elsimít szinonimái

ige
  • lesimít, elegyenget, planíroz (régies), legyalul, lecsiszol, elegyenlít (tájnyelvi)
  • eltussol, szőnyeg alá söpör, eltakar, eltüntet, kozmetikáz, sminkel (pejoratív), elmismásol (bizalmas), elleplez, takargat, elken (pejoratív), elcsinál (bizalmas), elpalástol, agyonhallgat, elvakol (bizalmas), elsárifikál (tájnyelvi)
  • elrendez, rendbe hoz, megold, eligazít, nyugvópontra juttat, elintéz, helyreigazít, egyeztet, áthidal, kibékít, elboronál, elgereblyéz, összhangba hoz, helyrehoz, helyretesz

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

próba

főnév
  • kísérlet, próbálkozás, vizsgálat, teszt, experimentum (idegen)
  • kipróbálás, kivizsgálás, szúrópróba
  • ellenőrzés
  • kereskedelmi minta, próbaminta
  • istenítélet
  • megpróbáltatás
  • próbatétel, próbatét
  • (régies): viadal, ütközet, csata
  • (régies): vizsga
  • (előadásé, műsoré): gyakorlás, próbálás
  • ruhapróba, felpróbálás
  • fémjelzés, ponc (szaknyelvi)

ájulás

főnév
  • eszméletvesztés, eszméletlenség, alélás, öntudatlanság, önkívület, ájultság, aléltság, ájulat (választékos)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a elsimít szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

elmegy

ige
  • (valamerre): eltávozik, távozik, odébbáll, elvonul, továbbáll, elvitorlázik, elutazik, elsétál, elmarsol (régies), elkotródik, elsomfordál, elsompolyog, elillan, elpályázik (szleng), eldzsal (szleng), kiteszi a lábát, elsiet, eltakarodik, kereket old, ellép, meglép (bizalmas), megpattan (szleng), lelécel (szleng), lekopik (szleng), elhúz (szleng), eltűz (szleng), dobbant (szleng), lelép (szleng), elszelel, elpárolog (szleng)
  • útra kel, útnak indul, útnak ered Sz: veszi a kalapját; hűlt helye támad; szedi a sátorfáját; a távozás hímes mezejére lép; elhúzza a csíkot; elhúzza a szennyest; angolosan távozik
  • odadugja a képét; odatolja a képét
  • (valaminek): beáll, elszegődik, elszerződik, bevonul, felcsap
  • (választékos): meghal, elhuny, elhalálozik, elköltözik, eltávozik az élők sorából
  • elmúlik, eltelik, elfogy, elszalad, tovatűnik, elhalad
  • (szleng): elélvez, kielégül
  • elfogadható, tűrhető, megjárja, jó, kielégítő, elcsúszik

drót

főnév
  • huzal, fémszál, vasfonal (régies), sodrony, drótkötél, kábel, sodronykötél
  • (szleng): füles (szleng), tipp (bizalmas), hír, információ, értesülés, értesítés

diszciplína

főnév
  • fegyelem, fegyelmezettség, rend
  • tudományág, tudományszak

cukor

főnév
  • répacukor
  • nádméz (régies)
  • cukorka, cukkedli (régies), édesség, nyalánkság, bonbon, indiai só (régies)
  • vércukorszint
  • (szleng): kábítószer, narkó (bizalmas), anyag (szleng), por (szleng), fű, koksz (szleng), kokó (szleng), hó (szleng)
  • (jelzőként): cukorfalat, édes, aranyos, bájos, kedves, ennivaló (bizalmas)

előrehajol

ige
  • előredől, előregörnyed, előregörbed, előregörbül, lehajol

erőtan

főnév
  • dinamika (idegen)

megküzd

ige
  • kiáll, összecsap, megbirkózik, megmérkőzik, megverekedik, szembeszáll, szembehelyezkedik, megütközik, összeméri az erejét, egymásnak ront, versenyre kel, megverekszik

bevon

ige
  • behúz, beborít, betakar, befed, belep, ellep
  • beken, bemázol, bevakol, malteroz, összemázol, kipingál, befest, befuttat, festékez, alapoz, galvanizál (szaknyelvi), galvánoz (szaknyelvi), bekandíroz (szaknyelvi), kencéz (szaknyelvi), firniszez (szaknyelvi), eloxál (szaknyelvi)
  • levon, leereszt, bevesz
  • visszavon, visszavesz
  • beszervez, bekapcsol

beszabályoz

ige
  • beállít, beigazít, beüzemel, jusztíroz (idegen)

bokréta

főnév
  • csokor, virágcsokor, csokréta (bizalmas), bukéta (régies), bokrét (tájnyelvi)
  • sisaktoll, kócsagtoll, forgó
  • (kukoricáé) címer (tájnyelvi)

eszelős

melléknév
  • rögeszmés, monomániás (idegen), mániákus, babajkó (tájnyelvi), bolondikus (tájnyelvi), bogaras, hóbortos, hibbant, eszelőkös (tájnyelvi), ütődött (bizalmas), félcédulás, dilis, füves (régies), holdas (tájnyelvi), bolyókos (régies), elmebeteg, eszefordult (tájnyelvi), eszement, eszeficamodott, eszeveszett, bolond, háborodott, tébolyodott, őrült

féldeci

főnév
  • feles (szleng), nyelet (tájnyelvi)

hallgatódzik, hallga

ige
  • fülel, füleit hegyezi, leselkedik
  • neszez (régies), kagylózik (szleng)
  • vizsgál, auszkultál (szaknyelvi)

fújdogál

ige
  • lengedez, lengedezik, fúdogál (régies), fújogál (tájnyelvi), berzegelődik (tájnyelvi)

első II.

főnév
  • éllovas, listavezető, bajnok, győztes, nyertes

ellenszavazat

főnév
  • ellenvoks

engedély

főnév
  • jogosítvány, meghatalmazás, felhatalmazás, beleegyezés, hozzájárulás, jóváhagyás, megerősítés, koncesszió (szaknyelvi), szabadalom, megengedés, permisszió (idegen), licencia (régies), helybenhagyás, szentesítés, mentesítés, engedmény, megbízás, feljogosítás, engedelem (régies)

földbirtokos

főnév
  • földesúr, hűbérúr, nagybirtokos, nábob, úri birtokos, középbirtokos, kisbirtokos, uraság (régies), mezőgazda (régies), gazdálkodó

eltervez

ige
  • eltervel, elgondol, elképzel, kigondol, kieszel, kiagyal, kimódol, kifőz (bizalmas), tervbe vesz, kifundál, kifineszel (tájnyelvi)

eb

főnév
  • kutya, kutyó (tájnyelvi), kutyus (bizalmas), kutyuli (bizalmas), csahos, kan, szuka
  • (régies): gazember, gazfickó

érdes

melléknév
  • reszelős, ráspolyos, durva, rücskös, egyenetlen, csiszolatlan, szemcsés, cserepes, dorozmás (tájnyelvi), dercés (tájnyelvi), ripacsos (tájnyelvi), szélfújta, kérges, repedezett, repedékes (tájnyelvi), barázdált
  • durva, goromba, udvariatlan, bárdolatlan, nyers, bántó, barátságtalan, kellemetlen, rideg
  • (hang): rekedt, rekedtes, borízű, reszelős, rezes

freskó

főnév
  • falfestmény, mennyezetfestmény