fekvőhely szinonimái

főnév
  • ágy, fekhely, hálóhely, alvóhely, nyughely, kerevet, rekamié, pamlag (régies), nyoszolya (régies), heverő, hencser (tájnyelvi), sezlon, dívány, ottomán (régies), kanapé, dikó (tájnyelvi), priccs, ágyszék (tájnyelvi), hálópad (tájnyelvi), hálólóca (tájnyelvi)
  • alom, tanya, vacok

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

óv

ige
  • oltalmaz, őriz, véd, védelmébe vesz, védelmez, kímél, félt, biztosít, vigyáz, fedez
  • óvást emel, óvást tesz, megóv, megvétóz, megkérdőjelez, fellebbez

meghunyászkodik

ige
  • meghátrál, enged (valakinek), megalázkodik, meghódol, beletörődik, visszahúzódik, megfutamodik, összehúzza magát, elcsügged, behódol (valakinek) (pejoratív), hajbókol (valaki előtt) (pejoratív), kushad (bizalmas), behúzza fülét-farkát, csúszik-mászik, retirál (régies), meghunyorodik (tájnyelvi), elszáll a bátorsága (valamitől) Sz: behúzza a lobogót; behúzza a farkát; meghúzza magát, mint a kutya a vackán(valamivel)(valaminek)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a fekvőhely szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

ezúttal

határozószó
  • most, mostan, ez egyszer, ez alkalommal, jelenleg
  • ekkor
  • ezúton, így, ekképpen

előkapar

ige
  • előszed, kiszed, előkotor, előhalászik
  • előás, kiás, kiváj, kihantol
  • (bizalmas): előkerít, felkutat

ellenérzés

főnév
  • ellenszenv, idegenkedés, averzió, visszatetszés, nemtetszés

ebédlő

főnév
  • étterem, étkezde, refektórium (régies), étkező, étkezőszoba, étszoba (régies), ebédlőterem
  • (bizalmas): ebédlőbútor

fecseg

ige
  • locsog, kotyog, lotyog (bizalmas), lefetyel, traccsol (bizalmas), hadovál (szleng), frecseg, tereferél, cseveg, karattyol (bizalmas), trécsel (bizalmas), diskurál, dumál (szleng), sóderol (szleng), nyomja a sódert (szleng), hasal (bizalmas), csacsog, csiripel (bizalmas), csicsereg, csipog (bizalmas), kerepel (tréfás), kuruttyol (tréfás), vartyog (pejoratív), prittyél (tájnyelvi), kotkodál, lepcsel (tájnyelvi), csanakol (tájnyelvi)
  • kárál, szájal, trafikál (régies), csármál (tájnyelvi), prézsmitál (régies), pofázik (durva), pletykál, povedál (szleng)
  • szószátyárkodik Sz: a nyelvét koptatja; annyit beszél, mint egy bába; csácsog, mint a szajkó; fehéret köp, mint a prépost; gágog, mint a lúd; jár a nyelve, mint a forgó rokka; jár a szája, mint a nagypénteki kereplő; jár a nyelve, mint a cséphadaró; jár a szája, mint a szélkelep; jár a kereke; jár a szája, mint a bécsi kofának; jár a szája, mint a réce segge, mikor a jégen megcsúszik; mindig rotyog, mint a kásás fazék; mindig jár a szája, mint az üres malom; ontja a szót; sokat darál; szapora malom sokat darál; szaporítja a szót; úgy jár a szája, mint a kacsa farka; üres szalmát csépel
  • kibeszél, elmond, elárul, kikotyog (bizalmas), elpofáz (durva), köp (durva)

felüdít, fölüdít

ige
  • felfrissít, felpezsdít, rekreál (szaknyelvi), pihentet, regenerál

mumus

főnév
  • (bizalmas): szörny, rém, kísértet, manó, kobold, krampusz, kankus (tájnyelvi), bákász (tájnyelvi), bambuc (tájnyelvi), kemmes (tájnyelvi), héjusz (tájnyelvi), zsákos ember (bizalmas), rézfaszú bagoly (tájnyelvi)

cserbenhagy

ige
  • elhagy, pácban hagy, elpártol (valakitől), elfordul (valakitől), faképnél hagy, sárban hagy, saroglyában hagy, vízben hagy, sorsára hagy, csalban hagy (tájnyelvi) Sz: a maga kínjára hagy; ebadóban hagy; farba rúg; hátat fordít; hoppon marad; otthagyja, mint Szent Pál az oláhokat(valaki mellett)
  • (valakit valamije): felmondja a szolgálatot

csalhatatlan

melléknév
  • biztos, bizonyos, kétségtelen, kétségbevonhatatlan, tévedhetetlen, csalatkozhatatlan (választékos), infallíbilis (választékos), ex cathedra (idegen)

akklimatizálódik

ige
  • alkalmazkodik, megszokik, hozzászokik, beleszokik, beilleszkedik
  • (növény, állat): meghonosodik

csótány

főnév
  • svábbogár, sváb, ruszni (tájnyelvi), kakerlák (régies), géber (tájnyelvi), göbecs (tájnyelvi), ruszli (tájnyelvi)

fényűzés

főnév
  • luxus, pompa, csillogás, pompáskodás (régies), pompázás (régies), fénykórság (régies), luxuria (idegen), gazdagság, jómód, bőség

front

főnév
  • harctér, harcmező, hadszíntér, küzdőtér
  • arcvonal
  • arc, arcél, homlok, homlokzat, homlokfal, oromfal
  • előrész
  • tömörülés, tömb, egységfront
  • frontátvonulás, időjárás-változás

hűsítő

melléknév, főnév
  • üdítő, frissítő, élénkítő, hűtő

halott II.

főnév
  • holttest, tetem, hulla, porhüvely, megboldogult, elhunyt
  • dög (szleng)

felajánlás, fölajánl

főnév
  • adomány, ajándék, hozzájárulás, donáció (régies), offertórium (régies)
  • ígéret
  • áldozat, áhítat, hódolat, imádat, devóció (régies), obláció (régies)

exponál

ige
  • (szaknyelvi): megvilágít, kiold
  • fölvet, fölvázol (témát), kifejt, előad, előterjeszt

feloldoz, föloldoz

ige
  • kibont, kioldoz
  • szabaddá tesz, kiszabadít, megszabadít
  • abszolvál (szaknyelvi), fölment, mentesít, megbocsát, megkegyelmez, rehabilitál

hajthatatlan

melléknév
  • kitartó, kérlelhetetlen, könyörtelen, intranzigens (idegen), megátalkodott (választékos), csökönyös, makacs, nyakas, fúrteszű (régies), fúrtfejű (régies)
  • elszánt, önfejű, megrögzött, keményfejű, keményszívű, eltökélt, rendíthetetlen, hajlíthatatlan, konok, állhatatos, tántoríthatatlan, megingathatatlan

felépít, fölépít

ige
  • megépít, felhúz
  • megvalósít, megteremt
  • megszerkeszt, megkonstruál, megalkot, alkot, összeállít
  • alapít, alapoz

elővarázsol

ige
  • előteremt, létrehoz, kibűvöl, kibűvészkedik, kicsal, előügyeskedik

felsőfokú, fölsőfokú

melléknév
  • felső, legmagasabb fokú
  • legfelső

hallószerv

főnév
  • fül