istenfélő szinonimái
melléknév
- vallásos, istenhívő, jámbor, szelíd, békés, jóindulatú, áhítatos, ájtatos, alázatos, szent életű, templomba járó, erkölcsös
További hasznos szavak a szinonimaszótárból
lényegében
határozószó
- tulajdonképpen, tulajdonképp, valójában, voltaképpen, igazában, alapjában véve, eredetileg
- egyáltalán, egyáltalában
- elvégre, utóvégre, végre is, végül is, végtére is
- végeredményben, mindent tekintetbe véve, mindent összevéve, végelemzésben (régies)
illik
ige
- odasimul, jól áll, jól mutat, összevág, összefér, összhangban van, megegyezik, klappol (bizalmas), talál, passzol (bizalmas), pászol (tájnyelvi), kvadrál (régies), való, megy (valamihez)
- megfelel, alkalmas
- dukál
harangszó
főnév
- harangozás, harangzúgás, harangbúgás, harangkongás, harangjáték, giling-galang, angelus-levesnóta (tréfás), ebédnóta (tréfás), levesmars (tájnyelvi)
- csengetés
gonosz I.
melléknév
- rossz, rosszindulatú, rosszakaratú, rosszlelkű, sötét lelkű, álnok, kemény szívű, szívtelen, kőszívű, ádáz, kegyetlen, méregkeverő, cudar
- aljas, alávaló, lator, csalárd, gaz, bestye (régies), galád, szadista, brutális, embertelen, pokolravaló, ördögi, sátáni, pokoli, démoni, feketemájú (tájnyelvi), istenverte, infernális (régies), elvetemült Sz: az ördög boronája; az ördög cimborája; egyenként szedegeti ki a szemszőrt; egyenként veregeti ki a zápfogakat; ember bőréből fűzné a bocskorát; emberhússal hájasodik; fától szakadt ember; füstös bottal jár; hét ördög lakik benne; Istentől elrugaszkodott; kutyát szopott, nem anyát; megnyúzza, mielőtt megöli; mézből is mérget szí; nincs lelke, csak párája; nyers, mint a tápéi gyékény; ő is ember, lelkétől megválva; ördög ül a szívén, ott is a közepén; ördöggel határos; pokolravaló; repceszalmán kellene megégetni; rókával bélelt, farkassal prémezett; rossz bordában szőtték; sárkánytejet szopott; talpon áll benne az ördög; tüskére való
- pajkos, huncut, incselkedő, ingerkedő, fránya (tájnyelvi), ördöngös
sértődékeny
melléknév
- sértődős, érzékeny, érzékenykedő, túlérzékeny, kényes, kényeskedő, sebezhető, mimóza
felver, fölver
ige
- felriaszt, felébreszt, felzavar, felráz, fellármáz, alarmíroz (régies)
- (alkalmi építményt): felállít, összeállít, felhúz, felüt
- (gaz): benő, belep, ellep
- (árat): felhajt, felemel, felsrófol (bizalmas)
- (régies): feldúl, kirabol
- felkutat, felkajtat (tájnyelvi), fürkész, keres
dráma
főnév
- színjáték, színdarab, színmű, tragédia, szomorújáték (régies)
- drámairodalom
- (szleng): felhajtás, ügy
folyadék
főnév
- ital, lé, nedv, nektár, nedű (választékos), nedvesség, fluidum (szaknyelvi), víz
- főzet, liquor (szaknyelvi)
- (régies): ér, folyomány, forrás, forradék (tájnyelvi), csorgó, csorogvány (régies), csermely, patakocska, vízfolyás
káromkodik
ige
- szitkozódik, szidalmaz, gyaláz, káromol, átkozódik, szentségel, adtateremtéz, szedtevettézik, ebugattázik, teremtettézik, teringettézik, becstelenkedik (tájnyelvi), mocskolódik (tájnyelvi), kárhozkodik (tájnyelvi), istenez (tájnyelvi), cifráz (tájnyelvi), anyázik (szleng), szakrázik (szleng), szakkermentez (régies), szakramentíroz (régies) Sz: átkozódik, mint a kereketört kocsis; átkozódik, mint a zupás őrmester; erősen fújja az adtát; káromkodik, mint a zápor; lábuknál fogva húzza le a szenteket az égből; majd lerántja az eget; megereszti a huszármiatyánkot; szalonnát evett, megcsúszott a szája; szórja, mint katona az adtát; úgy káromkodik, mint egy kocsis; vasvillát köpköd
lel
ige
- talál, ráakad, rábukkan, fölfedez, rátalál, kitud (tájnyelvi)
- (régies): gyötör, kínoz (betegség)
ijesztő
melléknév
- félelmetes, kísérteties, borzasztó, borzongató, hátborzongató, rémséges, félelmes (régies), rémületes, rémületbe ejtő, rettentő, rettenetes, borzalmas, szörnyű, rémítő, rémes, rémisztő, riasztó, aggodalmat keltő, iszonyatos, iszonytató, vészes, vészterhes, baljós, baljóslatú, hajmeresztő, vérfagyasztó, vérfagylaló (régies)
jótáll
ige
- kezeskedik (valamiért), garantál, garanciát vállal (valamiért), kezességet vállal, szavatol, felelősséget vállal (valamiért), felel, biztosít
kopaszt
ige
- megtisztít, szőrtelenít, melleszt (tájnyelvi)
- (bizalmas): kifoszt, kivetkőztet, megfej (szleng), megpumpol (szleng)
járás
főnév
- menés, mendegélés, haladás, gyaloglás, séta, mozgás, lépés, kullogás, ballagás, kutyagolás, billegés, baktatás, kószálás, vándorlás, kódorgás, kóricálás
- közlekedés, utazás
- út, pálya, ösvény, csapás, menet
- mozgásirány
- távolság
- működés, üzemelés, forgás, keringés
- terület, kismegye
kagyló
főnév
- kagylóhéj
- csigaház
- telefonkagyló, távbeszélőkagyló, fejhallgató
- mosdó, mosdókagyló
- vécékagyló, vécécsésze
- (szleng): fül, hallószerv