elrugaszkodik szinonimái

ige
  • elugrik, ellöki magát
  • túllő a célon, túlzásba visz (valamit)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

vívó

melléknév
  • harcoló, küzdő, csatározó, hadakozó, háborúzó, ostromló

csírázik

ige
  • sarjad, sarjadzik, hajt, nő, fakad, bimbózik, foganik (régies), csírózik (tájnyelvi), cikázik (tájnyelvi), csucsorkázik (tájnyelvi), böcözik (tájnyelvi)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a elrugaszkodik szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

elmaradás

főnév
  • lemaradás, késedelem, hátralék, restancia (bizalmas), hiányzás, távollét, mulasztás

dramaturgia

főnév
  • drámaelmélet
  • színrevitel, színpadra alkalmazás

diplomamunka

főnév
  • szakdolgozat, disszertáció

comb

főnév
  • bonc (tájnyelvi), cubák (tájnyelvi), cubók (tájnyelvi)
  • sonka, címer

előnyverseny

főnév
  • hendikep (bizalmas)

erősít

ige
  • erősbít (választékos), edz, acéloz, izmosít, roborál (szaknyelvi)
  • kövérít
  • alátámaszt, aládúcol, megszilárdít, fortifikál (régies), rekeszt (régies), póckol (tájnyelvi)
  • (iramot): növel, fokoz, rákapcsol, gyorsít
  • (kapcsolatot): szorosabbra fűz, ápol, fejleszt, elmélyít, megszilárdít(valakivel)
  • (valamit valahova): hozzáerősít, rögzít, kapcsol, csatol, illeszt, fűz, fixál
  • állít, bizonygat, tanúsít, támogat, nyomatékosít, affirmál (szaknyelvi), dóciál (tájnyelvi)

megkövetel

ige
  • elvár, előír, kikövetel, számot tart (valamire), igényt tart, jogot formál (valamire), praetendál (régies), vindikál (idegen)
  • igényel, szükségel (régies), megkíván, kell (valakinek), híjával van (valaminek), híján van (valaminek)

bevetődik

ige
  • betéved, betoppan, beállít, bebotlik, beesik, beugrik, betévelyedik, ott terem, belődörödik (tájnyelvi), betalálkozik (tájnyelvi), beténfereg (tájnyelvi), bevetemedik (tájnyelvi)

bestia

főnév
  • fenevad, vadállat, állat, dúvad, szörnyeteg, barom, ragadozó
  • (jelzőként is): dög, szajha, perszóna (pejoratív), kurva (durva), boszorkány, boszorka, démon, vámpír, vamp (régies)

boka

főnév
  • (állaté): csánk, csüd

estély

főnév
  • összejövetel, bankett, rendezvény, fogadás, szoáré (idegen), est, bál, táncmulatság, díszvacsora

felcsattan, fölcsatt

ige
  • felhangzik, felzeng, felzúg
  • kifakad, haragra lobban, felfortyan, felgerjed, felhorkan, felpattan (tájnyelvi), felkiált

hallatlan I.

melléknév
  • rendkívüli, hihetetlen, szokatlan, elképesztő, példátlan, meglepő, szenzációs (bizalmas), páratlan, szörnyű, rettenetes, borzasztó, hajmeresztő, égbekiáltó, észbontó
  • érthetetlen, felfoghatatlan, váratlan, elkerülhetetlen

frocliz

ige
  • bosszant, piszkál, ugrat, húz (bizalmas), heccel, cukkol, cikiz (szleng), zrikál (szleng), szekál (bizalmas), szekíroz

elsimul

ige
  • kisimul, lesimul
  • rendeződik, elrendeződik, kiküszöbölődik
  • (tájnyelvi): elcsúszik

ellenőriz

ige
  • kontrollál, felülvizsgál, felülbírál, egybevet, szondáz, szemügyre vesz, felügyel, felvigyáz, meóz, rovancsol (szaknyelvi), igazoltat, tesztel, kipróbál, cenzúráz (szaknyelvi)
  • átnéz, tanulmányoz, revideál, inspiciál (régies), utánanéz
  • lenyomoz, lekáderez, utánanéz, priorál (szaknyelvi)

energia

főnév
  • erő, hatóerő, erőforrás, erőtartalék
  • teljesítmény
  • munka, erőkifejtés, erőfeszítés
  • tetterő, agilitás (idegen), életerő, akaraterő, hathatósság, frissesség, lendület, élénkség, vitalitás (választékos), dinamizmus (idegen), buzgóság, hevesség, lelkesedés, határozottság, hév, tűz, temperamentum, svung (bizalmas), elevenség, kakaó (szleng), spiritusz (bizalmas)
  • (szleng): kábítószer

főhatalom

főnév
  • felsőbbség, fönnhatóság (régies), szupremácia (szaknyelvi), vezető szerep, vezérszerep, ellenőrzés, irányítás, autoritás (idegen), hegemónia

eltér

ige
  • elkanyarodik, elfordul, félremegy, félresiklik, elhajlik, divergál (szaknyelvi)
  • (tárgytól): elkalandozik
  • különbözik, elüt, differál, (nézet) ellenkezik, ellentmond

dünnyög

ige
  • motyog, pusmog, mormog, immog (tájnyelvi), ühmget, dörmög, dideg-dödög (tájnyelvi), dönög (tájnyelvi), káricál (tájnyelvi), hummog (tájnyelvi)
  • dohog, zsörtölődik, morog, zúgolódik, zsémbeskedik, sunnyog (tájnyelvi), böstörög (tájnyelvi), hümmög

érdem

főnév
  • becs, érték, meritum (régies), virtus, erény, kiválóság, kitűnőség, jelentőség
  • lényeg, veleje

franciakulcs

főnév
  • csavarkulcs, szorítókulcs