előrukkol szinonimái

ige
  • előhozakodik, előáll, indítványoz, előhoz (valamit), kirukkol
  • (régies): előlép

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

lány

főnév
  • leány, leányzó, fruska, csaj (szleng), csajszi (szleng), bige (szleng), bőr (szleng), bébi (szleng), maca (szleng), nőcske (pejoratív), nőci (bizalmas, pejoratív), pulyka (szleng), liba (szleng), tyúk (szleng), pipi (szleng), spinkó (szleng), görl (szleng), moha (szleng), buksza (szleng), spiné (szleng), lyány (tájnyelvi)
  • hajadon, szűz, virgo

mindenhol

határozószó
  • mindenütt, mindenfelé, úton-útfélen, világszerte, széltében-hosszában
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a előrukkol szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

elkönyvel

ige
  • bejegyez, felír, iktat, beiktat, bevételez, bekönyvel
  • javára ír, tulajdonít
  • (valakit valaminek): minősít

domborzati

melléknév
  • (térkép): hegy- és vízrajzi, szintvonalas

deszkakerítés

főnév
  • palánk, léckerítés, rács, borona (tájnyelvi)

ciklámen

főnév
  • kunalma (tájnyelvi), kunrépa (tájnyelvi), türtszirom (régies)

eloroz

ige
  • (választékos): ellop, elvesz, elszed, eltulajdonít, elidegenít (szaknyelvi), elbitorol, elemel, elcsen (bizalmas), eltüntet, elragad, elhurcol, elrabol, elcsór (szleng), elcsen, megcsap (bizalmas), elcsakliz (bizalmas), megfúj (szleng), elköt (bizalmas), elsinkófál (bizalmas), bezsebel, elhappol (szleng), meglógat (bizalmas), meglovasít (szleng), eltiedel (tájnyelvi), elcsirizel (tájnyelvi), elsuvaszt (tájnyelvi), tolvajol (tájnyelvi), eltökít (tájnyelvi)

érdemesít

ige
  • (valamire): méltat, tart

megindokol

ige
  • indokol, megokol, bizonyít, bebizonyít, kimutat, megvéd, alátámaszt, okadatol, motivál

betekint

ige
  • benéz, bepillant, bekukkant
  • bepillant, áttanulmányoz, tájékozódik (valamiről), átvizsgál, ellenőriz, szemügyre vesz, beleolvas, átfut

beordít

ige
  • bekiált, bekiabál, bekurjant (bizalmas), beszól

bizonytalanság

főnév
  • kétértelműség, vitathatóság, zavarosság, ködösség, homályoság
  • bizonytalankodás, határozatlanság, habozás, hezitálás, tétovázás, tétovaság, ingadozás, kétség, aggály, kétely (választékos)

értelmiségi

főnév
  • intellektuel (idegen), diplomás, lateiner (régies), kiművelt emberfő (választékos)

fejteget

ige
  • kifejt, magyaráz, foglalkozik (valamivel), értelmez, taglal, ismertet, tárgyal, kommentál, explikál (szaknyelvi), boncolgat, elemez, vizsgál, részletez, bemutat, leír, disszertál (régies)

hajós I.

melléknév
  • hajózási, tengerészeti, tengerjáró

földdarab

főnév
  • telekrész, telek, házhely, parcella, tag
  • göröngy, hant, rög

előteremt

ige
  • előkerít, megkerít, kerít, megkeres, kikeres, elővarázsol (tréfás), létrehoz, kiizzad (bizalmas), produkál, előállít, felhajt (bizalmas), felhajszol (bizalmas), beszerez, megszerez, gondoskodik (valamiről), szert tesz, előpenderít (tájnyelvi), előszerez (tájnyelvi), beteremt (tájnyelvi), kisikerít (tájnyelvi)

elkényeztet

ige
  • elkapat, félrenevel, elnevel, elront, elpuhít (régies), elfinnyásít (régies), ajnároz, babusgat, dédelget, becézget, kecsegtet (régies) Sz: szereti, mint majom a fiát; tejben-vajban füröszti

elzüllik

ige
  • lezüllik, lealjasodik, elkurvul, ellomposodik, tönkremegy, lecsúszik, deklasszálódik, elfajul (tájnyelvi), elrosszul (tájnyelvi), elrosszalja magá (tájnyelvi)
  • elkallódik
  • (régies): elvadul, elkóborol, elbitangol (tájnyelvi), elszakad
  • elpusztul, tönkremegy

fontolgat

ige
  • latolgat, mérlegel, hány-vet, meghánytorgat (régies), fontolóra vesz, irget-forgat (tájnyelvi), töpreng, tanakodik, rágódik, számítgat, (elméjében) forgat, gondolkodik, gondolkodóba esik, morfondíroz, megbecsül, számítást végez, spekulál, találgat, konfudál (tájnyelvi), vizsgál

elsőszülött

főnév, melléknév
  • legidősebb, majoreszkó (régies), örökös, trónörökös (tréfás)

dramaturgia

főnév
  • drámaelmélet
  • színrevitel, színpadra alkalmazás

engedetlen

melléknév
  • szófogadatlan, rakoncátlan, fegyelmezetlen, kezelhetetlen, rendbontó, fegyelemsértő, zabolátlan, féktelen, renitens (idegen), deviáns (szaknyelvi), ellenszegülő, ellenálló, rebellis (idegen), dacos, konok, hajlíthatatlan, makacs, nyakas, makrancos, akaratos, keménynyakú, nyakaskodó, csökönyös, önfejű, keményfejű, hajthatatlan, merev, megátalkodott

főbejárat

főnév
  • főkapu, portál (régies)