előírás szinonimái

főnév
  • rendelet, utasítás, rendelkezés, jogszabály, szabály, szabályzat, irányvonal, törvény, elrendelés, rendelés, rendtartás, meghagyás, ukáz (régies), végzés, szabályozás, rendszabály, útbaigazítás, intézkedés, mandátum (szaknyelvi), irányelv, statútum (régies), direktíva (idegen), elvárás, követelmény, kívánság, kívánalom, szabvány, regula (régies), norma vezénylés (szaknyelvi), reglama (régies)
  • vény, recept, recipe (szaknyelvi), rendelvény (szaknyelvi)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

bugyi

főnév
  • bugyogó (régies), kisnadrág, alsónadrág, alsó

anyaország

főnév
  • anyaállam
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a előírás szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

elismerés

főnév
  • méltánylás, megbecsülés, nagyrabecsülés, tisztelet, megtiszteltetés, hódolat, reverencia (idegen), vállveregetés, méltatás, dicséret, gratuláció, kitüntetés, jutalom, prémium, rendjel, érdemérem, babér, cím, előléptetés
  • beismerés, bevallás, gyónás, vállalás
  • jóváhagyás, szentesítés, törvénybe iktatás, becikkelyezés, ratifikálás (szaknyelvi), legitimáció (szaknyelvi)

disznóparéj

főnév
  • szőrös disznóparéj, cigányparéj, lisztesparéj, vörösparéj, östör

deklináció, deklinál

főnév
  • névszóragozás (szaknyelvi), ragozás, névragozás (régies), hajtogatás (régies)
  • mágneses elhajlás (szaknyelvi)

cellux

főnév
  • ragasztószalag

elméláz

ige
  • elbambul, eltűnődik, elmereng, elréved, elrévedezik, elábrándozik

enyelgés

főnév
  • flört, legyeskedés, etyepetye (bizalmas), etyele-petyele, picsi-pacsi, kötekedés, vihánc (szleng), incselkedés, ingerkedés, évődés, tréfálkozás, játszadozás, nyájasság (régies)

meggyőződik

ige
  • megbizonyosodik, bizonyosságot szerez, megtapasztal, konstatál, rájön

besugároz

ige
  • fénybe borít, beragyog, bearanyoz

belovagol

ige
  • benyargal, bevágtat, beüget, beléptet
  • (lovat): idomít, betör, betanít, dresszíroz, megszelídít

billentyű

főnév
  • gomb, nyomógomb, kapcsológomb, kioldógomb, kakas, ravasz, taszter (idegen), drükker (szaknyelvi)

érezhető

melléknév
  • észlelhető, észrevehető, érzékelhető, tapasztalható, kézzelfogható, szemmel látható, felfogható, megfigyelhető, percipiálható (idegen)

fedd

ige
  • dorgál, korhol, szid, megró, pirongat, szapul, leckéztet, lehord (bizalmas), letol (bizalmas), odamond, kioktat, iskoláz (régies), fenyít (régies), porít (régies), riogat (régies), kárpál (tájnyelvi), ragmál (tájnyelvi), regnál (tájnyelvi)
  • ostoroz, büntet

hadviselés

főnév
  • háborúskodás, hadakozás, táborozás (régies), hadraszállás, háború
  • viszály, konfliktus

forgácsol

ige
  • esztergál
  • aprít, hasít, szilánkol, sziláncsol (tájnyelvi)

előkapar

ige
  • előszed, kiszed, előkotor, előhalászik
  • előás, kiás, kiváj, kihantol
  • (bizalmas): előkerít, felkutat

élhetetlen

melléknév
  • gyámoltalan, tehetetlen, lehetetlen, ügyetlen, mafla, együgyű, mulya, málé, bamba, pipogya, anyámasszony katonája, tutyimutyi (bizalmas), lepényszájú (tájnyelvi), bibasz (régies)
  • (régies): erőtlen, tehetetlen, nyurga, nyápic, vézna, vanyiga (tájnyelvi)

elűz

ige
  • kiűz, elüldöz, megfutamít, elhajt, elkerget, elzavar, kiver, elhesseget, kifüstöl, elrezzeget (tájnyelvi), kidob, kihajít, kiebrudal, kipenderít, megugrat, elriaszt, elijeszt, elmar, kizaklász (tájnyelvi), kiszekíroz (bizalmas)

fogpiszkáló

főnév
  • fogvájó, fogfa (tájnyelvi)

elpártol

ige
  • cserbenhagy, elfordul (valakitől), hátat fordít (valakinek), elhagy, elszakad, eltávozik, szakít (valakivel), elvet, megtagad, elkortyan (tájnyelvi), elpártozik (tájnyelvi), átáll, dezertál Sz: fordít egyet a köpönyegén; faképnél hagy; forog, mint a szélkakas

donga

főnév
  • duga, kádárfa, bognárfa, dorgafa (tájnyelvi)

emberszeretet

főnév
  • filantrópia (idegen), altruizmus (szaknyelvi), felebaráti szeretet

fontos

melléknév
  • alapvető, elemi, jelentős, jelentékeny, jelentőségteljes, lényeges, lényegbevágó, lényegi, meghatározó, hangsúlyos, nyomatékos, nagy fontosságú, létfontosságú, főbenjáró, nagymérvű, nagysúlyú, számba veendő, mértékadó, mérvadó, döntő, sokatmondó, kiemelkedő, kimagasló, elsődleges, nagy horderejű, figyelemre méltó, említésre méltó, nélkülözhetetlen, elengedhetetlen, szükséges, életbe vágó
  • számottevő, nagy, komoly, súlyos, nyomós Sz: nagy súllyal esik latba; sokat nyom a latban
  • híres, előkelő, rangos, kitűnő, közismert, tekintélyes, befolyásos, nevezetes, neves, hírneves, illusztris
  • (régies): fontoskodó, nagyképű