felelés szinonimái
főnév
- beszámolás, kollokvium, vizsga, számonkérés, gyónás (szleng), homorítás (szleng), makogás (szleng)
- válaszolás, válaszadás
- (régies): felelősség
További hasznos szavak a szinonimaszótárból
önhitt
melléknév
- öntelt, gőgös, önelégült, egoista, kevély, büszke, dölyfös, felfuvalkodott, negédes (régies), beképzelt, rátarti, elbizakodott, fennhéjázó, arrogáns, hicces (tájnyelvi), pökhendi, pöffeszkedő, nagymellű, nagyképű, nyegle Sz: azt hiszi magáról, hogy ő az atyaisten; azt hiszi, hogy körülötte forog a világ; azt hiszi, hogy ő a világ közepe; elhiszi magát; magát nyaló barom; nagyot ért maga felől
famulus
főnév
- alkalmazott, beosztott
- tanítvány, növendék, hallgató, jelölt
- munkatárs, asszisztens, segítőtárs, segéd, kisegítő, gyakornok, demonstrátor
előző
melléknév
- korábbi, előbbi, előbbeni (tájnyelvi), megelőző, eddigi, régi, régebbi, hajdani, egykori, tavalyi, korai, előidejű, fentebbi, fenti, nevezett
elmúlt
melléknév
- befejeződött, véget ért, megszűnt, lejárt, letelt, előbbi, régebbi, egykori, letűnt, befejezett, elvesztett, elpusztult, eltávozott, eliramlott, a minapi, néhai, egyszeri, korabeli, meglett (régies)
egyébként
határozószó
- egyébiránt, különben, máskülönben, egyébképpen (régies), úgyis, ezenkívül, másképp, más tekintetben, amúgy, mellesleg, továbbá, ezenfelül, másfelől, amellett, mi több, tetejében, amúgy (bizalmas), nemkülönben
fényes
melléknév
- tükörfényes, fénylő, világító, ragyogó, csillogó, csillámló, szikrázó, sziporkázó, tündöklő, vakító, égő (tekintet), parázs (választékos), fényteli (régies), fényteljes (régies), sugárzó, luminózus (régies) Sz: fényes, mint a nap
- kifényesedett, tükrös (tájnyelvi), fényezett
- kivilágított, fényben úszó, fényárban úszó, fényben fürdő
- pompás, díszes, pazar, fényűző, luxuriózus (régies), káprázatos, kápráztató
- kiváló, kitűnő, jeles, briliáns, remek, felséges, láttatos (régies)
csíny
főnév
- csínytevés, csintalanság, tréfa, kópéság, huncutság, zsiványság (régies), rosszaság, engedetlenség, stikli (bizalmas), hecc, balhé (szleng), buli (bizalmas)
csekélység
főnév
- apróság, semmiség, katonadolog (bizalmas), bagatell, kicsinység, kicsiség, potomság, bliktri (régies), lappalia (választékos), firlefánc, vacakság, haszontalanság, bizbasz (durva) Sz: több is veszett Mohácsnál
alapigazság
főnév
- alaptétel, alaptörvény, alapelv, sarkigazság, sarktétel, axióma (szaknyelvi), evidencia, princípium (szaknyelvi)
csügg
ige
- csüng, függ, csüllöng (tájnyelvi), lóg (bizalmas)
- lekonyul, lelóg, aláhajlik, fityeg, leffeg (tájnyelvi), csilleng (régies)
- (valakin): rajong (valakiért), ragaszkodik (valakihez), imád, szeret, becéz, dédelget, babusgat, ajnároz, kényeztet, nyászálódik (tájnyelvi)
fikarcnyi
melléknév
- kevés, kicsi, parányi, apró, pici, mákszemnyi, szemernyi, szikra, szikrányi, csepp, cseppnyi, csipet, csipetnyi, jottányi, hajszálnyi
időszerű
melléknév
- aktuális, korszerű, mai
- alkalomszerű
- opportúnus (idegen), küszöbön álló, esedékes, sürgős
felemel, fölemel
ige
- felvesz, megemel
- felhajt, fellebbent, felbillent, felvon
- (fejet) felvet
- felnyújt, feltart
- felhúz
- felállít, talpra állít
- felkarol, istápol
- felvirágoztat, fellendít, megjavít
- (árat): megnövel, felvisz, felver
- lelkesít, bátorít, megnemesít
fajta
főnév
- változat, féleség, típus, zsáner (bizalmas), alfaj, válfaj, nem (szaknyelvi), osztály, csoport
- kategória, jelleg, modell, minőség
- faj (bizalmas), species (szaknyelvi), rassz (pejoratív), vér (választékos), nemzetség, nemzet, náció (régies)
- népség, szerzet, fajzat
felhoz, fölhoz
ige
- felhúz, felhord, felcipel, felvonszol, felcűgöl (tájnyelvi), felszállít, felemel, kiemel
- (labdát) felvezet
- előhoz, felidéz, felelevenít, hivatkozik, idéz, említ, szóba hoz, szóvá tesz, előáll (valamivel), említést tesz, utal, céloz, felvet, érint, előáll, előhozakodik, felhozakodik (tájnyelvi)
elsötétedik
ige
- befeketedik, besötétül, elsötétül
- (ég, idő): besötétedik, besötétül, beborul, besimul (tájnyelvi)
- (arc): elkomorodik, elkomorul