feneketlen szinonimái

melléknév
  • mély, mélységes
  • telhetetlen (gyomor)
  • féktelen, heves, engesztelhetetlen, határtalan, kielégíthetetlen

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

elhagyott

melléknév
  • elhagyatott, társtalan, magányos, magára hagyott, magára maradt, kitett, lelenc, talált, árva
  • kóbor, bitang, gazdátlan, elárvult, elhanyagolt (állat)
  • lakatlan, néptelen, üres, kihalt, kietlen, puszta, élettelen, uratlan (régies)

legalább

határozószó
  • minimum, minimo calculo (idegen), legkevesebb, testvérek között is, csak
  • legalábbis
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a feneketlen szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

felléptet, fölléptet

ige
  • szerepeltet, jelöl, javasol, indít, ajánl, kiválaszt

érdemesít

ige
  • (valamire): méltat, tart

elvtelen

melléknév
  • megalkuvó, köpönyegforgató, gerinctelen, jellemtelen, opportunista, tisztességtelen, becstelen, kétkulacsos

elfordul

ige
  • félrenéz, elfordítja a fejét, elserül (tájnyelvi)
  • elkanyarodik, letér, elterelődik, (út) elhajlik, divergál (szaknyelvi)
  • eltávolodik, elhidegül, elpártol
  • (régies): (veszedelem) elhárul

felszólít, fölszólít

ige
  • figyelmeztet, óv, óva int, utasít, megkér, felkér, nógat, ösztökél, ösztönöz, invitál, avizál (régies), intimál (régies), perszvadeál (régies)
  • felhív, kihív

főszereplő

főnév
  • főhős, címszereplő, főalak
  • hősnő
  • vezető, főember, főkolompos (pejoratív), hangadó, prímás (pejoratív)

nüansz

főnév
  • árnyalat, színárnyalat, hangárnyalat
  • eltérés, különbség

díszhely

főnév
  • főhely, díszpáholy

deli

melléknév
  • (választékos): daliás, délceg, karcsú, magas, arányos, atléta, formás, kecses, csinos, szemrevaló, nyalka, kackiás, erős, termetes, deltás (bizalmas), szép szál, jó kiállású, sudár, szálegyenes, szálfaegyenes, szálfatermetű, jóvágású, jókötésű (tájnyelvi), snájdig (régies), stramm (bizalmas)
  • (régies): pompás, remek, nagyszerű, kiváló, kitűnő

arató

főnév
  • kaszás, aratómunkás, rendvágó

dúl-fúl

ige
  • mérgelődik, morog, dühöng, tombol, tajtékzik, magánkívül van, haragszik, mérgeskedik, bufog (tájnyelvi), dummaszkodik (tájnyelvi), agyarkodik (régies), begőzöl (szleng), berág (szleng)

füge II.

melléknév
  • (régies): talpraesett, helyre, ügyes, derék, rátermett

gyalogszerrel

határozószó
  • gyalog, gyalogosan, az apostolok lován (bizalmas), lábbusszal (bizalmas), maga alkalmatosságán

ízléstelen

melléknév
  • giccses, ízlésromboló, csúnya, cifra, tarka, rikító, csiricsáré (pejoratív), vásári (pejoratív), finc-fanc (tájnyelvi)
  • idétlen, ostoba, torz, durva, illetlen, sikamlós, visszataszító, gusztustalan, obszcén

hibázik

ige
  • téved, elvét, elhibáz, eltéveszt, melléfog, megtéved, botlik, mellélő, eltévelyedik, bakizik (bizalmas), elír, betlizik (szleng), belesül, fejre áll (szleng), hülyeséget csinál (szleng) Sz: bakot lő
  • (tájnyelvi): hibádzik, hiányzik, híja van, abszentál (idegen)

fennhatóság

főnév
  • felsőbbség, fensőbbség, felségjog, szupremácia (szaknyelvi), főhatalom (régies), főuraság (régies)
  • uralom, hatalom, irányítás, autoritás (idegen), rendelkezés

felkelés, fölkelés

főnév
  • mozgalom, megmozdulás, nyugtalanság, villongás, felriadás (régies), inszurrekció (idegen), zendülés, zavargás, rendzavarás, lázadás, lázongás, forrongás, rebellió (régies)
  • ellenállás, ellenszegülés, harc, támadás
  • forradalom, szabadságharc, pártütés

fokozódik

ige
  • emelkedik, erősödik, növekszik, nagyobbodik, továbbharapózik, súlyosbodik
  • öregbedik (régies)
  • (bizalmas): elmérgesedik, elfajul

helytartó

főnév
  • kormányzó, rezidens (idegen), gouverneur (régies), helyettes
  • alkirály
  • (a fejedelem helytartója): tiszttartó (régies)
  • (ókori perzsa helytartó): satrapa (régies)
  • (indiai helytartó): nábob
  • (Krisztus földi helytartója): pápa
  • (püspök, érsek helyettese): helynök, vikárius (régies)

fészkelődik

ige
  • izeg-mozog, mozgolódik, feszeng, mocorog, forgolódik, nem leli a helyét, nem találja a helyét, helyezkedik, izgelődik-mozgolódik (tájnyelvi), vackolódik (tájnyelvi) Sz: nyű van a seggében; kukac van a seggében
  • (régies): fészkel, fészket ver, lakást ver

erősít

ige
  • erősbít (választékos), edz, acéloz, izmosít, roborál (szaknyelvi)
  • kövérít
  • alátámaszt, aládúcol, megszilárdít, fortifikál (régies), rekeszt (régies), póckol (tájnyelvi)
  • (iramot): növel, fokoz, rákapcsol, gyorsít
  • (kapcsolatot): szorosabbra fűz, ápol, fejleszt, elmélyít, megszilárdít(valakivel)
  • (valamit valahova): hozzáerősít, rögzít, kapcsol, csatol, illeszt, fűz, fixál
  • állít, bizonygat, tanúsít, támogat, nyomatékosít, affirmál (szaknyelvi), dóciál (tájnyelvi)

forral

ige
  • forrásba hoz, főz
  • ingerel, hevít, gerjeszt
  • tervel, kimódol, kifőz, kiagyal, főz (valamit)

hézag

főnév
  • nyílás, lyuk, rés, lakúna (idegen), spácium (szaknyelvi), hasadék, nyiladék, híjadék (tájnyelvi), hézaték (tájnyelvi), repedés, fuga (szaknyelvi), tűrés (szaknyelvi), ereszték (szaknyelvi), űr, térköz, szakadás, diasztéma (idegen), apertúra (szaknyelvi)
  • fogyatékosság, tökéletlenség, elégtelenség, csonkaság, gyengeség, hiányosság
  • hangrés, hiátus (szaknyelvi)
  • (szleng): hiba, kívánnivaló, probléma, nehézség, akadály, difi (bizalmas), balhé (szleng)