érdes szinonimái
melléknév
- reszelős, ráspolyos, durva, rücskös, egyenetlen, csiszolatlan, szemcsés, cserepes, dorozmás (tájnyelvi), dercés (tájnyelvi), ripacsos (tájnyelvi), szélfújta, kérges, repedezett, repedékes (tájnyelvi), barázdált
- durva, goromba, udvariatlan, bárdolatlan, nyers, bántó, barátságtalan, kellemetlen, rideg
- (hang): rekedt, rekedtes, borízű, reszelős, rezes
További hasznos szavak a szinonimaszótárból
egyetemleges
melléknév
- egyetemes, általános, univerzális, generális, átfogó, teljes, összes, egész, kiterjedt, világméretű, széles körű, messzeható, sokrétű, totális, ökumenikus, enciklopédikus
csorba
melléknév
- hiányos, hibás, törött, töredezett, repedt, kicsorbult, foghíjas, csonka, életlen, egyenetlen, csempe (tájnyelvi), csorbás (tájnyelvi), csonkabonka (tájnyelvi), csantra (tájnyelvi)
emse
főnév
- nőstény disznó, anyadisznó, koca, eme (tájnyelvi), emedisznó (tájnyelvi), magló (tájnyelvi), gönye (tájnyelvi)
fattyú
főnév
- törvénytelen gyerek, szerelemgyerek, kakukktojás, kakukkfióka, basztard (idegen), orozva kelt (régies), zabigyerek, korcs (durva), ebfaj (durva), bitang, kölyök (régies), vörönty (tájnyelvi)
- (tájnyelvi): fiúgyermek, gyermek
- siheder, suhanc, legény
- (jelzőként): hamis, megveszett (kutya)
cafat
főnév
- foszlány, hulladék, cafrang (tájnyelvi)
- (pejoratív): könnyű nőcske (pejoratív), kurva (durva), prostituált, ribanc (durva), utcalány, ringyó (durva), rima (régies), riherongy (tájnyelvi), cemende (tájnyelvi), cafka
fékevesztett
melléknév
- féktelen, zabolátlan, duhaj, gátlástalan, gáttalan, fegyelmezetlen, rakoncátlan, elvadult, szilaj, vad, nekibőszült, ellenállhatatlan, eszeveszett, tomboló, viharos, túláradó, őrült
gödör
főnév
- mélyedés, horhó, kátyú, vápa (régies), üreg, akna, verem, lyuk, horpadás, katlan, süllyedés, odú, tárna, szakadék, medence, teknő, kopolya (tájnyelvi), padmaly (tájnyelvi), bögödik (tájnyelvi), lövészteknő (szleng)
- sírgödör, sírverem, sír
- gödröcske, grüberli (idegen)
eredet
főnév
- származás, deszcendencia (idegen), genezis (idegen), kezdet, kezdőpont, születés, keletkezés, origó (idegen), kialakulás, fajzat (régies), létrejötte (valaminek), létrejövetele (valaminek)
- forrás, forrásvidék
- ok, végok, létok
eltér
ige
- elkanyarodik, elfordul, félremegy, félresiklik, elhajlik, divergál (szaknyelvi)
- (tárgytól): elkalandozik
- különbözik, elüt, differál, (nézet) ellenkezik, ellentmond
gigantikus
melléknév
- hatalmas, óriási, nagyszabású, grandiózus (választékos), kolosszális (bizalmas), emberfeletti, monumentális, mamut-, roppant, mérhetetlen, eget verő, irdatlan, horribilis
értelmiségi
főnév
- intellektuel (idegen), diplomás, lateiner (régies), kiművelt emberfő (választékos)
eldöntetlen
melléknév
- függőben lévő, lezáratlan, megoldatlan, problematikus, elintézetlen, vitás, tisztázatlan, kétes, bizonytalan, határozatlan, kialakulatlan, kérdéses, nyílt, nyitott
- döntetlen, remi
gonosz I.
melléknév
- rossz, rosszindulatú, rosszakaratú, rosszlelkű, sötét lelkű, álnok, kemény szívű, szívtelen, kőszívű, ádáz, kegyetlen, méregkeverő, cudar
- aljas, alávaló, lator, csalárd, gaz, bestye (régies), galád, szadista, brutális, embertelen, pokolravaló, ördögi, sátáni, pokoli, démoni, feketemájú (tájnyelvi), istenverte, infernális (régies), elvetemült Sz: az ördög boronája; az ördög cimborája; egyenként szedegeti ki a szemszőrt; egyenként veregeti ki a zápfogakat; ember bőréből fűzné a bocskorát; emberhússal hájasodik; fától szakadt ember; füstös bottal jár; hét ördög lakik benne; Istentől elrugaszkodott; kutyát szopott, nem anyát; megnyúzza, mielőtt megöli; mézből is mérget szí; nincs lelke, csak párája; nyers, mint a tápéi gyékény; ő is ember, lelkétől megválva; ördög ül a szívén, ott is a közepén; ördöggel határos; pokolravaló; repceszalmán kellene megégetni; rókával bélelt, farkassal prémezett; rossz bordában szőtték; sárkánytejet szopott; talpon áll benne az ördög; tüskére való
- pajkos, huncut, incselkedő, ingerkedő, fránya (tájnyelvi), ördöngös