érzékcsalódás szinonimái

főnév
  • hallucináció, káprázat, látomás, vízió, jelenés, délibáb, optikai csalódás, illúzió

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

oldalág

főnév
  • oldalhajtás, oldalvesző
  • mellékág

feltételez, föltétel

ige
  • feltesz, valószínűsít, elképzel, gondol, hisz, gyanít, sejt, szupponál (régies), preszupponál (idegen), vélelmez (szaknyelvi), posztulál (szaknyelvi)
  • követel, megkövetel, kiköt, megkíván
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a érzékcsalódás szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

emellett

határozószó
  • ezenkívül, ezenfelül, továbbá

elemi

melléknév
  • egyszerű, alapfokú, alapvető, lényeges, alap-, elsődleges, kezdetleges, ősi, közvetlen, primer (szaknyelvi), primitív, könnyű, világos, érthető, nélkülözhetetlen, fontos, lényegbevágó, életbe vágó, mérvadó, fő, eminens
  • viharos, tomboló, elsöprő, leküzdhetetlen, megfékezhetetlen, elementáris, sodró, magával ragadó, súlyos

ék2

főnév
  • (választékos): dísz, díszítés, ékesség, ékszer, ékítmény, ékmény (régies), díszítmény, cifrázat, cicoma, pipere, pompa, dekoráció

dajka

főnév
  • dada, dadus, csecsemőgondozó, gyermekgondozó, pesztra, pesztonka, gyermeklány (régies), táplálóné (tájnyelvi), bébicsősz, nörsz (idegen), baby sitter (idegen)

ereklye

főnév
  • relikvia, klenódium (régies), szenttetem (régies), amulett

fél I.

főnév
  • oldal, rész, térfél
  • ügyfél, kliens
  • (régies): barát, rokon

mentegetődzik, mente

ige
  • védekezik, kimenti magát, magyarázkodik, mentegeti magát, engedelmet kér, bocsánatot kér, exkuzálja magát, mosakodik (bizalmas), meakulpázik, takarózik (tájnyelvi), ágabogál (tájnyelvi) Sz: kötözi a sebet; magyarázza a bizonyítványt
  • kibújik, kibúvót keres, vonakodik, húzódik, szabadkozik, szabódik

búslakodik

ige
  • búsul, szomorkodik, kesereg, bánkódik, búsong, lógatja az orrát, nehéz a szíve, bucsálkodik (tájnyelvi), sóhajtozik, siránkozik

bőkezű

melléknév
  • adakozó, nagylelkű, gavallér, gavalléros, gáláns, gálántos (tájnyelvi), nagyvonalú, nagystílű, jótékony, nagyszívű, aranyszívű, altruista (választékos), generózus (idegen), kuláns (idegen) Sz: fizet, mint a köles; fizet, mint a katonatiszt; nem számolja a fillért; az utolsó ingét is odaadja; aranyból van a szíve

címszereplő

főnév
  • főszereplő, sztár

felesküszik, föleskü

ige
  • (valamire): esküt tesz, megesküszik, elkötelezi magát

fénymásolat

főnév
  • fotokópia, xeroxmásolat, xerox

hétrét

határozószó
  • földig, mélyen

gyalogátkelőhely

főnév
  • zebra, zebrasáv (szaknyelvi)

érzeleg

ige
  • érzelmeskedik, édeleg, ömleng, áradozik, lírázik (bizalmas), lelkizik (bizalmas), szenveleg

elzavar

ige
  • elkerget, elűz, elüldöz, elijeszt, kiűz, kidob, elküld, elhesseget, elriaszt, elhajt (tájnyelvi), elrezzent (tájnyelvi), elzargat (tájnyelvi), (madarakat) szétrebbent, elmar, száműz, számkivet, számkiűz (régies)

fapofa

főnév
  • faarc, pléhpofa

gőte

főnév
  • tűzgyík (régies), víziborjú (tájnyelvi)

esztétika

főnév
  • szépészet (régies), széptan (régies), ízléstan (régies)

elfed

ige
  • eltakar, betakar, beborít, elrejt, elleplez, álcáz, beburkol, lefátyoloz, elhomályosít, elsötétít, beárnyékol, belep

fegyver

főnév
  • támadóeszköz, védőeszköz, harceszköz, harci eszköz
  • (szleng): hímvessző, pénisz, szerszám, farok (bizalmas), műszer (szleng), fütyi (bizalmas), fütykös, fütyülő (bizalmas), kuki (bizalmas), pöcs (durva), lőcs (durva), fasz (durva)

gyakorlás

főnév
  • űzés, művelés, ápolás, egzercicium (idegen), praxis, kultiválás (idegen)
  • edzés, fölkészülés, tréning, trenírozás, drill
  • elsajátítás, ismétlés