fegyverviselés szinonimái

főnév
  • hadviselés, harc, háború
  • katonáskodás, fegyverhordozás

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

kecses

melléknév
  • bájos, könnyed, finom, kifinomult, sikkes, törékeny, légies, filigrán, szilfid (régies), gracilis (idegen), graciőz (idegen), ékes (tájnyelvi), kecsteli (régies)

panasz

főnév
  • (szaknyelvi): tünet, szimptóma (szaknyelvi)
  • sérelem, hasfájás (szleng)
  • panaszkodás, kesergés, panaszolkodás (régies), sirám, siralom, jeremiád (szaknyelvi), jajkiáltás (választékos), lamentáció (régies), lamentálás (bizalmas), sopánkodás, nyavalygás, siránkozás, óbégatás (pejoratív), nyafogás, zsémbelődés
  • panasztétel, reklamáció
  • bejelentés, feljelentés, panaszirat, kereset, vád
  • kifogás, óvás, felszólalás, tiltakozás, fellebbezés, apelláta (idegen)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a fegyverviselés szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

évelő

melléknév
  • áttelelő, perennis (idegen)

elnököl

ige
  • vezet, prezideál (régies)

elkedvetlenít

ige
  • elszomorít, elkeserít, lehangol, letör, kedvét szegi, elcsüggeszt, lelankaszt, lelohaszt, elszontyolít, lekókaszt, lelomboz (szleng), lehervaszt (bizalmas), elbátortalanít, deprimál (szaknyelvi), lehűt, lesújt, lever, nyomaszt

duett

főnév
  • párdal, kettős, páros, duó

fanatikus

melléknév
  • megszállott, fanatizált, rajongó, vakbuzgó, elvakult, mániákus, bigott
  • elszánt, vakmerő, szenvedélyes, féktelen, szertelen, szélsőséges, zabolátlan, vad

felszáll, fölszáll

ige
  • felemelkedik, felrepül, felröppen, felreppen, felrebben, felszárnyal, szárnyra kap, magasba száll, elbendül (tájnyelvi)
  • fellebben, szétoszlik (köd), magasba emelkedik, felhág (tájnyelvi), felverődik (harmat) (tájnyelvi)
  • (járműre): fellép, felül, felugrik, beszáll, beül, felkapaszkodik, felkászálódik

mostohaanya

főnév
  • mostoha, nevelőanya, másodanya (tájnyelvi), kismama (tájnyelvi)

csecs, csöcs

főnév
  • mell, emlő, kebel (választékos), didi (bizalmas), cici (bizalmas), tőgy (durva), csicsi (tájnyelvi), duda (szleng), előny (szleng), lökhárító (szleng), ködlámpák (szleng), ütköző (szleng)

cókmók

főnév
  • csomag, batyu, felszerelés, holmi, málha, pakk, poggyász, caklipakli (bizalmas), cucc (bizalmas), hóbelevanc (bizalmas), celecula (tájnyelvi), cakompakk (tájnyelvi), himihumi (tájnyelvi), motyó (bizalmas), retyerutya (tájnyelvi), bugyorka (tájnyelvi), celebula (tájnyelvi), cipelék (tájnyelvi), egyetmás (tájnyelvi), betyárbútor (régies)

ahol2

határozószó
  • (tájnyelvi): ott

csízió

főnév
  • (régies): verses naptár, kalendárium
  • (tájnyelvi): jóslás, jövendőmondás
  • jóskönyv

felvon, fölvon

ige
  • felhúz, felhúzkod

földmunkás

főnév
  • kubikos, kubukos (tájnyelvi)

humán

melléknév
  • emberi, emberies, humánus

haladó

melléknév
  • felvilágosult, progresszív (idegen), élenjáró, korszerű, modern, mai, előremutató, reformpárti
  • jövő-menő, járkáló, előremozgó

fehérnép

főnév
  • (régies): nő, asszony, lány, fehércseléd (régies), fehérszemély (régies), vászoncseléd (régies), asszonyszemély (tájnyelvi), némber, csaj (szleng)
  • (régies): asszonyok, asszonynép (régies), szépnem (régies), a szebbik nem (bizalmas), nőstényszer (régies)

esztétika

főnév
  • szépészet (régies), széptan (régies), ízléstan (régies)

felkent, fölkent

melléknév
  • felszentelt, felavatott

hajcsár

főnév
  • marhahajcsár, baromhajtó (régies), sitár (régies), botos (tájnyelvi)
  • rabszolgahajcsár

felbonthatatlan, föl

melléknév
  • szétbonthatatlan, megbonthatatlan, oldhatatlan, örökös

előkészít

ige
  • kikészít, összekészít, összeszed
  • felkészít, betanít, sulykol, korrepetál, szoktat, edz, gyakoroltat
  • preparál, előkezel

felőröl, fölőröl

ige
  • szétmorzsol, szétzúz, porít, felaprít, szemcséz
  • fogyaszt, soványít, emészt, meggyötör, kimerít, megkínoz, tönkretesz
  • megsemmisít, elpusztít, felemészt

hajtóerő

főnév
  • becsvágy, törekvés, indíték, indok, magyarázat, motívum, alapeszme, hajtórugó, indítóok, motiváció, hév, elán
  • mozgatóerő, impulzus (szaknyelvi), lökés, lendítés, hajtóenergia, motor, lendítőerő, svung (bizalmas)