felemel, fölemel szinonimái
ige
- felvesz, megemel
- felhajt, fellebbent, felbillent, felvon
- (fejet) felvet
- felnyújt, feltart
- felhúz
- felállít, talpra állít
- felkarol, istápol
- felvirágoztat, fellendít, megjavít
- (árat): megnövel, felvisz, felver
- lelkesít, bátorít, megnemesít
További hasznos szavak a szinonimaszótárból
cinterem
főnév
- temető, sírkert
- templomudvar (tájnyelvi), (templomi) előcsarnok (régies)
- (választékos): lovagterem
elpazarol
ige
- eltékozol, elprédál, elherdál, elkölt, elszór, szétszór, elveszteget, eldőzsöl, elfecsérel, ellumpol, megzenésít (tréfás), elkótyavetyél, eltivornyáz, elpocsékol, elver, elpotyáz (bizalmas), elpenget (szleng), elmuzsikál (szleng), eltapsol (szleng), elkecsékel (tájnyelvi), elfityol (tájnyelvi), elpacsél (tájnyelvi), elemészt (tájnyelvi) Sz: ebek harmincadjára ad; eblébe vet; farkára hág (valaminek); farkaskaszára jut (valami); kidobja a pénzt az ablakon; kimegy a vagyona a hátán; puffra ver; seggére ver (durva); végére jár (valaminek)
egyelőre
határozószó
- ideiglenesen, átmenetileg, pillanatnyilag, jelenleg, e pillanatban, a jelen pillanatban, momentán (bizalmas), per pillanat, most, ideig-óráig
fekhely
főnév
- fekvőhely, hálóhely, nyughely, ágy, kerevet, rekamié, pamlag (régies), nyoszolya (régies), heverő, hencser (tájnyelvi), sezlon, dívány, ottomán (régies), kanapé, dikó (tájnyelvi), priccs, ágyszék (tájnyelvi), hálópad (tájnyelvi), hálólóca (tájnyelvi)
- alom, tanya, vacok
cselekedik, cseleksz
ige
- tesz, csinál, ténykedik, teszeget (régies), teszen (régies), tesz-vesz, működik, dolgozik, munkálkodik, igyekszik, fárad, robotol (bizalmas)
- eljár (valamiben), véghezvisz, elvégez, kivitelez, művel, végez, elkövet, mível (régies), operál
- (tájnyelvi): piszkít, csinál, becsinál
füllent
ige
- hazudik, félrevezet
- lódít, tódít, kábít (tájnyelvi), gurít (szleng), fillent (tájnyelvi), fingel (tájnyelvi)
- nagyít, nagyot mond, anzágol (bizalmas), kanyarint (tájnyelvi), jandóz (tájnyelvi), csuhaszt (tájnyelvi)
ifjúkor
főnév
- ifjúság, fiatalság, fiatalkor, legénykor, leánykor, serdülőkor, kamaszkor, pubertás (szaknyelvi), gyerekkor, gyermekkor
hanyatt
határozószó
- háton, hátra, vissza, hátlag (tájnyelvi), hanyattást (tájnyelvi), hanyattánt (tájnyelvi), hanyattág (tájnyelvi)
felér, fölér
ige
- feljut, felérkezik, felmegy, felmászik, megérkezik, fölvergődik, fölverekszi magát
- felnyúlik, fölvezet, felkúszik
- elér
- (valamivel): versenyez, vetekszik, vetekedik, konkurál
felszakít, fölszakít
ige
- feltép, feltör, felszaggat, felszakaszt (tájnyelvi), fölrepeszt, felhasít, felnyit, felbont
- felidéz, megidéz, felhoz, felelevenít, előhív, előhoz, feltámaszt, visszaemlékezik, emlékezetbe idéz
halványodik, halvány
ige
- sápad, fakul, színtelenedik, homályosodik, szürkül
- tompul, mattul
- gyengül, elmosódik, halkul
felidegesít, fölideg
ige
- felbosszant, felingerel, felmérgesít, feldühít, dühösít, megharagít, felhergel, felizgat, felbőszít, feltüzel, dühbe hoz, kihoz a sodrából, méregbe gurít, haragra gerjeszt, felzaklat, fellobbant, felajz, felkorbácsol, felfokoz, stimulál, feldúl, felheccel, bepöccent (szleng), bepörget (szleng), felcukkol (szleng), kiidegel (szleng)
elszakad
ige
- kettészakad, szétszakad, kettéválik, szétválik, szétmegy, szétpattan, széthasad, kettéhasad, leválik, elhasad, elfeslik, elfoszlik, elrongyolódik, elcandalodik (tájnyelvi), elszablik (tájnyelvi), elpercen (tájnyelvi)
- (kapcsolat) megszakad
- (valakitől): megelőz, elhagy, elválik, lemarad, elmarad, eltávozik, elszármazik, elmegy, különválik, elbúcsúzik
hant
főnév
- földdarab, rög, göröngy (tájnyelvi), gyeptégla, földkupac, homp (tájnyelvi), bucka (tájnyelvi), honcsok (tájnyelvi), hancsik (tájnyelvi), földrakás, földtúrás, földhányás
- sírhant, sírdomb, sírhalom
- zsombék (tájnyelvi), pázsit, pást (régies), hany (tájnyelvi)