye (bizalmas), stupid, bogaras, hóbortos, félcédulás, félnadrág (tréfás), kelekótya, kótyagos, hibbant, dilinós (bizalmas), süsü, fuzsitos (tájnyelvi), gyagyás (tájnyelvi), gügye (tájnyelvi), golyós (szleng), hangyás (szleng), csábérdás (tájnyelvi), csajmota (tájnyelvi), nederkó (tájnyelvi), egon (szleng), ubul (szleng), ergojás (régies), füves (régies) Sz: feje lágyára esett; hiányzik egy kereke; kenyérrel eszi a cipót; kőbölcsőben ringatták; kotlik az esze; kótyagos az agyveleje; nemcsak tökkel, hanem ököllel is ütötték a fejét; nincs ki mind a négy kereke; nincs otthon a gazda; nincs ki a kártyája; van egy karima híja

A szinonimaszótárban megtalálhatóak a csont szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

csatlakozó

főnév

(szaknyelvi): konnektor, dugó (bizalmas), dugaszolóaljzat (szaknyelvi), falicsatlakozó, érintkező

bicsaklik

ige

ficamodik, marjul, nyaklik (tájnyelvi)
(hang): gikszerez, nyeklik

beszakad

ige

beomlik, beroskad, bedől, leszakad, besüpped, besüllyed, behorpad, belyukad
betörik, behasad, bereped, kettéválik

automatikus

melléknév

önműködő, önjáró, automata
önkéntelen, reflexszerű, akaratlan, spontán, gépies, ösztönös

csillagőszirózsa

főnév

csillaggerebcsin, csillagvirág, kékcsillagfű, krisztusszem, virgiliusz-aszter

döglik

ige

pusztul, hull, elhullik, gebed (tájnyelvi), döglészik (tájnyelvi), döglödözik (tájnyelvi)
(durva): lustálkodik, henyél, tétlenkedik, hever, lajhárkodik Sz: kerüli a munkát; fázik a munkától; lopja a napot
(valakiért): bolondul, rajong, bele van őrülve, bele van gárgyulva (bizalmas), bele van pistulva, megveszik (valakiért), oda-vissza van (valakitől) (szleng), berosál (szleng)

kulcsár

főnév

cselédtiszt, házvezető, sáfár (régies)
pincemester
kulcscsináló (régies)

alázatos

melléknév

megalázkodó, alázatoskodó, meghunyászkodó, szolgalelkű, behódoló, hajlongó, hajbókoló, jámbor, lakájtermészetű, szervilis (pejoratív), udvariaskodó
engedelmes, készséges, ragaszkodó, szerény, devotus (régies)
tiszteletteljes, tiszteletadó, tisztelettudó Sz: a maga árnyékának is köszön; meglapul, mint a jó tojó tyúk

akármelyik

névmás

bármelyik, bármely
akárhányadik

altató II.

főnév

altatószer, nyugtató, narkotikum (szaknyelvi), álompor (régies), álomszer (régies), álomital (régies), alutó (régies), mákony (régies)
altatódal, bölcsődal, altatónóta (régies)

duzzaszt

ige

növel, dagaszt, duhaszt (tájnyelvi)
(víztömeget): eltorlaszol, elrekeszt, megrekeszt
(érzés): eltölt, szétfeszít, átjár, áthat

elementáris

melléknév

elemi erejű, átütő erejű, viharos, megfékezhetetlen, elsöprő erejű, megsemmisítő, robbanásszerű

félrehúz

ige

elhúz, széthúz, visszahúz, félrevon
(szájat): elfintorít, elbiggyeszt

érdekfeszítő

melléknév

érdekes, izgalmas, lebilincselő, lenyűgöző, szenzációs (bizalmas), megkapó, figyelemfelkeltő, izgató, mozgalmas, megragadó, megejtő, elmés, ötletes, hajmeresztő

csoportkép

főnév

élőkép, némakép
csoportfénykép, tabló

csapda

főnév

kelepce, verem, tőr, lépes vessző, lépvessző, lép, hurok, háló, egérfogó, madárfogó, csapóvas (tájnyelvi), csaptató (tájnyelvi)
cselfogás, csel

dicséret

főnév

elismerés, méltatás, bók, áradozás, dicsőítés, dics (régies), dicshimnusz, magasztalás, tömjénezés, dicsériáda (tréfás), dicsi (szleng)
ének (régies)