felderít, földerít szinonimái

ige
  • kiderít, kifürkész, megállapít, értesülést szerez, kikutat, kinyomoz, kikémlel, felkutat, megvilágít, tisztáz, napfényre hoz, feltár, kivizsgál, megfejt, érthetővé tesz, rájön, kibazsint (tájnyelvi)
  • felvidít, mulattat, szórakoztat, derűssé tesz (választékos), felfrissít, felpezsdít, felvillanyoz, felélénkít, felüdít

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

csökkenő

melléknév
  • mérséklődő, kisebbedő, süllyedő, leereszkedő, leszálló, hanyatló, fogyó, lohadó, csillapodó, enyhülő, múló, szűnő, apadó, sorvadó, ritkuló, satnyuló, korcsosuló, gyengülő, romló, deszcendens (idegen), regresszív (idegen)

ráma

főnév
  • keret, képkeret, képráma, foglalat
  • (régies): sámfa
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a felderít, földerít szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

fáklya

főnév
  • szövétnek (régies), gyertya, lámpás
  • géniusz, vátesz, nagy szellem

előrukkol

ige
  • előhozakodik, előáll, indítványoz, előhoz (valamit), kirukkol
  • (régies): előlép

elmegyógyintézet

főnév
  • ideggyógyintézet, bolondokháza, őrültekháza, zárt intézet (bizalmas), tébolyda (régies), diliház (bizalmas), vicces ház (szleng), vigyorgó (szleng), bolondház (régies)

egoista

melléknév
  • önző, irigy, önös, egocentrikus, éncentrikus, énközpontú, önhitt, öntelt, beképzelt, hiú, elbizakodott

fejezet

főnév
  • rész, részlet, szakasz, egység, szemelvény, passzus, caput (régies), capitulum (szaknyelvi)
  • cikkely, paragrafus, pont

feneketlen

melléknév
  • mély, mélységes
  • telhetetlen (gyomor)
  • féktelen, heves, engesztelhetetlen, határtalan, kielégíthetetlen

muzeális

melléknév
  • múzeumi
  • régi, ósdi, ódon, idejétmúlt, elavult

csillag

főnév
  • állócsillag, hullócsillag, meteor (szaknyelvi)
  • csillagjegy, jegy, csillagzat, csillagkép
  • rangjelzés
  • rendjel, érdemrend, kitüntetés, plecsni (pejoratív)
  • (állat homlokán): hold, folt
  • sztár, filmcsillag, mozicsillag, díva

csatlakozó

főnév
  • (szaknyelvi): konnektor, dugó (bizalmas), dugaszolóaljzat (szaknyelvi), falicsatlakozó, érintkező

alaktalan

melléknév
  • formátlan, idomtalan, ormótlan, szabálytalan, amorf, deformált, difformis (idegen)
  • elmosódott, bizonytalan, homályos, ködös, szétfolyó

csuklik2

ige
  • (valakibe): roskad, hanyatlik, rogy, görbed, kificamodik, nyaklik (tájnyelvi), cibaklik (tájnyelvi), nyagdul (tájnyelvi)

feszült

melléknév
  • felcsigázott, izgatott, zaklatott, ingerült, ideges, spannolt (bizalmas)
  • (figyelem): élénk, megfeszített, éber, odaadó, intenzív, lankadatlan, fáradhatatlan
  • elmérgesedett, puskaporos, ellenséges, kiélezett, éles, bizalmatlan

futtat

ige
  • szalaszt, futamtat (régies), futtaszt (tájnyelvi)
  • (szaknyelvi): versenyeztet, indít (versenyzőt), benevez (lovat)
  • (bizalmas): támogat, népszerűsít, felkarol, patronál, favorizál
  • (valamivel): bevon, befuttat
  • (szleng): prostituál, (nőt) áruba bocsát

idestova

határozószó
  • előbb-utóbb, hamarosan, maholnap, rövidesen, már-már, körülbelül, nemsokára
  • megközelítőleg, szinte, majdnem

hangsúly

főnév
  • nyomaték, akcentus, emfázis (szaknyelvi), hangnyomaték
  • hangsúlyozás
  • hanglejtés
  • kiemelés, fontosság

feldörzsöl, földörzs

ige
  • feltör, felsebez, felcseszer (tájnyelvi), felhorzsol, felsért
  • (szleng): beköp (szleng), besúg (bizalmas)

fagy1

ige
  • megfagy, kihűl, megdermed, megmerevedik, jeged (tájnyelvi), jégzik (tájnyelvi), körmed (tájnyelvi), megkörömködik (tájnyelvi), gérezik (tájnyelvi)
  • csikorog

félretesz

ige
  • oldalra rak, félrerak, szögre akaszt, ad acta tesz (idegen), skartba tesz (régies), talonba tesz, elrak, eltesz
  • abbahagy, elfektet, elodáz, levesz, elnapol, elkerül, haladékot ad
  • megőriz, spórol (bizalmas), takarékoskodik, meghagy, megtakarít, fenntart, felhalmoz, elraktároz, tárol, tartalékol, tartogat, rezervál, csuporgat (tájnyelvi), dugacsol (tájnyelvi)
  • félreállít, mellőz, háttérbe szorít, eltávolít, levált, megszabadul, elküld, elbocsát

hallgat

ige
  • figyel, fülel (bizalmas), fülét hegyezi, fülét kinyitja, figyelemmel kísér, meghallgat, figyelmez (régies), hallgatódzik, hallgatkozik (tájnyelvi)
  • (valakire, valamire): szót fogad, csüng (valakin), ragaszkodik (valakihez), engedelmeskedik (valakinek), figyelembe vesz, hajlik
  • tűr, eltűr, lenyel (bizalmas), vesztegel (régies), lapul (pejoratív), kushad (bizalmas), kussol (durva), tartja a pofáját (durva)
  • visszahúzódik, csendben van, meg se mukkan, megkukul (bizalmas), elnémul Sz: hallgatásba merül, hallgatásba burkolózik, befogja a száját; csomót köt a nyelvére; egy szót se szól, azt is halkan mondja; egy kukkot sem szól; elfagyott a beszélő sípja; fél, hogy megfázik a nyelve; fülel, mint nyúl a bokorban; hallgat, mint a csuka; hallgat, mint a nagyharang nagypénteken; hallgat, mint a sült hal; hallgat, mint a néma harang; hitelbe beszél; ki nem vehetsz egy szót belőle; lakat van a száján; nem szól, mint a fa; néma, mint a sír; ókumlál, mint a nyúl; se kukk, se bakk; vizet vesz a szájába
  • látogat (előadást), eljár (előadásra)

felháborító, fölhábo

melléknév
  • megdöbbentő, megrendítő, gyalázatos, szégyenletes, szégyenteljes, botrányos, megbotránkoztató, vérlázító, vérforraló, égbekiáltó, tűrhetetlen, kibírhatatlan, elviselhetetlen, borzasztó, kiállhatatlan, utálatos, förtelmes

elrugaszkodik

ige
  • elugrik, ellöki magát
  • túllő a célon, túlzásba visz (valamit)

feltérképez, föltérk

ige
  • felmér, felbecsül

hangár

főnév
  • repülőgépszín, csarnok