feltöröl, föltöröl szinonimái

ige
  • feltisztít, felmos, eljár (tájnyelvi)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

koppan

ige
  • ütődik, kocódik (tájnyelvi)
  • éhen marad
  • (szleng): felsül, hoppon marad, csalódik, pórul jár, ráfázik (szleng), ráfarag (szleng), befürdik (szleng), lebőg (szleng)

zsűritag

főnév
  • versenybíró, bíráló, zsűri
  • pályabíró
  • (régies): esküdtbíró
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a feltöröl, föltöröl szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

felidéz, fölidéz

ige
  • felelevenít, előhív, előhoz, feltámaszt, visszaidéz, visszaemlékezik, emlékezetbe idéz, előás, előszed, visszahoz, feléleszt, életre kelt, evokál (idegen)
  • felemlít, szóvá tesz, felemleget

enyelgés

főnév
  • flört, legyeskedés, etyepetye (bizalmas), etyele-petyele, picsi-pacsi, kötekedés, vihánc (szleng), incselkedés, ingerkedés, évődés, tréfálkozás, játszadozás, nyájasság (régies)

elutazás

főnév
  • útra kelés, eltávozás, elmenetel

élesít

ige
  • élez, fen, megfen, köszörül, csiszol, hegyez

félrelép

ige
  • botlik, rosszul lép, mellélép, csetlik-botlik
  • (bizalmas): megcsal, hűtlenkedik, ballépést követ el, hibázik, megtéved, felszarvaz, félrenéz, félredug (durva), félrekefél (szleng), feketézik (tájnyelvi), kalandozik

fórum

főnév
  • nyilvánosság, színhely, színtér, küzdőtér, közélet
  • hivatal, hatóság, bíróság
  • (régies): vásár, vásártér, piactér
  • köztér, főtér

néző I.

melléknév
  • figyelő, szemlélő, bámészkodó
  • (régies): jósló, varázsoló, jövendölő

diadalmas

melléknév
  • győzelmes, győző, győztes, hős, diadalmaskodó, győzedelmes (régies), győzhetetlen (régies), sikeres
  • diadalittas

dakszli

főnév
  • tacskó, borzeb, kotorékeb, csuklós kutya (tréfás)

apparátus

főnév
  • szervezet, adminisztráció, bürokrácia, gépezet, személyzet
  • jegyzetanyag, segédeszköz
  • (régies): berendezés, készülék, szerkezet, eszköz, mechanizmus
  • felszerelés, apparatúra
  • szervrendszer

dörgedelem

főnév
  • szidás, leckéztetés, feddés, szemrehányás, prédikáció (bizalmas), szónoklat, dorgálás, dorgatórium (régies), kirohanás, letolás (bizalmas)

fröccs

főnév
  • spriccer (idegen)
  • (szleng): prédikáció (bizalmas), intés, intelem, dorgálás, megrovás, kioktatás, rendreutasítás

grimbusz

főnév
  • veszekedés
  • botrány, zűr, baj, kellemetlenség, kalamajka, ramazúri, fölfordulás, kavarodás, rendetlenség

istenigazából

határozószó
  • nagyon, alaposan, keményen

hepaj

főnév
  • mulatság, vigalom, ivászat, muri (bizalmas), buli (bizalmas), parti (bizalmas), hejehuja (bizalmas), banzáj (szleng), dajdaj (szleng)
  • lebuj (szleng), kocsma, csehó (szleng), kricsmi (szleng), krimó (szleng), piálda (szleng)
  • veszekedés, lárma, felfordulás, ramazuri, zűrzavar, zrí (szleng), ribillió, balhé
  • verekedés, összecsapás, csetepaté, bunyó (szleng), tusakodás, agyabugya, hirig (szleng)

felüdít, fölüdít

ige
  • felfrissít, felpezsdít, rekreál (szaknyelvi), pihentet, regenerál

felháborodott, fölhá

melléknév
  • tiltakozó, méltatlankodó, megsértett, indignált (régies), megbántott, neheztelő, ingerült, felhevült, bosszús, pipa (szleng), felindult, haragos, dühös, dühödt, felbőszült, bősz, dúló-fúló

fogan

ige
  • fogamzik, teherbe esik, megtermékenyül

hebehurgya

melléknév
  • meggondolatlan, felelőtlen, szeles, kapkodó, hirtelenkedő, szeleburdi, szeleverdi (tájnyelvi), kelekótya, kerge, kajla, hebrencs (bizalmas), habrehubri (tájnyelvi), hűbelebalázs (tájnyelvi), sedre (tájnyelvi), heble (tájnyelvi), hedre (tájnyelvi), széllelbélelt, magagondolatlan (régies) Sz: nincs kocsisa az eszének (tájnyelvi); nekimegy, mint bolond tehén a fiának

fényképész

főnév
  • fotós, fotóművész, fotográfus (régies), fotográfista (tájnyelvi), fényíró (régies)

erdészeti

melléknév
  • erdőgazdasági

folyóírás

főnév
  • kézírás

helytelen

melléknév
  • téves, hibás, hamis, rossz, pontatlan, valótlan, fals, bal (régies)
  • illetlen, neveletlen, ízetlen, megbotránkoztató, erkölcstelen, kifogásolható, elítélendő, bántó, visszás, fonák
  • (régies): éktelen, formátlan, idomtalan, csúnya, rút
  • (régies): éretlen, idétlen, sületlen, balgatag, balyókás (tájnyelvi), dilló (tájnyelvi)