front szinonimái

főnév
  • harctér, harcmező, hadszíntér, küzdőtér
  • arcvonal
  • arc, arcél, homlok, homlokzat, homlokfal, oromfal
  • előrész
  • tömörülés, tömb, egységfront
  • frontátvonulás, időjárás-változás

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

lám

módosítószó
  • íme, ecce (idegen)
  • ugye

megközelítőleg

határozószó
  • hozzávetőleg, körülbelül, kb., megközelítően, közel, nagyjából, majdnem, idestova, csaknem, cirka (bizalmas), félig-meddig, többé-kevésbé, hevenyészve, durván, approximatíve (idegen), tél-túl (tájnyelvi)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a front szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

fogda

főnév
  • börtön, büntetés-végrehajtási intézet, büntetőintézet, tömlöc (régies), fegyház, fogház, foghely (régies), áristom (régies), kóter (régies), dutyi (bizalmas), sitt (szleng), karcer (régies), zárka, cella, szanatórium (szleng), internátus (szleng), kaszni (bizalmas), josó (tájnyelvi), siti (szleng), fapados (szleng), susogó (szleng), akvárium (szleng), csukda (szleng), kukkoló (szleng)

fedeztet

ige
  • pároztat, hágat, megtermékenyít
  • fizettet, biztosíttat (költségeket)

ezúttal

határozószó
  • most, mostan, ez egyszer, ez alkalommal, jelenleg
  • ekkor
  • ezúton, így, ekképpen

elsatnyul

ige
  • elcsenevészedik, elhitványul, elgyöngül, elfajzik, elkorcsosul, elcsökevényesedik, degenerálódik (szaknyelvi), visszafejlődik, elványad (tájnyelvi), elenyészelődik (tájnyelvi), elposzhul (tájnyelvi), elsanyarodik (tájnyelvi)

foszlik

ige
  • kopik, szakadozik, szétmegy, elvásik, elmállik, elrongyolódik, kirojtosodik, feslik, hámlik, vásik, foszladozik, málladozik, koszlik (tájnyelvi), koszol (tájnyelvi), fejlik (tájnyelvi)
  • semmivé válik, ködbe vész, szétoszlik

guberál

ige
  • keresgél, vájkál, turkál, piszkál

orvul

határozószó
  • alattomban, lopva, titkon, orozva, hátulról

ék2

főnév
  • (választékos): dísz, díszítés, ékesség, ékszer, ékítmény, ékmény (régies), díszítmény, cifrázat, cicoma, pipere, pompa, dekoráció

egyenként

határozószó
  • fejenként, egyénenként, személyenként, egyesével, külön-külön, tagonként, darabonként, részenként, szemenként, szálanként, részletekben, egyesleg (tájnyelvi), egyesben (tájnyelvi), egyődönként (tájnyelvi), in specie (idegen), per kopf (bizalmas), egymás után

bálvány

főnév
  • istenszobor, bálványszobor, bálványkép, totem, totemoszlop, totemállat
  • idol (szaknyelvi), fétis
  • ideál, eszmény
  • (tájnyelvi): kapufélfa, bálványfa, kapubálvány, oszlop

elesett II.

főnév
  • halott, áldozat

gyehenna

főnév
  • pokol, kárhozat

hangképzés

főnév
  • artikuláció (szaknyelvi), kiejtés, tagolás

káromkodik

ige
  • szitkozódik, szidalmaz, gyaláz, káromol, átkozódik, szentségel, adtateremtéz, szedtevettézik, ebugattázik, teremtettézik, teringettézik, becstelenkedik (tájnyelvi), mocskolódik (tájnyelvi), kárhozkodik (tájnyelvi), istenez (tájnyelvi), cifráz (tájnyelvi), anyázik (szleng), szakrázik (szleng), szakkermentez (régies), szakramentíroz (régies) Sz: átkozódik, mint a kereketört kocsis; átkozódik, mint a zupás őrmester; erősen fújja az adtát; káromkodik, mint a zápor; lábuknál fogva húzza le a szenteket az égből; majd lerántja az eget; megereszti a huszármiatyánkot; szalonnát evett, megcsúszott a szája; szórja, mint katona az adtát; úgy káromkodik, mint egy kocsis; vasvillát köpköd

időhúzás

főnév
  • elnyújtás, nyújtás, halogatás
  • akadályozás

fújtató

főnév
  • fúvómű
  • tömlő, fúvó
  • pumpa (régies), kompresszor (idegen)

flóta

főnév
  • fuvola

gesztikulál

ige
  • hadonászik, ágál, taglejtéssel kifejez, mutogat, hadécsol (tájnyelvi)

hülyéskedik

ige
  • tréfálkozik, bolondozik, idétlenkedik, viccelődik, hülyít (bizalmas), blődlizik (szleng)

fürdőhely

főnév
  • üdülőhely, fürdő
  • gyógyhely
  • (régies): fürdőház

fékevesztett

melléknév
  • féktelen, zabolátlan, duhaj, gátlástalan, gáttalan, fegyelmezetlen, rakoncátlan, elvadult, szilaj, vad, nekibőszült, ellenállhatatlan, eszeveszett, tomboló, viharos, túláradó, őrült

gorilla

főnév
  • (bizalmas): testőr, kísérő, őr

idevágó

melléknév
  • vonatkozó, szóban forgó, helyénvaló, megfelelő, ideillő, beleillő