felsóhajt, fölsóhajt szinonimái
ige
- feljajdul, felfohászkodik (régies), felnyög
- fellélegzik, megkönnyebbül
További hasznos szavak a szinonimaszótárból
csontváz
főnév
- tetemváz (régies), szkeleton (idegen)
- csontrendszer, csontozat
- (pejoratív): csontkollekció, gebe, madárijesztő, csont és bőr, saját maga árnyéka, egyszálbél, piszkafa, paszulykaró (tájnyelvi), konyhagyalázó (tájnyelvi)
- halál, kaszás
felmérgesedik, fölmé
ige
- felindul, felbőszül, felingerlődik, felhördül, felidegeskedik, feldühödik, dührohamot kap, dühöng, megharagszik, haragra lobban, tűzbe jön, elönti a méreg, méregbe gurul, elfogja a méreg, dühbe gurul, dühbe jön, megvadul, begerjed, felháborodik, megbolondul, megmérgesedik, felpaprikázódik (bizalmas), begurul (szleng), bepörög (szleng), begőzöl (szleng), meggubolyodik (tájnyelvi) Sz: felmegy a cukra (bizalmas), felmegy a pumpája (szleng), felforr az agyvize (szleng), felkapja a vizet (szleng)
elszontyolodik
ige
- elszomorodik, elcsügged, elkámpicsorodik (bizalmas), lekókad, elhagyja magát, elkeseredik, bánkódik, elbúsul, búsong (választékos), búslakodik, szomorkodik, elkedvetlenedik, letörik, elfancsalodik (tájnyelvi), elsompolyodik (tájnyelvi), emészti magát
éldegél
főnév
- él, éleget, élődik (régies), vagyogat, megvan, létezik, lellegél (tájnyelvi)
- tengődik, teng (választékos), teng-leng, tengeti az életét, vegetál
felmelegít, fölmeleg
ige
- megmelegít, átmelegít, átforrósít, felhevít
- feléleszt, újra kezd, felelevenít, felenyhít (tájnyelvi)
nemzetség
főnév
- törzsök (régies), had (tájnyelvi), rokonság, faj, ág, vérség (régies), család, nagycsalád
- háznép, ház, pereputty (bizalmas), retyerutya (tájnyelvi)
- nép (régies), nemzet (régies)
- leszármazott, ivadék, sarj, utód, vér
- nem, genus (idegen)
gonosz I.
melléknév
- rossz, rosszindulatú, rosszakaratú, rosszlelkű, sötét lelkű, álnok, kemény szívű, szívtelen, kőszívű, ádáz, kegyetlen, méregkeverő, cudar
- aljas, alávaló, lator, csalárd, gaz, bestye (régies), galád, szadista, brutális, embertelen, pokolravaló, ördögi, sátáni, pokoli, démoni, feketemájú (tájnyelvi), istenverte, infernális (régies), elvetemült Sz: az ördög boronája; az ördög cimborája; egyenként szedegeti ki a szemszőrt; egyenként veregeti ki a zápfogakat; ember bőréből fűzné a bocskorát; emberhússal hájasodik; fától szakadt ember; füstös bottal jár; hét ördög lakik benne; Istentől elrugaszkodott; kutyát szopott, nem anyát; megnyúzza, mielőtt megöli; mézből is mérget szí; nincs lelke, csak párája; nyers, mint a tápéi gyékény; ő is ember, lelkétől megválva; ördög ül a szívén, ott is a közepén; ördöggel határos; pokolravaló; repceszalmán kellene megégetni; rókával bélelt, farkassal prémezett; rossz bordában szőtték; sárkánytejet szopott; talpon áll benne az ördög; tüskére való
- pajkos, huncut, incselkedő, ingerkedő, fránya (tájnyelvi), ördöngös
hegedül
ige
- húzza a vonót, fűrészel (pejoratív), cincog (pejoratív), kontrál (tájnyelvi), cinigél (tájnyelvi)
- ciripel (tücsök)
félelem
főnév
- ijedség, ijedelem, félés (választékos), félsz, félelemérzés (szaknyelvi), félelemérzet (szaknyelvi)
- aggodalom, remegés, bizonytalanság, aggály, szorongás, fóbia (szaknyelvi), feszültség, rémület, rettegés, rettenet, aggódás, frász (bizalmas), cidri, majré (szleng), szurkolás, drukkolás, lámpaláz
havas I.
melléknév
- behavazott, hófödte, hóborította, hólepte, hósapkás, fehér
- deres, zúzmarás, jeges
- (haj): ősz, fehér, deres, mákos
- (régies): eszelős, eszefordult (tájnyelvi), bolondos, tébolyodott, dőre, őrült, megbolondult
felüt, fölüt
ige
- kinyit, felcsap
- (tojást): feltör
- (alkalmi építményt): felállít, összeállít, felver, felhúz
ennivaló I.
főnév
- táplálék, élelmiszer, étel, élelem, eledel, koszt (bizalmas), harapnivaló, eleség, betevő, falnivaló, elemózsia, zaba (szleng), kaja (szleng), abrak (szleng)