istenfélő szinonimái

melléknév
  • vallásos, istenhívő, jámbor, szelíd, békés, jóindulatú, áhítatos, ájtatos, alázatos, szent életű, templomba járó, erkölcsös

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

telerak

ige
  • megtölt, teletesz, teletöm, megtöm, megrak, telezsúfol, belezsúfol, beleprésel, beledöngöl (tájnyelvi), megterhel
  • elhalmoz

készruha

főnév
  • konfekció (idegen), konfekcióáru
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a istenfélő szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

illik

ige
  • odasimul, jól áll, jól mutat, összevág, összefér, összhangban van, megegyezik, klappol (bizalmas), talál, passzol (bizalmas), pászol (tájnyelvi), kvadrál (régies), való, megy (valamihez)
  • megfelel, alkalmas
  • dukál

hattyúdal

főnév
  • hattyúének (régies), búcsú, elköszönés, befejezés, utolsó mű, utolsó fellépés

harangszó

főnév
  • harangozás, harangzúgás, harangbúgás, harangkongás, harangjáték, giling-galang, angelus-levesnóta (tréfás), ebédnóta (tréfás), levesmars (tájnyelvi)
  • csengetés

gonosz I.

melléknév
  • rossz, rosszindulatú, rosszakaratú, rosszlelkű, sötét lelkű, álnok, kemény szívű, szívtelen, kőszívű, ádáz, kegyetlen, méregkeverő, cudar
  • aljas, alávaló, lator, csalárd, gaz, bestye (régies), galád, szadista, brutális, embertelen, pokolravaló, ördögi, sátáni, pokoli, démoni, feketemájú (tájnyelvi), istenverte, infernális (régies), elvetemült Sz: az ördög boronája; az ördög cimborája; egyenként szedegeti ki a szemszőrt; egyenként veregeti ki a zápfogakat; ember bőréből fűzné a bocskorát; emberhússal hájasodik; fától szakadt ember; füstös bottal jár; hét ördög lakik benne; Istentől elrugaszkodott; kutyát szopott, nem anyát; megnyúzza, mielőtt megöli; mézből is mérget szí; nincs lelke, csak párája; nyers, mint a tápéi gyékény; ő is ember, lelkétől megválva; ördög ül a szívén, ott is a közepén; ördöggel határos; pokolravaló; repceszalmán kellene megégetni; rókával bélelt, farkassal prémezett; rossz bordában szőtték; sárkánytejet szopott; talpon áll benne az ördög; tüskére való
  • pajkos, huncut, incselkedő, ingerkedő, fránya (tájnyelvi), ördöngös

ipari

melléknév
  • nagyüzemi, üzemi, gyári

kankalin

főnév
  • primula, kulcsvirág, csókaláb (tájnyelvi), kökörcsin (tájnyelvi)

sértődékeny

melléknév
  • sértődős, érzékeny, érzékenykedő, túlérzékeny, kényes, kényeskedő, sebezhető, mimóza

feudalizmus

főnév
  • hűbériség

felver, fölver

ige
  • felriaszt, felébreszt, felzavar, felráz, fellármáz, alarmíroz (régies)
  • (alkalmi építményt): felállít, összeállít, felhúz, felüt
  • (gaz): benő, belep, ellep
  • (árat): felhajt, felemel, felsrófol (bizalmas)
  • (régies): feldúl, kirabol
  • felkutat, felkajtat (tájnyelvi), fürkész, keres

dráma

főnév
  • színjáték, színdarab, színmű, tragédia, szomorújáték (régies)
  • drámairodalom
  • (szleng): felhajtás, ügy

folyadék

főnév
  • ital, lé, nedv, nektár, nedű (választékos), nedvesség, fluidum (szaknyelvi), víz
  • főzet, liquor (szaknyelvi)
  • (régies): ér, folyomány, forrás, forradék (tájnyelvi), csorgó, csorogvány (régies), csermely, patakocska, vízfolyás

káromkodik

ige
  • szitkozódik, szidalmaz, gyaláz, káromol, átkozódik, szentségel, adtateremtéz, szedtevettézik, ebugattázik, teremtettézik, teringettézik, becstelenkedik (tájnyelvi), mocskolódik (tájnyelvi), kárhozkodik (tájnyelvi), istenez (tájnyelvi), cifráz (tájnyelvi), anyázik (szleng), szakrázik (szleng), szakkermentez (régies), szakramentíroz (régies) Sz: átkozódik, mint a kereketört kocsis; átkozódik, mint a zupás őrmester; erősen fújja az adtát; káromkodik, mint a zápor; lábuknál fogva húzza le a szenteket az égből; majd lerántja az eget; megereszti a huszármiatyánkot; szalonnát evett, megcsúszott a szája; szórja, mint katona az adtát; úgy káromkodik, mint egy kocsis; vasvillát köpköd

kézitusa

főnév
  • közelharc, ember ember elleni küzdelem

lel

ige
  • talál, ráakad, rábukkan, fölfedez, rátalál, kitud (tájnyelvi)
  • (régies): gyötör, kínoz (betegség)

korzó

főnév
  • sétány, sétaút, sétálóutca, promenád (régies)

iszák

főnév
  • tarisznya, általvető (tájnyelvi), táska (régies)

ijesztő

melléknév
  • félelmetes, kísérteties, borzasztó, borzongató, hátborzongató, rémséges, félelmes (régies), rémületes, rémületbe ejtő, rettentő, rettenetes, borzalmas, szörnyű, rémítő, rémes, rémisztő, riasztó, aggodalmat keltő, iszonyatos, iszonytató, vészes, vészterhes, baljós, baljóslatú, hajmeresztő, vérfagyasztó, vérfagylaló (régies)

jótáll

ige
  • kezeskedik (valamiért), garantál, garanciát vállal (valamiért), kezességet vállal, szavatol, felelősséget vállal (valamiért), felel, biztosít

kopaszt

ige
  • megtisztít, szőrtelenít, melleszt (tájnyelvi)
  • (bizalmas): kifoszt, kivetkőztet, megfej (szleng), megpumpol (szleng)

járás

főnév
  • menés, mendegélés, haladás, gyaloglás, séta, mozgás, lépés, kullogás, ballagás, kutyagolás, billegés, baktatás, kószálás, vándorlás, kódorgás, kóricálás
  • közlekedés, utazás
  • út, pálya, ösvény, csapás, menet
  • mozgásirány
  • távolság
  • működés, üzemelés, forgás, keringés
  • terület, kismegye

házvezetőnő

főnév
  • gazdasszony (régies), mindenes
  • bejárónő, takarítónő

kagyló

főnév
  • kagylóhéj
  • csigaház
  • telefonkagyló, távbeszélőkagyló, fejhallgató
  • mosdó, mosdókagyló
  • vécékagyló, vécécsésze
  • (szleng): fül, hallószerv

korpa

főnév
  • hámpikkely, koszmó, pörk, fejvar (régies), hompora (tájnyelvi)