eszelős szinonimái

melléknév
  • rögeszmés, monomániás (idegen), mániákus, babajkó (tájnyelvi), bolondikus (tájnyelvi), bogaras, hóbortos, hibbant, eszelőkös (tájnyelvi), ütődött (bizalmas), félcédulás, dilis, füves (régies), holdas (tájnyelvi), bolyókos (régies), elmebeteg, eszefordult (tájnyelvi), eszement, eszeficamodott, eszeveszett, bolond, háborodott, tébolyodott, őrült

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

mása

főnév
  • (valakinek): hasonmás, alteregó (idegen)
  • másolat, utánzat, kópia, képmás

imperializmus

főnév
  • gyarmatosítás, hódítás
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a eszelős szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

enyhe

melléknév
  • langyos, tűrhető, mérsékelt, kellemes, üdítő, lanyha, langy, gyenge, könnyű, lenge, gyengéd, lágy, gyér, halovány, fakó, puha, lagymatag
  • csekély, mérsékelt
  • szelíd, elnéző, gyenge

élez

ige
  • élesít, fen, köszörül
  • szít, éleszt, gerjeszt, fokoz

elbánik

ige
  • kibabrál (valakivel) (bizalmas), kicsinál (valakit) (szleng), megtáncoltat, leszámol, elintéz, kitol (valakivel), kifog (valakin), helybenhagy, befűt (valakinek), betesz (valakinek), adjusztál (tájnyelvi), kipitykéz (tájnyelvi), kiszúr (bizalmas) Sz: ellátja a baját; elintézi a baját; ellátja a dolgát (régies); elveri rajta a port; elhúzza a nótáját; ráhúzza a vizes lepedőt; megtanítja kesztyűbe dudálni
  • megbirkózik, legyűr, megold, elintéz, végére jár (valaminek)

délceg

melléknév
  • daliás, derék, deli (választékos), dali (régies), szép szál, jó kiállású, sudár, szálegyenes, sugár, szálfaegyenes, nyalka, jóvágású, jókötésű (tájnyelvi), snájdig (régies), stramm (bizalmas) Sz: olyan, mint egy gránátos
  • (régies): magabiztos, önérzetes, kevély, rátarti, gangos (tájnyelvi)

ért

ige
  • felfog, megért, hall, felér ésszel, átlát, lát, tisztán lát, leesik a tantusz (szleng), veszi a lapot (bizalmas)
  • kapiskál (bizalmas), sejt, pedz (bizalmas)
  • (valamit valamire): vonatkoztat, tulajdonít, ráért, hozzáért
  • (valamihez): jártas (valamiben), bennfentes (valamiben), konyít (valamihez), a kisujjában van, hajaz (valamihez), mestere (valaminek), kiismeri magát (valamiben), fekszik (valakinek), ismer, ken-vág, üt-vág Sz: tudja a tempót

feldúl, földúl

ige
  • felforgat, szétdúl, felhány, fölkever, szétzilál, felprédál
  • lerombol, elpusztít, tönkretesz, kirabol, kifoszt, letarol
  • felzaklat, felizgat, felidegesít, felkavar, megráz
  • (nyugalmat): megront, megzavar, tönkretesz

mérlegel

ige
  • (szaknyelvi): mér, megmér, mázsál, lemér, ponderál (idegen)
  • fontolgat, latolgat, fontol, latol, fontolóra vesz, meggondol, töprenkedik, tépelődik, mérlegre tesz, latra vet, gondolkodik (valamin), elmélkedik, átgondol, kiértékel, elbírál, morfondírozik, megrág, rágódik, meghány-vet
  • felbecsül, taksál, becsül, értékel, kalkulál

büszkeség

főnév
  • önérzet, öntudat, beképzeltség, önhittség, kérkedés, kivagyiság, elbizakodottság, hetykeség, rátartiság, gőg, pöffeszkedés, dölyf, fennhéjázás, hivalkodás, kevélység
  • (vminek a büszkesége): dísze, kiválósága

buci

főnév
  • cipó, vekni

cukorbeteg

melléknév
  • cukorbajos, diabéteszes (szaknyelvi), diabetikus (szaknyelvi), cukros (bizalmas), cukra van (bizalmas)

felhatalmaz, fölhata

ige
  • feljogosít, meghatalmaz, megbíz, engedélyt ad, felruház (valamivel)
  • megtesz (valamivé), kinevez, kijelöl, kiküld, legitimál (szaknyelvi), akkreditál (idegen)

feszül

ige
  • húzódik, megmerevül, duzzad (vitorla)
  • rásimul (valamire)
  • (valaminek): dől, támaszkodik
  • nekifog, nekilát, nekigyürkőzik

hihetetlen I.

melléknév
  • valószínűtlen, lehetetlen, képtelen, elképzelhetetlen, hiteltelen, kizárt, abszurd, irreális, meglepő, mesébe illő, mesés, inkredibilis (idegen), badar, süket (szleng), zagyva, kamu (szleng)
  • elképesztő, fantasztikus, lélegzetelállító, szédületes, szenzációs (bizalmas), szuper (bizalmas), rendkívüli, hallatlan, kimondhatatlan Sz: még a nap is megáll az égen csudájában; ilyet még a nagyapám se látott!; megáll az ember esze

gyengeség, gyöngeség

főnév
  • erőtlenség, tehetetlenség, levertség, munkaképtelenség, elesettség, fáradtság, zsibbadtság, kimerültség, bágyadtság, hasznavehetetlenség, aszténia (szaknyelvi)
  • határozatlanság, tökéletlenség, gyarlóság, esendőség, befolyásolhatóság, ingatagság
  • hiba, fogyatékosság, hiányosság

eszme

főnév
  • idea, elképzelés, gondolat, fogalom, képzet, eszmény, meggyőződés
  • elv, alapelv, vezérelv, elmélet, teória
  • terv, ötlet, elgondolás, koncepció, lelemény

említ

ige
  • felemlít, megemlít, megjegyez, említést tesz, szóba hoz, szóvá tesz, előhoz, előhozakodik (valamivel), felhoz, előszámlál, érint (választékos), felvet, idéz, céloz, utal, hivatkozik, kitér, pedz

fed

ige
  • tetőz, cserepez, nádaz, zsindelyez, beterít, borít, lep, burkol
  • (régies): véd, oltalmaz, óv, fedez
  • föd, takar, takargat, rejteget, bújtat, leplez
  • megegyezik (valamivel)

gürcöl

ige
  • gürizik (szleng), fáradozik, dolgozik, erőlködik, verejtékezik, küszködik, töri magát, strapálja magát (bizalmas), hajt, hajból (tájnyelvi), brusztol (szleng), lejsztol (szleng), kulizik (szleng), keccsöl (szleng), robotol (bizalmas), melózik (szleng), gályázik (szleng), güzül (szleng)

expedíció

főnév
  • felfedezőút, kutatóút
  • (régies): küldőszolgálat
  • továbbítás, szétküldés, elküldés
  • (katonai) alakulat

elhány

ige
  • ellapátol, eltakarít, eldobál, elszór, eltávolít
  • elveszít, elveszt, elhagy, elrak
  • eldob, eldobál, elhullat
  • (tájnyelvi): elkölt, elver, elszór, elherdál, elfecsérel

fékevesztett

melléknév
  • féktelen, zabolátlan, duhaj, gátlástalan, gáttalan, fegyelmezetlen, rakoncátlan, elvadult, szilaj, vad, nekibőszült, ellenállhatatlan, eszeveszett, tomboló, viharos, túláradó, őrült

gyászeset

főnév
  • haláleset, tragédia, csapás