fanatikus szinonimái

melléknév
  • megszállott, fanatizált, rajongó, vakbuzgó, elvakult, mániákus, bigott
  • elszánt, vakmerő, szenvedélyes, féktelen, szertelen, szélsőséges, zabolátlan, vad

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

íny

főnév
  • szájpadlás, foghús, palatum (szaknyelvi), velum (szaknyelvi)
  • tetszés, ízlelés
  • étvágy

bevár

ige
  • megvár, kivár, várakozik (valakire, valamire)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a fanatikus szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

esik

ige
  • hullik, zuhan, potyog, pottyan, huppan, cseppen, aláhull, roskad, omlik
  • elbukik, elesik, bukik, borul, csuklik, billen, leseggel (tájnyelvi), elvágódik, elhasal
  • (eső): hull, csepereg, eseget (tájnyelvi), szemerkél, csorog, paskol, csapdos, csapkod, verdes, vág, dobol, zuhog, szakad, záporoz Sz: úgy esik, mintha dézsából öntenék; úgy esik, mintha sajtárból öntenék; úgy esik, mintha csatornából öntenék; úgy esik, mintha cseberrel öntenék; megnyílnak az ég csatornái
  • beomlik, aláomlik, redőződik
  • (valakinek): rátámad, ráront
  • ráborul, átölel, átkarol
  • (valaminek): nekilát, nekifog, nekigyürkőzik
  • (szem, tekintet vkire): irányul, szegeződik
  • (valakibe): beleszeret, beleesik (szleng), belebolondul
  • ereszkedik, csökken, süllyed, gyengül, alábbszáll, lemegy, apad, romlik
  • kerül, jut
  • fekszik, elterül, található
  • történik, megesik, előfordul
  • keletkezik, létrejön

ellenfél

főnév
  • vetélytárs, versenytárs, küzdőtárs, küzdőfél, partner, játékostárs, ellenlábas, antipodus (választékos), rivális, konkurens, opponens (szaknyelvi)
  • rosszakaró, ellenség(bizalmas)

elhajít

ige
  • eldob, elvet, elrepít, ellódít

domboldal

főnév
  • kapaszkodó, emelkedő, lanka, kaptató, lejtő, hajlat, dombár (régies), gyető (régies)

ezer

számnév
  • sok, rengeteg, töméntelen, számtalan

felnyit, fölnyit

ige
  • felbont, feltár, feltör, kinyit, szétnyit, felüt, kilyukaszt, kifúr, kitár, kireteszel, kikapcsol, kidugaszol, felcsap, felfeszít, felszakít, feltép, felvág, felmetsz, felhasít
  • (sebet, kelést): megnyit, felszúr, kifakaszt

mocsok

főnév
  • piszok, szenny, kosz, sár, cirom (régies), maszat, szurt (régies), szutyok, retek (bizalmas), drekk (szleng), gyeket (tájnyelvi), paszat (tájnyelvi)
  • szennyfolt(idegen)
  • gyalázat, szégyen
  • aljasság, kivetnivaló
  • gyalázkodás, szidás
  • (jelzőként is): alávaló, becstelen, gazember

csakhamar

határozószó
  • nemsokára, előbb-utóbb, haladéktalanul, hamar, hamarosan, hamarost (tájnyelvi), mielőbb, mihamarabb, a közeljövőben, (egy) kis idő múlva, rövidesen, maholnap, kisvártatva, kevésvártatva (választékos), innen-onnan (tájnyelvi), közelesen (tájnyelvi), azonnal, mindjárt, rögtön, tüstént, íziben (tájnyelvi), rögvest (tájnyelvi), üstöllést (tájnyelvi), prompt (bizalmas)
  • sokára, később

cicamosdás

főnév
  • arcmosás
  • macskamosdás

adófizetés

főnév
  • adózás, adólevonás, sarc (régies)

cséve

főnév
  • gombolyító, tekercs, orsó, spulni, csörlő (régies)
  • (tájnyelvi): kukoricacső

felszarvaz, fölszarv

ige
  • megcsal, hűtlenkedik, félrelép, félrenéz, félredug (durva), félrekefél (szleng)

fonal, fonál

főnév
  • szál, cérna
  • kapcsolat
  • porzószál (szaknyelvi), filamentum (idegen)

horpasz II.

főnév
  • véknya, oldal, gyomor, has, dagadó

hagy

ige
  • enged, nem akadályoz, hozzájárul, beleegyezik, elfogad, tűr, tolerál, tudomásul vesz
  • végrendelkezik, hagyományoz, ráhagy, örökít, testál (régies), hagyatkozik, megemlékezik
  • parancsol, rendel, meghagy, utasít
  • (valamiből): félretesz, tartalékol
  • (valakire): rábíz, átenged

far

főnév
  • fenék, ülep, hátulsó fél, hátsó, popsi (bizalmas), popó (bizalmas), alfél, hátsó fertály, ülőgumó (tréfás), koffer (bizalmas), tompor, segg (durva), valag (durva)
  • tat, hátsó rész, hátoldal

érzékcsalódás

főnév
  • hallucináció, káprázat, látomás, vízió, jelenés, délibáb, optikai csalódás, illúzió

felfeszít, fölfeszít

ige
  • felnyit, feltör
  • megfeszít, keresztre feszít

gyűlöletes

melléknév
  • utált, utálatos, ellenszenves, visszataszító, megvetésre méltó, elvetemült, gonosz, odiózus (régies), undorító, irtóztató, iszonytató, felháborító, gyalázatos, kiállhatatlan, rettegett

fegyverviselés

főnév
  • hadviselés, harc, háború
  • katonáskodás, fegyverhordozás

elmondhatatlan

melléknév
  • kimondhatatlan, nagyfokú, mérhetetlen

feljegyez, följegyez

ige
  • felír, ráír, bejegyez, leír, beír, bevezet, írásba foglal, lejegyez, papírra vet, lefirkant, rögzít, beiktat, jegyzékbe foglal, nyilvántartásba vesz, lajstromoz, besoroz, regisztrál
  • megörökít

hadjárat

főnév
  • hadművelet, háború, hadviselés, hadjárás (régies), táborjárás (régies), táborozás (régies), expedíció (régies)
  • kampány