csont szinonimái

főnév
  • konc, cubák (tájnyelvi), os (szaknyelvi)
  • csontváz, maradvány, tetem (régies)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

bélgörcs

főnév
  • hasgörcs, hascsikarás, kólika (tájnyelvi), köldökcsömör (régies), szélkín (régies)

megagitál

ige
  • meggyőz, rábeszél, rávesz, megnyer, beszervez
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a csont szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

csatlakozó

főnév
  • (szaknyelvi): konnektor, dugó (bizalmas), dugaszolóaljzat (szaknyelvi), falicsatlakozó, érintkező

bicsaklik

ige
  • ficamodik, marjul, nyaklik (tájnyelvi)
  • (hang): gikszerez, nyeklik

beszakad

ige
  • beomlik, beroskad, bedől, leszakad, besüpped, besüllyed, behorpad, belyukad
  • betörik, behasad, bereped, kettéválik

automatikus

melléknév
  • önműködő, önjáró, automata
  • önkéntelen, reflexszerű, akaratlan, spontán, gépies, ösztönös

csillagőszirózsa

főnév
  • csillaggerebcsin, csillagvirág, kékcsillagfű, krisztusszem, virgiliusz-aszter

döglik

ige
  • pusztul, hull, elhullik, gebed (tájnyelvi), döglészik (tájnyelvi), döglödözik (tájnyelvi)
  • (durva): lustálkodik, henyél, tétlenkedik, hever, lajhárkodik Sz: kerüli a munkát; fázik a munkától; lopja a napot
  • (valakiért): bolondul, rajong, bele van őrülve, bele van gárgyulva (bizalmas), bele van pistulva, megveszik (valakiért), oda-vissza van (valakitől) (szleng), berosál (szleng)

kulcsár

főnév
  • cselédtiszt, házvezető, sáfár (régies)
  • pincemester
  • kulcscsináló (régies)

alázatos

melléknév
  • megalázkodó, alázatoskodó, meghunyászkodó, szolgalelkű, behódoló, hajlongó, hajbókoló, jámbor, lakájtermészetű, szervilis (pejoratív), udvariaskodó
  • engedelmes, készséges, ragaszkodó, szerény, devotus (régies)
  • tiszteletteljes, tiszteletadó, tisztelettudó Sz: a maga árnyékának is köszön; meglapul, mint a jó tojó tyúk

akármelyik

névmás
  • bármelyik, bármely
  • akárhányadik

altató II.

főnév
  • altatószer, nyugtató, narkotikum (szaknyelvi), álompor (régies), álomszer (régies), álomital (régies), alutó (régies), mákony (régies)
  • altatódal, bölcsődal, altatónóta (régies)

duzzaszt

ige
  • növel, dagaszt, duhaszt (tájnyelvi)
  • (víztömeget): eltorlaszol, elrekeszt, megrekeszt
  • (érzés): eltölt, szétfeszít, átjár, áthat

elementáris

melléknév
  • elemi erejű, átütő erejű, viharos, megfékezhetetlen, elsöprő erejű, megsemmisítő, robbanásszerű

félrehúz

ige
  • elhúz, széthúz, visszahúz, félrevon
  • (szájat): elfintorít, elbiggyeszt

érdekfeszítő

melléknév
  • érdekes, izgalmas, lebilincselő, lenyűgöző, szenzációs (bizalmas), megkapó, figyelemfelkeltő, izgató, mozgalmas, megragadó, megejtő, elmés, ötletes, hajmeresztő

csoportkép

főnév
  • élőkép, némakép
  • csoportfénykép, tabló

csapda

főnév
  • kelepce, verem, tőr, lépes vessző, lépvessző, lép, hurok, háló, egérfogó, madárfogó, csapóvas (tájnyelvi), csaptató (tájnyelvi)
  • cselfogás, csel

dicséret

főnév
  • elismerés, méltatás, bók, áradozás, dicsőítés, dics (régies), dicshimnusz, magasztalás, tömjénezés, dicsériáda (tréfás), dicsi (szleng)
  • ének (régies)

enciklopédia

főnév
  • ismerettár, lexikon

csúszómászó

főnév
  • hüllő, reptilia (idegen)
  • (szleng): felderítő (katona)

bizonyíték

főnév
  • bizonyság, tanúbizonyság, tanújel, dokumentum, érv, argumentum, hivatkozás, adat, bizonyítvány (régies)
  • bűntárgy, bűnjel, corpus delicti (idegen)

divatáru

főnév
  • divatcikk

épül

ige
  • készül, felépül, emelkedik
  • fejlődik, halad, nemesedik, finomodik
  • lábadozik, gyógyul, talpra áll, rendbe jön, javul
  • (valamin): alapul, nyugszik