felháborító, fölhábo szinonimái

melléknév
  • megdöbbentő, megrendítő, gyalázatos, szégyenletes, szégyenteljes, botrányos, megbotránkoztató, vérlázító, vérforraló, égbekiáltó, tűrhetetlen, kibírhatatlan, elviselhetetlen, borzasztó, kiállhatatlan, utálatos, förtelmes

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

viszont II.

kötőszó
  • ellenben, pedig, ezzel szemben, megfordítva, ellenkezőleg, vice versa (választékos)
  • de, azonban

hurrikán

főnév
  • forgószél, ciklon, szélvihar, szélvész
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a felháborító, fölhábo szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

fed

ige
  • tetőz, cserepez, nádaz, zsindelyez, beterít, borít, lep, burkol
  • (régies): véd, oltalmaz, óv, fedez
  • föd, takar, takargat, rejteget, bújtat, leplez
  • megegyezik (valamivel)

elsőszülött

főnév, melléknév
  • legidősebb, majoreszkó (régies), örökös, trónörökös (tréfás)

előirányzat

főnév
  • követelmény, költségvetés, program, tárgysorozat, munkarend, napirend, (vmire szánt) keret, tervezet, cél, célkitűzés, prognózis, előrejelzés

egyidejűleg

határozószó
  • ugyanakkor, egyidőben, azonmód, egyszerre, együtt, egyúttal, egy füst alatt, egy szuszra, egyhujjában (régies)

felderít, földerít

ige
  • kiderít, kifürkész, megállapít, értesülést szerez, kikutat, kinyomoz, kikémlel, felkutat, megvilágít, tisztáz, napfényre hoz, feltár, kivizsgál, megfejt, érthetővé tesz, rájön, kibazsint (tájnyelvi)
  • felvidít, mulattat, szórakoztat, derűssé tesz (választékos), felfrissít, felpezsdít, felvillanyoz, felélénkít, felüdít

fészkelődik

ige
  • izeg-mozog, mozgolódik, feszeng, mocorog, forgolódik, nem leli a helyét, nem találja a helyét, helyezkedik, izgelődik-mozgolódik (tájnyelvi), vackolódik (tájnyelvi) Sz: nyű van a seggében; kukac van a seggében
  • (régies): fészkel, fészket ver, lakást ver

nagyhatalom

főnév
  • világbirodalom, szuperhatalom, birodalom, impérium (régies)

csomópont

főnév
  • gócpont, központ, útkereszteződés, kereszteződés, találkozási hely, elágazás (úté), metszéspont

cserje

főnév
  • aljnövényzet, bozót, bokor, haraszt, csalit, bige, ciher (tájnyelvi), cseprente (tájnyelvi), csender (tájnyelvi)

alighogy II.

határozószó
  • alig, éppen hogy, éppen csak hogy, aligsághogy (tájnyelvi), üggyel-bajjal, nehezen, szűken

degradál

főnév
  • lefokoz, visszaminősít
  • alacsonyít, lealacsonyít (valamivé), hátrább tesz
  • alább szállít, kisebbít

flóta

főnév
  • fuvola

galeri

főnév
  • huligánbanda, banda, brancs (bizalmas), kompánia, bagázs (bizalmas), jónép (szleng)

ijesztő

melléknév
  • félelmetes, kísérteties, borzasztó, borzongató, hátborzongató, rémséges, félelmes (régies), rémületes, rémületbe ejtő, rettentő, rettenetes, borzalmas, szörnyű, rémítő, rémes, rémisztő, riasztó, aggodalmat keltő, iszonyatos, iszonytató, vészes, vészterhes, baljós, baljóslatú, hajmeresztő, vérfagyasztó, vérfagylaló (régies)

háromkirályok

főnév
  • vízkereszt, epifánia (régies), háromkirályok ünnepe, háromkirályok napja

felhangzik, fölhangz

ige
  • felcsendül, felcsattan, megszólal, felzeng, megzendül, felzúg, felharsan, felsír, felszárnyal, felzivatarlik (régies)

fásítás

főnév
  • erdősítés, erdőültetés, erdőtelepítés, beültetés, betelepítés

felugrik, fölugrik

ige
  • talpra ugrik, talpra szökik, talpra szökken, felpattan, felkel, felszökik, felszökken (választékos), felrittyen (tájnyelvi), felszottyan (tájnyelvi)
  • felkap (valamire), ráugrik, felszáll
  • meglátogat, beugrik, benéz, felnéz, felmegy, felkeres
  • (láz): felmegy, felszalad, felszökik

hangzik

ige
  • hallatszik, szól, zengedez (választékos), hangot ad, csendül, kicsendül, kihangzik, zúg, hallik, felhangzik, felharsan, cseng, bong, zeng, csilingel, hangad (tájnyelvi)
  • tetszik (valamilyennek), mondják (valahogyan)
  • híre van, beszélik, elterjed

fellendülés, föllend

főnév
  • fejlődés, előretörés, javulás, lendület, felvirágzás, virulás, felemelkedés, haladás, előrejutás, növekedés, bővelkedés, konjunktúra (szaknyelvi), prosperitás (szaknyelvi)

eltér

ige
  • elkanyarodik, elfordul, félremegy, félresiklik, elhajlik, divergál (szaknyelvi)
  • (tárgytól): elkalandozik
  • különbözik, elüt, differál, (nézet) ellenkezik, ellentmond

fenyeget

ige
  • fenyegetődzik, fenyegetőzik, fenyít (régies), ijeszt, ráijeszt, ijesztget, riogat, rémisztget
  • sakkban tart
  • veszélyeztet, küszöbön áll, a levegőben lóg

harmadéves

melléknév, számnév
  • harmadikos, harmadik évfolyamos