felsóhajt, fölsóhajt szinonimái

ige
  • feljajdul, felfohászkodik (régies), felnyög
  • fellélegzik, megkönnyebbül

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

megvakul

ige
  • megvilágtalanodik (tájnyelvi), elveszti a szeme világát

pasztell II.

főnév
  • pasztellkréta
  • pasztellkép, krétarajz
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a felsóhajt, fölsóhajt szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

félév

főnév
  • szemeszter (szaknyelvi), szemesztrisz (régies)

emberszeretet

főnév
  • filantrópia (idegen), altruizmus (szaknyelvi), felebaráti szeretet

elszontyolodik

ige
  • elszomorodik, elcsügged, elkámpicsorodik (bizalmas), lekókad, elhagyja magát, elkeseredik, bánkódik, elbúsul, búsong (választékos), búslakodik, szomorkodik, elkedvetlenedik, letörik, elfancsalodik (tájnyelvi), elsompolyodik (tájnyelvi), emészti magát

éldegél

főnév
  • él, éleget, élődik (régies), vagyogat, megvan, létezik, lellegél (tájnyelvi)
  • tengődik, teng (választékos), teng-leng, tengeti az életét, vegetál

felmelegít, fölmeleg

ige
  • megmelegít, átmelegít, átforrósít, felhevít
  • feléleszt, újra kezd, felelevenít, felenyhít (tájnyelvi)

folyóírás

főnév
  • kézírás

nemzetség

főnév
  • törzsök (régies), had (tájnyelvi), rokonság, faj, ág, vérség (régies), család, nagycsalád
  • háznép, ház, pereputty (bizalmas), retyerutya (tájnyelvi)
  • nép (régies), nemzet (régies)
  • leszármazott, ivadék, sarj, utód, vér
  • nem, genus (idegen)

delfin

főnév
  • kikötő-cölöpgúla (szaknyelvi)
  • disznóhal (régies)

csöves

főnév
  • csőlakó, csavargó, hajléktalan, hobó, csatornatöltelék (pejoratív), csövi (bizalmas)

ámpolnavirág

főnév
  • pletykakata, tarka pletyka, zebravirág

dogma

főnév
  • hittétel, tantétel, hitelv, hitcikkely, hitágazat

földdarab

főnév
  • telekrész, telek, házhely, parcella, tag
  • göröngy, hant, rög

gonosz I.

melléknév
  • rossz, rosszindulatú, rosszakaratú, rosszlelkű, sötét lelkű, álnok, kemény szívű, szívtelen, kőszívű, ádáz, kegyetlen, méregkeverő, cudar
  • aljas, alávaló, lator, csalárd, gaz, bestye (régies), galád, szadista, brutális, embertelen, pokolravaló, ördögi, sátáni, pokoli, démoni, feketemájú (tájnyelvi), istenverte, infernális (régies), elvetemült Sz: az ördög boronája; az ördög cimborája; egyenként szedegeti ki a szemszőrt; egyenként veregeti ki a zápfogakat; ember bőréből fűzné a bocskorát; emberhússal hájasodik; fától szakadt ember; füstös bottal jár; hét ördög lakik benne; Istentől elrugaszkodott; kutyát szopott, nem anyát; megnyúzza, mielőtt megöli; mézből is mérget szí; nincs lelke, csak párája; nyers, mint a tápéi gyékény; ő is ember, lelkétől megválva; ördög ül a szívén, ott is a közepén; ördöggel határos; pokolravaló; repceszalmán kellene megégetni; rókával bélelt, farkassal prémezett; rossz bordában szőtték; sárkánytejet szopott; talpon áll benne az ördög; tüskére való
  • pajkos, huncut, incselkedő, ingerkedő, fránya (tájnyelvi), ördöngös

írásjel

főnév
  • írásjegy, betű, betűjegy
  • központozási jel

hegedül

ige
  • húzza a vonót, fűrészel (pejoratív), cincog (pejoratív), kontrál (tájnyelvi), cinigél (tájnyelvi)
  • ciripel (tücsök)

felsőfokú, fölsőfokú

melléknév
  • felső, legmagasabb fokú
  • legfelső

félelem

főnév
  • ijedség, ijedelem, félés (választékos), félsz, félelemérzés (szaknyelvi), félelemérzet (szaknyelvi)
  • aggodalom, remegés, bizonytalanság, aggály, szorongás, fóbia (szaknyelvi), feszültség, rémület, rettegés, rettenet, aggódás, frász (bizalmas), cidri, majré (szleng), szurkolás, drukkolás, lámpaláz

filológia

főnév
  • bölcsésztudomány, forráskutatás, szövegkritika, szövegelemzés

havas I.

melléknév
  • behavazott, hófödte, hóborította, hólepte, hósapkás, fehér
  • deres, zúzmarás, jeges
  • (haj): ősz, fehér, deres, mákos
  • (régies): eszelős, eszefordult (tájnyelvi), bolondos, tébolyodott, dőre, őrült, megbolondult

felüt, fölüt

ige
  • kinyit, felcsap
  • (tojást): feltör
  • (alkalmi építményt): felállít, összeállít, felver, felhúz

ennivaló I.

főnév
  • táplálék, élelmiszer, étel, élelem, eledel, koszt (bizalmas), harapnivaló, eleség, betevő, falnivaló, elemózsia, zaba (szleng), kaja (szleng), abrak (szleng)

fogaskerekű

főnév
  • fogaskerekű villamos, fogaskerekű vasút, hegyi vasút, fogas

háztűznéző

főnév
  • leánynéző, leánykérés, házlátás (tájnyelvi), háztűzlátás (tájnyelvi)