féltő szinonimái

melléknév
  • aggódó, aggodalmas
  • óvó, vigyázó
  • (régies): becses, féltett

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

rátér

ige
  • ráfordul, rákanyarodik
  • fordítja a szót (valamire), áttér

teherforgalom

főnév
  • teherautó-forgalom, kamionforgalom
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a féltő szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

felhúz

ige
  • felvon, felemel, fölteker
  • felvonszol, felrángat, felcibál, felcsaptat (régies), fölcsévél (régies)
  • felakaszt, fellógat, felköt
  • felvesz, felölt, felcsatol, magára ölt, belebújik
  • (falat): felépít, felállít, rak
  • (sátrat): felver
  • (rugós szerkezetet): működésbe hoz
  • felingerel, felbosszant, felmérgesít, feldühít, felidegesít, felizgat, felbőszít, zabosít (szleng), dühbe hoz, dühbe gurít, kihoz a sodrából, méregbe gurít, haragra gerjeszt, felcukkol (szleng), bepörget (szleng), begerjeszt (szleng), bezsongat (szleng), bepöccent (szleng)

ennivaló II.

melléknév
  • aranyos, bűbájos, elragadó

elúszik

ige
  • elvész, odalesz, elfogy, elfolyik, ugrik (szleng)

elesett I.

melléknév
  • erőtlen, gyenge, elgyengült, legyengült, kimerült, megviselt, törődött, ángyorodott (régies)
  • (választékos): szerencsétlen, nyomorult, szegény, szűkölködő, ínséges, nyomorgó

félrehúz

ige
  • elhúz, széthúz, visszahúz, félrevon
  • (szájat): elfintorít, elbiggyeszt

fortély

főnév
  • cselfogás, csel, ravaszság, trükk, furfang, csalafintaság, ügyeskedés, mesterkedés, fondorlat, fifika (bizalmas), finesz (bizalmas), forsz, praktika
  • csínja-bínja (valaminek), nyitja (valaminek), mesterfogás, fogás

nézés

főnév
  • pillantás, tekintés, szemlélés, kémlés (régies), skubizás (szleng), stírölés (szleng)
  • arckifejezés, tekintet

diadal

főnév
  • győzelem, siker, eredmény, elismerés, diadalom (régies), dicsőség
  • diadalünnep
  • diadalérzés, diadalérzet, diadalmámor

dajkál

ige
  • ringat, nevel, táplál, ápol, gondoz, gondot visel (valakire), őriz
  • becéz, babusgat, pátyolgat, szeretget, simogat, ölelget, cirógat, kényeztet, ajnároz, pesztrál, csicsígat (tájnyelvi), dúcoltat (tájnyelvi)
  • (érzést): ápol, ébren tart, dédelget, melenget

áporodott

melléknév
  • állott, pállott, megbüdösödött, büdös, bűzhödött (régies), bűzhödt (régies), romlott, poshadt, bannyus (tájnyelvi), tószagú (tájnyelvi)
  • (helyiség): szellőzetlen, levegőtlen, fülledt, dohos, dohszagú, bűzös, rekedt (régies)
  • (levegő): nehéz, dögletes, elhasznált, rossz

dőre

melléknév
  • oktalan, meggondolatlan, buta, ostoba, esztelen, balga, balgatag (választékos), badar, botor, oktondi, együgyű, bolondos, bárgyú, idétlen, féleszű, dédó (tájnyelvi), piszma (tájnyelvi), bangó (tájnyelvi), bősze (tájnyelvi), kába (tájnyelvi)

front

főnév
  • harctér, harcmező, hadszíntér, küzdőtér
  • arcvonal
  • arc, arcél, homlok, homlokzat, homlokfal, oromfal
  • előrész
  • tömörülés, tömb, egységfront
  • frontátvonulás, időjárás-változás

grill

főnév
  • grillsütő, grillező, sütőrostély
  • éjszakai mulató

istenfélő

melléknév
  • vallásos, istenhívő, jámbor, szelíd, békés, jóindulatú, áhítatos, ájtatos, alázatos, szent életű, templomba járó, erkölcsös

hentesüzlet

főnév
  • húsbolt, húsüzlet, hentesbolt, mészárszék, hússzék (régies)

felújít, fölújít

ige
  • tataroz, renovál, újjáépít, korszerűsít, modernizál, restaurál, rendbe hoz, helyreállít, helyrehoz, rekonstruál (idegen)
  • felelevenít, feléleszt, újjáéleszt, felfrissít, megújít, regenerál

felháborító, fölhábo

melléknév
  • megdöbbentő, megrendítő, gyalázatos, szégyenletes, szégyenteljes, botrányos, megbotránkoztató, vérlázító, vérforraló, égbekiáltó, tűrhetetlen, kibírhatatlan, elviselhetetlen, borzasztó, kiállhatatlan, utálatos, förtelmes

fogalmazvány

főnév
  • fogalmazás, piszkozat, vázlat, tervezet, körvonalazás, elgondolás, konceptus (régies), impúrum (régies)

II.

főnév
  • (szleng): rendőr, nyomozó, detektív, zsaru (szleng), hekus (szleng), bobi (bizalmas), közeg (tréfás), szerv (szleng), zsernyák (szleng), zsé (szleng), jard (szleng), szimat (szleng), kopó (szleng), fakabát (szleng), andris (szleng), fagylaltos (szleng), jagelló (szleng), pingvin (szleng), tuskó (bizalmas)

fenyít

ige
  • büntet, büntetéssel sújt, fegyelmez, kásztigál (régies), kordáz (régies)
  • fedd, int, dorgál

érdes

melléknév
  • reszelős, ráspolyos, durva, rücskös, egyenetlen, csiszolatlan, szemcsés, cserepes, dorozmás (tájnyelvi), dercés (tájnyelvi), ripacsos (tájnyelvi), szélfújta, kérges, repedezett, repedékes (tájnyelvi), barázdált
  • durva, goromba, udvariatlan, bárdolatlan, nyers, bántó, barátságtalan, kellemetlen, rideg
  • (hang): rekedt, rekedtes, borízű, reszelős, rezes

folyik

ige
  • szivárog, kiszivárog, folydogál, csörgedez, csobog, gurog (tájnyelvi), löcsög (tájnyelvi), csorog, csurog, csöpög, csepeg, ömlik, patakzik, áramlik, hömpölyög, özönlik, zúdul, kiömlik
  • cseppfolyóssá válik, olvad, olvadoz, felolvad, megolvad, fölenged
  • folyamatban van, halad, tart, megy, történik, műsoron van (bizalmas), pereg, zajlik, folytatódik, előremegy
  • (valakibe): jut, bekerül
  • (valamiből): származik, ered, jön, következik

helytáll

ige
  • kitart, küzd, megállja a helyét, állja a sarat, kiállja a próbát, elvisel, elbír, kitesz magáért, bírja idegekkel, bírja cérnával (szleng) Sz: lyukra áll; ember a gáton
  • jótáll, felel, kezeskedik, kiáll (valakiért)
  • megfelel a valóságnak