elúszik szinonimái

ige
  • elvész, odalesz, elfogy, elfolyik, ugrik (szleng)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

mámor

főnév
  • bódulat, ittasság, borgőz (választékos), bódultság, részegség, szédület
  • spicc
  • boldogság, lelkesültség, örömmámor, gyönyörűség, hevület, elragadtatottság, eufória, eksztázis

mikroszkóp

főnév
  • górcső (régies)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a elúszik szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

előnév

főnév
  • predikátum (idegen), cím

égöv

főnév
  • éghajlati öv, égalj (régies), öv, éghajlat, övezet, földöv (régies), klíma, régió, zóna

dörög

ige
  • morajlik, zeng, mennydörög, dübörög, csattan, ropog, mohog (tájnyelvi), robog, durrog (tájnyelvi) Sz: szól már a nagybőgő (tájnyelvi)
  • kiabál, harsog, bömböl, káromkodik, szitkozódik, átkokat szór, adtáz (tájnyelvi)

csehül

határozószó
  • rosszul, gyengén, gyatrán, hadilábon

elszámol

ige
  • beszámol, számot ad (valamiről)
  • elszámlál (valameddig)

esztelen

melléknév
  • bomlott, megzavarodott, megháborodott, eszeveszett, dőre, kelekótya, őrült, bolond, oktalan, tökéletlen, balga, balgatag, együgyű, botor, féleszű, eszelős, eszement, elmebajos, hibbant, ütődött (bizalmas), félkegyelmű, tébolyodott, idióta, dilis, hülye, korlátolt, buta, bakegya (tájnyelvi)
  • féktelen, meggondolatlan, hebehurgya
  • értelmetlen, abszurd, képtelen, ostoba, ésszerűtlen, észellenes, irracionális, groteszk, lehetetlen, túlzó

megrebben

ige
  • megrezzen, megmoccan, megborzong, megrezdül, megrázkódik
  • megijed

blöfföl

ige
  • nagyzol, dicsekszik, felvág, henceg, handabandázik
  • megtéveszt

bevezető I.

melléknév
  • elöljáró, előkészítő, megnyitó, ajánló, kezdeményező, előzetes, kezdő, alapfokú

botanikus

főnév
  • növénytantudós, növénytanos (bizalmas), füvész (régies)

ezúttal

határozószó
  • most, mostan, ez egyszer, ez alkalommal, jelenleg
  • ekkor
  • ezúton, így, ekképpen

felhúz

ige
  • felvon, felemel, fölteker
  • felvonszol, felrángat, felcibál, felcsaptat (régies), fölcsévél (régies)
  • felakaszt, fellógat, felköt
  • felvesz, felölt, felcsatol, magára ölt, belebújik
  • (falat): felépít, felállít, rak
  • (sátrat): felver
  • (rugós szerkezetet): működésbe hoz
  • felingerel, felbosszant, felmérgesít, feldühít, felidegesít, felizgat, felbőszít, zabosít (szleng), dühbe hoz, dühbe gurít, kihoz a sodrából, méregbe gurít, haragra gerjeszt, felcukkol (szleng), bepörget (szleng), begerjeszt (szleng), bezsongat (szleng), bepöccent (szleng)

harangszó

főnév
  • harangozás, harangzúgás, harangbúgás, harangkongás, harangjáték, giling-galang, angelus-levesnóta (tréfás), ebédnóta (tréfás), levesmars (tájnyelvi)
  • csengetés

gádor

főnév
  • bejárat, előtér (pincéhez, padláshoz)
  • folyosó, tornác

elűz

ige
  • kiűz, elüldöz, megfutamít, elhajt, elkerget, elzavar, kiver, elhesseget, kifüstöl, elrezzeget (tájnyelvi), kidob, kihajít, kiebrudal, kipenderít, megugrat, elriaszt, elijeszt, elmar, kizaklász (tájnyelvi), kiszekíroz (bizalmas)

előirányzat

főnév
  • követelmény, költségvetés, program, tárgysorozat, munkarend, napirend, (vmire szánt) keret, tervezet, cél, célkitűzés, prognózis, előrejelzés

érme

főnév
  • pénzérme, pénzdarab, fémpénz, aprópénz, ércpénz, tantusz (régies)

fuvarlevél

főnév
  • szállítólevél, menetlevél

embrió

főnév
  • magzat, ébrény (régies)

egyetemleges

melléknév
  • egyetemes, általános, univerzális, generális, átfogó, teljes, összes, egész, kiterjedt, világméretű, széles körű, messzeható, sokrétű, totális, ökumenikus, enciklopédikus

érzik

ige
  • érződik, érezhető

fütyöl, fütyül

ige
  • fütyörészik, füttyent, futyul (tréfás), fütyít (tájnyelvi), fütykál (tájnyelvi), fütyörékel (tájnyelvi)
  • sípol Sz: fütyül, mint a rigó
  • énekel, dalol, hangicsál (régies), csiripel, csicsereg
  • (szél): sivít, süvít, zúg, süvölt
  • (valakire, valamire): lesajnál, lenéz, lekicsinyel, keresztülnéz (valakin), ignorál (idegen), negligál (idegen) Sz: levegőnek tekint, semmibe vesz, kutyába sem vesz (valakit), ügyet sem vet (valamire), fittyet hány, elengedi a füle mellett, a füle botját se mozgatja rá; rá se ránt; rá se hederít; le se szarja; rá se bagózik; rá se köp(valakire)