egészséges szinonimái

melléknév
  • ép, stramm (bizalmas), erőteljes, makkegészséges, acélos, életerős, fitt, fennforgó (tájnyelvi), pirospozsgás, viruló, robusztus, ellenálló, szívós, edzett, kicsattanó, életrevaló, épkézláb, jól tartja magát, jó formában van, jó kondiban van, jó egészségnek örvend Sz: kutya baja, mint a szentesi halottnak; egészséges, mint a makk; majd kicsattan az egészségtől; csak úgy virul; eljárja még egyedül a kállai kettőst (tájnyelvi)
  • higiénikus, antiszeptikus (szaknyelvi)
  • hasznos, termékeny
  • jókora, kiadós

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

púderdoboz

főnév
  • púdertartó, púderosdoboz, púderosszelence, púderkompakt, pudrié (idegen)

dörömböl

ige
  • zörög, dobol, kopog, zörget, dörömböz (tájnyelvi), zörömböl (régies), kopogtat, kocog, dörget (tájnyelvi), dübögtet (tájnyelvi)
  • (tájnyelvi): dorombol
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a egészséges szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

divatozik

ige
  • flancol (szleng), divatol (tájnyelvi), divatizál (tájnyelvi), módikodik (tájnyelvi)
  • divatban van, szokásban van, dívik, járja, megy

cigi

főnév
  • (bizalmas): cigaretta, szivarka, koporsószeg (tréfás), bagó (pejoratív), staub (szleng), spangli (szleng), bűzrúd (tréfás), bláz (szleng)

bús

melléknév
  • szomorú, bánatos, kedveszegett, levert, csüggedt, vigasztalan, lógó orrú, lehangolt, borongós, örömtelen, elszontyolodott, szontyoli (bizalmas), melankolikus, elégikus, deprimált, boldogtalan, komor
  • (régies): bősz, bőszült, haragos

bepiszkolódik

ige
  • beszennyeződik, bekoszolódik, bemocskolódik, bemaszatolódik, besározódik, ellocskosodik (régies), belustosodik (régies), elrondul (tájnyelvi), bepocskolódik (tájnyelvi), bemázgálódik (tájnyelvi)

duhaj

melléknév
  • féktelen, féktelenkedő, mulatozó, garázda, izgága, kötekedő, bakafántos (régies), rakoncátlan, fékeveszett, zabolátlan, hangoskodó, handabandázó, nagyszájú, nagyhangú, szilaj, krakéler (régies)
  • korhely, lump (bizalmas), kicsapongó, tivornyázó

elfoglal

ige
  • birtokba vesz, hatalmába kerít, bevesz, meghódít, megvív, megszáll, leigáz, bekebelez, annektál (szaknyelvi), kisajátít, megszerez
  • leül, elhelyezkedik
  • (állást) betölt
  • (helyet): betölt, kitölt

lesül

ige
  • (étel): odasül, megég, lekap (bizalmas), lekozmásodik
  • (bőr): lebarnul, leég, lepirul, megbarnul, megfogja a nap
  • (növény): leszárad, elszárad, kiszikkad

átkelőhely

főnév
  • gyalogátkelőhely, gyalogátkelő, zebra, átjáró
  • rév, kompállomás, gázló

árvaszék

főnév
  • árvabíróság (régies)

bágyadt

melléknév
  • fáradt, gyönge, kimerült, lankadt, alélt, pilledt, vértelen, hervadt, beteges, kókadt, nyomott, mazna (tájnyelvi), gornyadt (tájnyelvi), gernya (tájnyelvi)
  • erőtlen (mosoly), színtelen, fakó, élettelen, halvány, elmosódott, halk, gyér, tompa (fény)
  • gyenge, harmatos, színvonaltalan

eliramodik

ige
  • eliramlik (választékos), elszalad, elfut, elmenekül, elszökik, elrohan, elillan, elinal, elszelel, elnyargal, elvágtat, elüget
  • elszökken, megugrik (bizalmas)
  • (idő): elszáll, elrepül, elmúlik, tovatűnik

elszárad

ige
  • megszárad, kiszárad, elfonnyad, lekonyul, elhervad, kisül, kiég, összezsugorodik, összefonnyad, kipusztul, aszik, megrekken (régies), elsínylik (tájnyelvi), elszomorkodik (tájnyelvi)

főz

ige
  • párol, puhít, abál, köveszt (tájnyelvi)
  • szakácskodik, főzőcskézik, kotyvaszt (pejoratív), buktatárkodik (tájnyelvi), korficol (tájnyelvi)
  • kifőz, fertőtlenít, megtisztít, desztillál
  • kivon, előállít (szeszt)
  • (titokban): tervez, forral, kiagyal, kimódol, szándékában áll
  • kér, kérlel, udvarol, fűz (bizalmas)
  • rábeszél, puhít, győzköd, gyúr (bizalmas)

felcser

főnév
  • (régies): borbély, kirurgus (régies)
  • (régies): tábori orvos, sebész
  • orvossegéd
  • katonaorvos, kőbaltás (szleng), lódoktor (szleng)

egoista

melléknév
  • önző, irigy, önös, egocentrikus, éncentrikus, énközpontú, önhitt, öntelt, beképzelt, hiú, elbizakodott

díszítés

főnév
  • ékesítés, ékítés, cifrázás
  • díszítmény, díszítőelem, dísz, ék, ékítmény, ékesség, sallang, cicoma, cafrang, ciráda, dekoráció, ornamens (szaknyelvi), ornamentum (szaknyelvi), staffázs (régies), (zenében) fioritura (szaknyelvi), (zenében) koloratúra (szaknyelvi)

elbutít

ige
  • meghülyít (bizalmas), eltompít

fejlesztés

főnév
  • növelés, bővítés, gyarapítás, kiterjesztés, expanzió (idegen)
  • beruházás
  • csiszolás, tökéletesítés, igazítás, alakítás, módosítás, javítás, finomítás
  • korszerűsítés, modernizálás

egyformán

határozószó
  • azonosan, egyenlően, egyforma mértékben, ugyanúgy, egyaránt, egyezőleg, ugyanazonképp, egyféleképpen, egyféleképp, egyenlőképpen, egyenlőképp, egyként (választékos), egyképpen (régies)
  • szintúgy, aránylag (tájnyelvi), egyformálag (tájnyelvi), hasonlóan, hasonlóképpen, hasonlóképp, igazságosan, testvériesen

civil

melléknév
  • polgári, magán

élénk

melléknév
  • eleven, friss, mozgékony, életteli, izgő-mozgó, nyüzsgő, virgonc, csintalan, játékos, ugrabugra, temperamentumos, dinamikus, energikus
  • gyors, fürge, szapora
  • mozgalmas, eleven, pezsgő, parázs (vita)
  • heves, zajos
  • rikító, harsány, harsogó, feltűnő, csiricsáré
  • (stílus): szemléletes, fordulatos, lendületes, plasztikus

felbomlik, fölbomlik

ige
  • meglazul, kibomlik, kikötődik, kioldódik, felfejtődik, kibogozódik, szálakra bomlik, kikapcsolódik
  • megszűnik, félbeszakad, meghiúsul, megszakad
  • szétzilálódik, széthull, szétszéled, szétszóródik
  • szétválik, szétesik, feloszlik, szétmállik, szétporlad, szétmorzsolódik, elkorhad