fényes szinonimái
melléknév
- tükörfényes, fénylő, világító, ragyogó, csillogó, csillámló, szikrázó, sziporkázó, tündöklő, vakító, égő (tekintet), parázs (választékos), fényteli (régies), fényteljes (régies), sugárzó, luminózus (régies) Sz: fényes, mint a nap
- kifényesedett, tükrös (tájnyelvi), fényezett
- kivilágított, fényben úszó, fényárban úszó, fényben fürdő
- pompás, díszes, pazar, fényűző, luxuriózus (régies), káprázatos, kápráztató
- kiváló, kitűnő, jeles, briliáns, remek, felséges, láttatos (régies)
További hasznos szavak a szinonimaszótárból
megkönnyebbülés
főnév
- felszabadulás, fellélegzés, megnyugvás, lecsillapodás, megelégedés, megbékülés
felnyalábol, fölnyal
ige
- felemel, felfog, felkap, összeszed, összefog, összekapkod, összegyűjt, felölébel (tájnyelvi)
erény
főnév
- erkölcs, rény (régies), erkölcsösség, virtus, érték, érdem, jóság, jámborság, becsületesség, feddhetetlenség, tisztesség, romlatlanság, ártatlanság
embertelen
melléknév
- kíméletlen, kegyetlen, könyörtelen, brutális, irgalmatlan, inhumánus (idegen), lelketlen, érzéketlen, szívtelen, rideg, kemény szívű, kőszívű, állatias, bestiális, nérói (választékos), szadista, embernyúzó
- (régies): dísztelen, paraszt
- nyomorúságos, megalázó, borzalmas, borzasztó, rettenetes, rettentő, szörnyű, szörnyűséges, förtelmes, gyalázatos, gyötrelmes, cudar, komisz
elhajlik
ige
- meghajlik, elgörbül, elhajol, elferdül, deformálódik, elkajszul (tájnyelvi), elvetemedik
- elkanyarodik, elfordul, leágazik
- eltér, elkalandozik, csapong
- tivornyázik, mulatozik, kimarad, lumpol
nyámnyila
melléknév
- gyámoltalan, tehetetlen, elpuhult, pipogya, mamlasz, nyálasszájú, lekvár (bizalmas)
disztingvált
melléknév
- választékos, válogatott, előkelő, finom
- kifinomult, igényes, ízléses, elegáns, stílusos, illedelmes, jól nevelt
derék1
főnév
- deréktáj, csípő, keresztcsonttájék, kötés (tájnyelvi), tompor
- derékbőség
- ruhaderék, fűző, míder (régies)
- fatörzs
- középrész, középidő
dühös
melléknév
- feldühített, feldühödött, dühöngő, dühödt, dühösködő, mérges, haragos, harapós, nekibőszült, bősz, veszett, felindult, ingerült, haragvó, epés, ádáz, felháborodott, indulatos, bosszús, pipás (szleng), pipa (szleng), zabos (szleng)
gyarló
melléknév
- gyatra, csekély, hiányos, silány, gyenge, erőtlen, tökéletlen, tévedő, hibázó
- esendő, bűnre hajló, bűnös, veszendő, halandó
hihetetlen I.
melléknév
- valószínűtlen, lehetetlen, képtelen, elképzelhetetlen, hiteltelen, kizárt, abszurd, irreális, meglepő, mesébe illő, mesés, inkredibilis (idegen), badar, süket (szleng), zagyva, kamu (szleng)
- elképesztő, fantasztikus, lélegzetelállító, szédületes, szenzációs (bizalmas), szuper (bizalmas), rendkívüli, hallatlan, kimondhatatlan Sz: még a nap is megáll az égen csudájában; ilyet még a nagyapám se látott!; megáll az ember esze
folyton
határozószó
- szüntelenül, állandóan, mindig, kitartóan, szünet nélkül, egyre, folyton-folyvást, tartósan, szakadatlanul, megszakítás nélkül, egyfolytában, vég nélkül, örökösen, minduntalan, unos-untalan, furtonfurt, fánton-fánt (tájnyelvi), minduntig (tájnyelvi), mindváltig (tájnyelvi), furtonosan (tájnyelvi)
értelmetlenség
főnév
- badarság, zagyvaság, zagyvalék, képtelenség, abszurdum, nonszensz (bizalmas), összevisszaság, sületlenség, zöldség (bizalmas), ökörség (durva), szamárság, marhaság (bizalmas), hülyeség