érdes szinonimái

melléknév
  • reszelős, ráspolyos, durva, rücskös, egyenetlen, csiszolatlan, szemcsés, cserepes, dorozmás (tájnyelvi), dercés (tájnyelvi), ripacsos (tájnyelvi), szélfújta, kérges, repedezett, repedékes (tájnyelvi), barázdált
  • durva, goromba, udvariatlan, bárdolatlan, nyers, bántó, barátságtalan, kellemetlen, rideg
  • (hang): rekedt, rekedtes, borízű, reszelős, rezes

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

csúszik

ige
  • siklik, csuszamlik, csusszan, szánkázik, iszamodik (tájnyelvi), sikamodik (tájnyelvi), sikározik (tájnyelvi), szuvad (tájnyelvi), böcölézik (tájnyelvi), csesszen (tájnyelvi), (jégen) iringál (tájnyelvi)
  • (térden): kúszik, mászik
  • (kevésbé értékes helyre): visszacsúszik

szőnyeg

főnév
  • birkózószőnyeg
  • tatami (szaknyelvi)
  • (régies): pokróc, kárpit
  • (választékos): napirend, teríték
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a érdes szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

eltunyul

ige
  • ellustul, elrenyhül, eltunyhul (tájnyelvi)

elárusító

főnév
  • eladó, kiszolgáló, kereskedősegéd, kereskedő, boltos, fűszeres (régies), árus

egyetemleges

melléknév
  • egyetemes, általános, univerzális, generális, átfogó, teljes, összes, egész, kiterjedt, világméretű, széles körű, messzeható, sokrétű, totális, ökumenikus, enciklopédikus

csorba

melléknév
  • hiányos, hibás, törött, töredezett, repedt, kicsorbult, foghíjas, csonka, életlen, egyenetlen, csempe (tájnyelvi), csorbás (tájnyelvi), csonkabonka (tájnyelvi), csantra (tájnyelvi)

emse

főnév
  • nőstény disznó, anyadisznó, koca, eme (tájnyelvi), emedisznó (tájnyelvi), magló (tájnyelvi), gönye (tájnyelvi)

fattyú

főnév
  • törvénytelen gyerek, szerelemgyerek, kakukktojás, kakukkfióka, basztard (idegen), orozva kelt (régies), zabigyerek, korcs (durva), ebfaj (durva), bitang, kölyök (régies), vörönty (tájnyelvi)
  • (tájnyelvi): fiúgyermek, gyermek
  • siheder, suhanc, legény
  • (jelzőként): hamis, megveszett (kutya)

méh2

főnév
  • anyaméh, uterus (idegen)

bőrönd

főnév
  • utazóbőrönd, koffer, hajókoffer, utazótáska, útitáska, poggyász, málha

bomba I.

főnév
  • pokolgép, robbanólövedék, robbanószer, robbanóanyag, plasztikbomba

cafat

főnév
  • foszlány, hulladék, cafrang (tájnyelvi)
  • (pejoratív): könnyű nőcske (pejoratív), kurva (durva), prostituált, ribanc (durva), utcalány, ringyó (durva), rima (régies), riherongy (tájnyelvi), cemende (tájnyelvi), cafka

fékevesztett

melléknév
  • féktelen, zabolátlan, duhaj, gátlástalan, gáttalan, fegyelmezetlen, rakoncátlan, elvadult, szilaj, vad, nekibőszült, ellenállhatatlan, eszeveszett, tomboló, viharos, túláradó, őrült

felterjeszt, fölterj

ige
  • felküld, beterjeszt, előterjeszt, javasol, javall

házvezetőnő

főnév
  • gazdasszony (régies), mindenes
  • bejárónő, takarítónő

gödör

főnév
  • mélyedés, horhó, kátyú, vápa (régies), üreg, akna, verem, lyuk, horpadás, katlan, süllyedés, odú, tárna, szakadék, medence, teknő, kopolya (tájnyelvi), padmaly (tájnyelvi), bögödik (tájnyelvi), lövészteknő (szleng)
  • sírgödör, sírverem, sír
  • gödröcske, grüberli (idegen)

eredet

főnév
  • származás, deszcendencia (idegen), genezis (idegen), kezdet, kezdőpont, születés, keletkezés, origó (idegen), kialakulás, fajzat (régies), létrejötte (valaminek), létrejövetele (valaminek)
  • forrás, forrásvidék
  • ok, végok, létok

eltér

ige
  • elkanyarodik, elfordul, félremegy, félresiklik, elhajlik, divergál (szaknyelvi)
  • (tárgytól): elkalandozik
  • különbözik, elüt, differál, (nézet) ellenkezik, ellentmond

extrovertált

melléknév
  • nyílt, nyitott, nyíltszívű, barátságos, társasági

gigantikus

melléknév
  • hatalmas, óriási, nagyszabású, grandiózus (választékos), kolosszális (bizalmas), emberfeletti, monumentális, mamut-, roppant, mérhetetlen, eget verő, irdatlan, horribilis

értelmiségi

főnév
  • intellektuel (idegen), diplomás, lateiner (régies), kiművelt emberfő (választékos)

eldöntetlen

melléknév
  • függőben lévő, lezáratlan, megoldatlan, problematikus, elintézetlen, vitás, tisztázatlan, kétes, bizonytalan, határozatlan, kialakulatlan, kérdéses, nyílt, nyitott
  • döntetlen, remi

fakszimile

főnév
  • hasonmás, másolat, kópia, reprint (kiadás)

gonosz I.

melléknév
  • rossz, rosszindulatú, rosszakaratú, rosszlelkű, sötét lelkű, álnok, kemény szívű, szívtelen, kőszívű, ádáz, kegyetlen, méregkeverő, cudar
  • aljas, alávaló, lator, csalárd, gaz, bestye (régies), galád, szadista, brutális, embertelen, pokolravaló, ördögi, sátáni, pokoli, démoni, feketemájú (tájnyelvi), istenverte, infernális (régies), elvetemült Sz: az ördög boronája; az ördög cimborája; egyenként szedegeti ki a szemszőrt; egyenként veregeti ki a zápfogakat; ember bőréből fűzné a bocskorát; emberhússal hájasodik; fától szakadt ember; füstös bottal jár; hét ördög lakik benne; Istentől elrugaszkodott; kutyát szopott, nem anyát; megnyúzza, mielőtt megöli; mézből is mérget szí; nincs lelke, csak párája; nyers, mint a tápéi gyékény; ő is ember, lelkétől megválva; ördög ül a szívén, ott is a közepén; ördöggel határos; pokolravaló; repceszalmán kellene megégetni; rókával bélelt, farkassal prémezett; rossz bordában szőtték; sárkánytejet szopott; talpon áll benne az ördög; tüskére való
  • pajkos, huncut, incselkedő, ingerkedő, fránya (tájnyelvi), ördöngös