helytáll szinonimái

ige
  • kitart, küzd, megállja a helyét, állja a sarat, kiállja a próbát, elvisel, elbír, kitesz magáért, bírja idegekkel, bírja cérnával (szleng) Sz: lyukra áll; ember a gáton
  • jótáll, felel, kezeskedik, kiáll (valakiért)
  • megfelel a valóságnak

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

nyugdíjaz

ige
  • nyugalmaz, nyugalomba helyez, nyugállományba helyez, nyugdíjba küld, penzionál (régies), kvietál (régies)
  • elbocsát, mellőz, megfoszt

tollasodik

ige
  • gazdagodik, gazdagszik, gyarapodik, megszedi magát
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a helytáll szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

hasal

ige
  • hasonfekszik
  • hasra esik, elhasal
  • (bizalmas): mellébeszél, kitalál, blöfföl (szleng), hamukázik (szleng), blabláz (szleng), hantáz (bizalmas), halandzsázik (bizalmas), szalmázik (bizalmas), lantol (bizalmas), hasára üt (bizalmas), ujjából szopja (bizalmas)

gesztikulálás

főnév
  • gesztikuláció, hadonászás, taglejtés, mutogatás

fütyöl, fütyül

ige
  • fütyörészik, füttyent, futyul (tréfás), fütyít (tájnyelvi), fütykál (tájnyelvi), fütyörékel (tájnyelvi)
  • sípol Sz: fütyül, mint a rigó
  • énekel, dalol, hangicsál (régies), csiripel, csicsereg
  • (szél): sivít, süvít, zúg, süvölt
  • (valakire, valamire): lesajnál, lenéz, lekicsinyel, keresztülnéz (valakin), ignorál (idegen), negligál (idegen) Sz: levegőnek tekint, semmibe vesz, kutyába sem vesz (valakit), ügyet sem vet (valamire), fittyet hány, elengedi a füle mellett, a füle botját se mozgatja rá; rá se ránt; rá se hederít; le se szarja; rá se bagózik; rá se köp(valakire)

feltehetően, föltehe

határozószó
  • valószínűleg, feltételezhetően, vélhetőleg, alkalmasint, minden bizonnyal, bizonyára

hazavisz

ige
  • hazacipel, hazaszállít, hazafuvaroz
  • hazavezet, hazakísér, hazatámogat
  • (keresetet) hazaad
  • (nyereséget, díjat): megnyer, elvisz

hurkol

ige
  • csomóz, csomót köt, hurokra köt, csimbókot köt, bokrot köt
  • fon, sző
  • slingel

rablótanya

főnév
  • rablófészek, rablóbarlang, zsiványfészek, zsiványtanya, zsiványbarlang, hollófészek (régies)

eufória

főnév
  • jókedv, öröm, boldogság, örömujjongás, örvendezés, vidámság, mámor, örömmámor, megrészegülés, őrjöngés, eksztázis, elragadtatottság

értesülés

főnév
  • hír, információ, füles (szleng), infó (bizalmas), hallomás

ige
  • idegesít, ingerel, dühít, bosszant, mérgesít, bőszít, hergel, heccel (bizalmas), macerál (bizalmas), szekál (bizalmas), frocliz (bizalmas), cukkol, basztat (durva)
  • bírál, kritizál, csúfol, éget (szleng), leszól, szapul, pocskondiáz

fás

melléknév
  • erdős, ligetes, bokros, cserjés, gesztes (régies), sűrű (régies)
  • kemény, rostos, szálkás, taplós, pudvás
  • (régies): kedvetlen, fásult

idevágó

melléknév
  • vonatkozó, szóban forgó, helyénvaló, megfelelő, ideillő, beleillő

izgat

ige
  • ingerel, bánt, irritál
  • idegesít, nyugtalanít, bosszant, aggaszt, cukkol
  • fogdos, piszkál, bizget (tájnyelvi), felizgat, izgalomba hoz, gerjeszt, búgat (szleng), cicerél (tájnyelvi), buzerál (szleng)
  • lázít, uszít, bujtogat, hergel, tüzel, agitál
  • érdekel, foglalkoztat

korpa

főnév
  • hámpikkely, koszmó, pörk, fejvar (régies), hompora (tájnyelvi)

kiadó II.

főnév
  • könyvkiadó, nyomtató (régies)
  • kiadóhivatal
  • csomagkiadó (régies)

hemzseg

ige
  • nyüzsög, tolong, özönlik, rajzik, zsibong, bizseg (tájnyelvi), bozsog (tájnyelvi), pezseg (régies), pizseg (tájnyelvi)
  • bővelkedik, tele van (valamivel)(valaminek)

harmadéves

melléknév, számnév
  • harmadikos, harmadik évfolyamos

hónapos

melléknév
  • havi, egyhónapi, egyhavi
  • (zöldség): friss, primőr, fiatal, zsenge, gyenge, korai

kétkedik

ige
  • kétkedik, kételye támad, kétell, tamáskodik, hitetlenkedik, kéteskedik (tájnyelvi), kétségeskedik (régies), megkérdőjelez, vitat, kétségbe von, bizalmatlankodik, aggályoskodik, kötve hiszi
  • bizonytalankodik, tétovázik, ingadozik, határozatlankodik, habozik, hezitál

hidrogén

főnév
  • köneny (régies), könlég (régies)
  • hidrogén-peroxid (szaknyelvi), szőkítő

gonosz I.

melléknév
  • rossz, rosszindulatú, rosszakaratú, rosszlelkű, sötét lelkű, álnok, kemény szívű, szívtelen, kőszívű, ádáz, kegyetlen, méregkeverő, cudar
  • aljas, alávaló, lator, csalárd, gaz, bestye (régies), galád, szadista, brutális, embertelen, pokolravaló, ördögi, sátáni, pokoli, démoni, feketemájú (tájnyelvi), istenverte, infernális (régies), elvetemült Sz: az ördög boronája; az ördög cimborája; egyenként szedegeti ki a szemszőrt; egyenként veregeti ki a zápfogakat; ember bőréből fűzné a bocskorát; emberhússal hájasodik; fától szakadt ember; füstös bottal jár; hét ördög lakik benne; Istentől elrugaszkodott; kutyát szopott, nem anyát; megnyúzza, mielőtt megöli; mézből is mérget szí; nincs lelke, csak párája; nyers, mint a tápéi gyékény; ő is ember, lelkétől megválva; ördög ül a szívén, ott is a közepén; ördöggel határos; pokolravaló; repceszalmán kellene megégetni; rókával bélelt, farkassal prémezett; rossz bordában szőtték; sárkánytejet szopott; talpon áll benne az ördög; tüskére való
  • pajkos, huncut, incselkedő, ingerkedő, fránya (tájnyelvi), ördöngös

hozzászól

ige
  • beleszól, felszólal, megjegyez, észrevételt tesz, megemlít, említést tesz

kézikönyv

főnév
  • segédkönyv, vezérkönyv, kalauz, vademecum (idegen), repetitórium (idegen), kompendium (idegen)
  • tankönyv